Ágazati becslések szerint viszont 30 százalék körüli díjemelést lett volna reális érvényesíteni, de jellemzően csak 20 százalék körüliről tudtak megállapodni a közétkeztető cégek az önkormányzatokkal. Pedig a rugalmas árazás egyre indokoltabbnak látszik az inflációs nyomás és az ingadozó energiaárak miatt.

 

Az élelmiszer-infláció már novemberben 44 százalékra nőtt, ez a menzai cégek gazdálkodását rendkívüli mértékben megterheli, hiszen költségszerkezetük nagy részét épp az élelmiszer-beszerzés teszi ki.

 

"Hatalmas probléma az árak tervezhetetlensége, szinte általánossá vált, hogy néhány nappal az esedékes emelés előtt értesülnek az új árakról, amikor az aktuális étlap már régen összeállt, és csak utólag lehet finomhangolni a részleteket" – mondta Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) közösségi étkeztetési szekciójának vezetője.

 

Szerinte az élelmiszer-beszállítókkal szemben az infláció és az energiaárak emelkedése nyomán elveszítették az alkupozíciót a cégek. A Covid után jött az infláció, és egyelőre nem lehet látni, hol áll meg a folyamat. A szektor egy része az éves inflációs adatokra vár, és aki nem ehhez kötötte az automatikus idei díjemelést, most komoly alkudozásra kényszerülhet.

 

Az infláció munkaadóként is terheli a cégeket, hiszen a bérfejlesztés elkerülhetetlen a dolgozók megtartása miatt. Tavaly szeptemberben 15 százalékos béremelést hajtott végre több közétkeztető, de idén is legalább ilyen mértékben kell tovább növelni a fizetéseket. Mindezek együttesen tovább emelik az önköltségeket, egyúttal a tervezhetetlenséget is, hiszen meg kellene becsülni azt is, hogy 2023-ban mennyivel módosítsák a szolgáltatási szerződések díjtételeit.

 

Sáfár Ferenc szerint a tervezhetetlenség nagyon megnehezíti az életüket, de a szakma helytáll, ugyanis nem csökkent a szolgáltatási minőség, és alapvetően nem nyúltak hozzá az étlapokhoz. A menzai étkezés a diákok részére még mindig a legolcsóbb és a legkedvezőbb megoldás, az önkormányzatok többsége a költségek általuk meghatározott részét átvállalja. Így tehán van, ahol a szülők semmit, máshol a teljes költségnövekedést megérzik majd a saját pénztárcájukon is hamarosan.

 

A támogatás mértékéhez hasonlóan egy ebéd ára is nagyon eltérő lehet, nemcsak korosztálytól, hanem akár országrésztől függően, még cégen belül is vannak különbségek. Az árazás jellemzően üzleti titok, hiszen a költségek sem azonosak, a dolgozók bérezésétől a helyiségbérleti díjon át számtalan összetevőjük van. A portál körképe szerint egy-egy iskolai ebédért az állami intézményekben többnyire 500–800 forint közötti összeget fizetnek a szülők, ami már az önkormányzatok által támogatott ár.

 

forrás: agrotrend.hu