Túlóráztatás: a minisztérium szerint rengeteg a visszaélés

2019. január 21. 08:14
A Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztályának jelentése szerint közel 15 ezer dolgozót érintettek a munka- és pihenőidővel, illetve a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanságok. A munkáltatók hamis nyilvántartásokkal leplezik a gondokat. Főleg a gép- és feldolgozóiparban trükköznek.

Nem sokat adnak a munkaügyi szabályokra a munkáltatók, a munkaidő elszámolására pedig egyre kevesebbet. Ez abból látszik, hogy a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztályának jelentése szerint egyre több embert érintenek a szabálytalanságok - kezdi cikkét a Magyar Hang, melyben részletesen ismertetik a feltárt szabálytalanságokat.

 
 

A tavalyi év első háromnegyed évében 14 ezer 998 dolgozót érintettek a munka- és pihenőidővel, illetve a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanságok, addig egy évvel korábban még 13 ezer 762 személyt. A közel 10 százalékos növekdésnél általában a munkaidőkeretben foglalkoztatottak munkavégzésének kezdő és befejező időpontjának írásbeli meghatározása maradt el. Emiatt viszont ellenőrizhetetlen, hogy ki mennyit túlórázik, így a bírságok is elmaradnak.

Ha kiderül a trükközés, az általában csoportosan érinti a dolgozókat, és a rendkívüli munkavégzés éves felső mértékének túllépését jelenti. A legfertőzöttebb a gépipar, itt 2570 munkavállaló foglalkoztatásánál voltak gondok, a feldolgozóiparban pedig 581 dolgozónál. De a valós szám ennél nagyobb a nyilvántartások kijátszása miatt, ezért nem látni a munkabérrel, munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat.

A PM beszámolója szerint az ellenőrök összességében a vizsgált több mint 13 ezer munkáltató 70 százalékánál találtak valamilyen szabálytalanságot.

Maguk a munkavállalók sem tiszták: az ellenőrzött 54 ezer munkavállaló 68 százalékánál szintén voltak gondok. A legtöbben azért buktak meg, mert egyszerűen nem voltak bejelentve. Ez leginkább az építőiparra és a vendéglátásra jellemző. A feketén dolgozók aránya két százalékpontos romlást mutat a 2017-eshez képest.

Orbán Viktor miniszterelnök január elején tartott kormányinfóján talán erre utalva beszélhetett arról, hogy a rabszolgatörvényként ismert túlóraszabályozás módosításától - mely 400 órára emelné a túlmunkakeretét egy évben, az elszámolási időszakot pedig 12-ről 36 hónapra terjesztené ki - a kormány azt várja, hogy kifehéredjen a túlóráztatás piaca. Viszont a szabálytalanságok és a kommunikált szándék dacára, egy friss felmérés szerint 1,4 millió választót tüntetni is hajlandó a módosítás ellen, 34 százalékuk (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal.

napi.hu

Kapcsolódó cikkek

ITM-államtitkár: a távmunka hatékony és felelős megoldás

2021. március 12. 07:31
Minden lehetséges módon fékezni kell a járvány terjedését

Biztos abban, hogy végleg búcsút vett munkavállalójától?

2020. január 24. 08:35
A munkáltatói felmondás előzetes mérlegelésénél a munkáltatók általában tisztában vannak azzal, hogy ha a felmondást a munkavállaló vitatja, több évig is elhúzódhat a bírósági peres eljárás. Túlnyomó részben pedig a kockázat „mindössze” annyi, hogy ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a felmondás jogellenes volt, akkor kártérítést kell fizetni a munkavállaló részére, amely nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. Vagy mégsem?