A törvény szerint az elővásárlási sorrend a következő: első helyen áll a magyar állam, másodikon a tulajdonostárs, harmadikon a földhasználó, negyediken a kiemelt tevékenységeket végzők (pl. állattartók, ökogazdálkodók, vetőmagtermesztők), ötödiken a szomszéd, hatodikon a helyben lakó, és a hetediken a 20 kilométeren belüli földműves.

 

Tulajdonostárs

Gyakorlatilag mindenkit megelőző elővásárlási joga van a tulajdonostársnak. Ez természetesen csak akkor biztosított, ha közös tulajdonú földről van szó, és további feltétel az is, hogy már legalább három éve tulajdonostársnak kell minősülni. Rendre felmerül az a kérdés, hogy amennyiben a tulajdonos meghal, majd az örököse lép be a tulajdonosi pozícióba, úgy vajon nála újrakezdődik-e a három év számítása. Mivel az örökös az elhunyt személy általános jogutódja és az örökhagyót illető minden jogosultság és kötelezettség – így a törvényi határidők számítása is – teljes egészében átszáll rá, emiatt a három évet is teljesítettnek kell tekinteni ilyen esetben.

 

Érdemes azt is kiemelni, hogy a tulajdonostársnak nem kell sem helyben lakónak, sem 20 kilométeren belüli lakáshasználattal rendelkezőnek lennie, ettől függetlenül is jár neki a ranghely.

 

Földhasználó

A ranghelyre csak az hivatkozhat, aki maximum 20 kilométeren belül életvitelszerű lakáshasználattal vagy üzemközponttal rendelkezik, továbbá legalább három éve a terület földhasználója (ami lehet akár haszonbérlet, akár szívességi földhasználat stb.).

 

Fontos, hogy az a földhasználat vehető csak figyelembe, amely a földhasználati nyilvántartásba vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejelentésre került.

 

Kiemelt tevékenységek

Kiemelt elővásárlási joga van annak a helyben lakó állattartónak, aki a föld fekvése szerinti településen már legalább három éve állattartó telepet üzemeltet. A felosztásokat művelési áganként határozta meg a jogalkotó: rét, legelő (gyep) vagy fásított terület eladása esetén elővásárlási jog illeti meg a szarvasmarhaféléket, lovat, szamarat, öszvért, juhot, kecskét vagy méhet tartó földművest; míg szántó művelési ágú terület esetén az előző pontban fel nem sorolt állatfajt vagy szarvasmarhát tartó földművest.

 

Szántó, kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ág esetén az hivatkozhat az ökogazdálkodó ranghelyre, akinek esetében a tulajdonszerzés célja ökológiai gazdálkodás folytatása.

 

Természetesen már eleve rendelkezni kell ökotanúsítvánnyal, továbbá tíz évre vállalni kell a területen való biogazdálkodást. Ez a ranghely a 20 kilométeren belüli földműveseket illeti meg.

 

Szántó művelési ágú terület esetében elővásárlási jog illeti meg azt a helyben lakó földművest, aki vetőmag-előállításhoz szükséges terület biztosítása céljából szerezné meg a földet. Ennek előfeltétele, hogy az elővásárlásra jogosultat a növénytermesztési hatóság szaporítóanyag- előállítóként nyilvántartásba vette, és itt is legalább tíz évre vállalni kell a vetőmagtermesztést. A vállalásokat ebben az esetben is a jogutódra kiterjedő hatállyal kell megtenni. Ez a ranghely csak a helyben lakó gazdáknak biztosított.

 

Szomszéd

A legalább hároméves helyben lakáson és a szomszédos ingatlanon túl egy további szigorítás is feltétellé vált 2023. január 1-jétől, mégpedig az, hogy csak az tud hivatkozni erre a ranghelyre, aki már legalább egy éve szomszédnak minősül (ez utóbbi eddig nem volt előírás).

Helyben lakó szomszédnak nemcsak a másik ingatlan tulajdonosa minősül, hanem annak a használója is.

Ez a használat lehet haszonbérlet, szívességi földhasználat vagy akár feles bérlet is, sőt osztatlan közös tulajdon esetében valamennyi tulajdonostársat megilleti a szomszéd ranghelye (mivel a tulajdonostársak az ingatlan minden méterének közös tulajdonosai).

 

Helyben lakó

A helyben lakás elsősorban a lakóhelyhez kapcsolódik majd, de ha valakinek tartózkodási helye is van bejelentve, úgy már a tartózkodási hely szerinti településen minősülhet helyben lakónak. Mivel ez egy törvényi vélelem, természetesen van lehetőség annak a megdöntésére is: például egy jegyzői igazolással lehet azt bizonyítani, hogy ő mégis a lakóhelyén él. Nyilván ez a jogértelmezés sem válhat parttalanná: egy ezektől eltérő településen még jegyzői igazolással sem minősülhet valaki helyben lakónak.

 

A 20 kilométeres szabály

Honnan kell számítani a 20 kilométeres távolságot? Ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen

 

a 20 kilométert a föld fekvése szerinti település közigazgatási határa és a lakcím szerinti település közigazgatási határa között kell számítani.

 

Előfordulhat tehát akár az is, hogy a lakóhely és a föld között 20 kilométernél nagyobb távolság van, mégis jár a ranghely. A jogszabály egyértelművé teszi azt is, hogy a 20 kilométeres távolságot nem légvonalban kell mérni, hanem közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton történő eléréssel. Ennek a kiszámítása a gyakorlatban internetes útvonaltervező térkép segítségével történik.

 

Dr. Cseh Tibor András

Magosz

 

Forrás: Kertészet és Szőlészet