Új szabályozás lépett életbe a párlatok megnevezésére vonatkozóan
2018. február 5-ével módosult a „gyümölcspárlat”, illetve az „almabor- és körteborpárlat” vonatkozásában a szeszesitalok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklete. Az újonnan hatályba lépett módosításokat a 2018/175/EU Bizottsági rendeletben jelentették meg.
A II. melléklet 9. számú „gyümölcspárlat” termékkategória szövegének módosítása – tekintve a magyar nyelv helyesírási szabályait – nem jelent releváns változást a termékek kereskedelmi megnevezésében. A módosítás, kizárólag a cseh, horvát, görög, lengyel, szlovák, szlovén és román nyelvekre terjed ki. Ebbe a termékkategóriába tartozik a „hungarikum” eredetvédelmet kapott pálinka is.
Számottevően változott azonban a II. melléklet 10. számú „almabor- és körteborpárlat” termékkategória megnevezése, ami helyett – a módosítás hatálybalépését követően – az „almaborpárlat”, a „körteborpárlat”, illetve az „almabor- és körteborpárlat” kereskedelmi megnevezéseket kell alkalmazni. Értelemszerűen az almabor lepárlásával nyert párlat helyes kereskedelmi megnevezése „almaborpárlat”, a körtebor lepárlásával nyert párlat megnevezése „körteborpárlat”.
Az almabor és a körtebor – összetételi aránytól független – együttes lepárlásával nyert párlat, illetve a külön készített almaborpárlat és körteborpárlat bármilyen arányú házasításával nyert termék jogszerű megnevezése „almabor- és körteborpárlat”. Tekintve, hogy a rendelet nem tér ki az almabor és a körtebor termékben jelenlévő arányaira, így az előállítási dokumentumban továbbra is kötelező azt megjelölni.
Fontos tudni, hogy a módosítás hatálybalépése előtt készült párlatok a termék kifutásáig forgalomba hozhatók. A 2018. február 5-ét követően készült párlatoknál azonban – a hibás névhasználat jogszerűtlennek minősül és hatósági szankciót von maga után.
portal.nebih,gov.hu