Tapasztalataink alapján, a HR területén dolgozók gyakran olyan munkaidővel kapcsolatos kifejezéseket használnak a mindennapi munkájuk során, amit a Munka törvénykönyvében nem találunk. Emiatt is okoz a cégek számára nagy gondot a törvény által meghatározott fogalmak helyes értelmezése. A továbbiakban nézzük meg ezeket az alap meghatározásokat.

A munka- és pihenőidő szabályai a régi Mt.-hez (1992. évi XXII.tv.) képest a 2012-ben hatályba lépő munka törvénykönyvében (2012. évi I.tv.: Mt.) jelentős változáson mentek át. A változások két eleme okoz a gyakorlatban jelenleg is jogértelmezési gondot: a felmentési idő-re járó szabadság, valamint a "túlvett" szabadsággal való munkavállalói elszámolás kérdései. Előbbire azonban a Kúria pontot tett. Nézzük a vita alapját és a megoldásokat.

Egy munkavállaló részmunkaidős állást vállalna, heti 16 órás munkavégzéssel. Ezt a munkaidőt ledolgozhatja 2X8 órában, vagy 2X6 és 1X4 órában?

Kérdésem az áthelyezett pihenőnapokkal és a helyettük ledolgozandó szombati munkanapokra vonatkozik. "Normál" munkaidő beosztás, azaz minden esetben hétfőtől péntekig tartó munkarend esetén:1) az áthelyezett pihenőnap, pl október 22 hétfő, tekinthető -e munkanapnak, ha a munkáltató úgy kívánja? 2) ha a munkáltató nem kívánja foglalkoztatni alkalmazottait az áthelyezett pihenőnapot helyettesítő munkanapon, előbbi példa alapján október 13 szombaton, akkor kötelező-e szabadságként kivenni ezt a napot?

A Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztályának jelentése szerint közel 15 ezer dolgozót érintettek a munka- és pihenőidővel, illetve a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanságok. A munkáltatók hamis nyilvántartásokkal leplezik a gondokat. Főleg a gép- és feldolgozóiparban trükköznek.

Egy hónap múlva karácsony, de olyan, hogy hatnapos pihenőnap sorozat vár rád is. A boltok azonban csak két és fél nap lesznek zárva. Gyakorolhatsz, mert legközelebb 2024-ben megint lehet ilyened. Közben morgolódik a szakszervezet.

Nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel a Kúria azon jogértelmezése, miszerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben kiadható - hozta meg határozatát az Alkotmánybíróság (IV/702/2019 AB). A testület fenti döntése igen komoly gondokat okozhat a munkáltatóknak a munkaidő, pihenőidő beosztása során. Gyakorlati példával is magyarázzuk, hogy mit is jelent ez.

Hogyan számoljuk ki a pihenőidőt? Mikor kezdődhet és mikor végződhet? Egy közelmúltbeli alkotmánybírósági határozat felkavarta az állóvizet. A munkaidőkeretről szóló cikksorozat második részében Gál István ezzel foglalkozik.

A napi pihenőidő kapcsán a 11 óra egybefüggő pihenőidőnek abban az esetben is meg kell-e lennie, ha a munkavállaló a tulajdonos nővére? Amennyiben többműszakos tevékenységről van szó (benzinkút), elegendő a legalább 8 óra pihenőidő biztosítása? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.

A kérdésem az lenne, hogy a munkahelyemen most bevezettek egy 6 hónapos munkaidőkeretet és csinálhatnak-e olyat, hogy például behívnak szombaton dolgozni és nem fizetnek, hanem adnak majd egy pihenőnapot valamelyik hétköznap.