A nagyon elaprózódott birtokszerkezet, a sok apró földterület, az osztatlan közös földtulajdon az egyik legnagyobb gátja a versenyképességnek, a gazdaságos üzemméret kialakításának – mondta Tenke Gábor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) igazgatója a vasárnap zárult AgromashExpo agrárfinanszírozási kerekasztal beszélgetésén. A szakminiszter nyilatkozatát megerősítve úgy vélte, mindenképpen olyan birtokpolitikai döntéseket kellene hozni, amelyek ezt a helyzetet figyelembe veszik. Olyan pénzügyi rendszer kialakítását tartotta fontosnak, amely támogatja a hosszú futamidejű beruházásokat, mint a termőföld adásvételek finanszírozása. Márpedig az ágazat minden szereplője egyelőre bizonytalanságban tervezi a jövőt, hiszen Phil Hogan, uniós agrárbiztos tavaly ősszel ugyan még arról beszélt, hogy az európai parlamenti választások előtt megszülethet a megállapodás a közös költségvetésről, ami magába foglalja a Közös Agrár Politikát (KAP) is. Azóta nagyot fordult a világ. Az agrárbiztos idén januárban már tényként közölte, az európai választások előtt nem lesz jóváhagyott KAP. Mindenesetre figyelmeztető jel, hogy míg a ’80-as években az unió költségvetésében mintegy 80 százalékot képviselt az agrárium, jelenleg ez nagyjából 30 százalék. Az összeg nagy valószínűséggel csökkenni fog, ráadásul nagy kérdés, hogy például a vidékfejlesztési borítékban megmarad-e a vissza nem térítendő támogatás és ha igen, milyen arányban – figyelmeztetett Mezei Dávid, a Takarék Agrár Igazgatóság uniós agrártámogatási igazgatója. Az érezze magát biztonságban, aki támogatás nélkül is nullszaldós tud lenni – tette hozzá Tresó István ügyvezető igazgató, a K&H Agrár- és élelmiszeripari üzletfejlesztési főosztály-vezetője. A Népszava kérdésére a szakember megjegyezte, jelenleg a magyar gazdák nagyjából 55-60 százaléka lenne képes teljesíteni ezt a követelményt. A fennmaradó 40-45 százalék azonnal bedőlne, ha nem kapna támogatást. 

Míg Szlovákiában, vagy Romániában reprivatizálták a földeket, addig nálunk egy teljesen elhibázott kárpótlási törvénnyel a rendszerváltás hajnalán egy torz és versenyképtelen birtokszerkezetet sikerült létrehozni. Sok gazdától a kárpótlási jegyeket orvosok, ügyvédek, és olyan emberek vásárolták fel, akinek soha semmi köze nem volt a mezőgazdasághoz. Az ésszerűséget a politikai haszonszerzés érdekében a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP) a Magyar Demokrata Fórum (MDF) koalíciós partnereként erőltette át az Országgyűlésen. Emiatt a földtulajdon és a használat elvált egymástól, hiszen a gyakran 0,5-1 hektáros szántók önálló művelésre alkalmatlanok voltak. Gyakori volt, hogy a 40-50-100 hektáros területeknek akár több tucat tulajdonosa is lett.  A mai napig nincs pontos adat arról, hogy hány tulajdonos között oszlik meg a több mint egy millió hektárnyi osztatlan közös földtulajdonban lévő szántó, illetve erdő, kaszáló, de a becslések 1,5-3,5 millió közé teszik a számukat. A kormány most rászánta magát, hogy sokadikként a sorban, megoldja az osztatlan közös földtulajdon gondját. A műtét részletei még nem ismertek, így ma még lehetetlen megmondani, hogy a beavatkozás sikeres lesz-e.  

Szerintem semmi gond az osztatlan közös földtulajdonnal- adott első hallásra meglepő választ a Népszava kérdésére Raskó György agrárközgazdász, egy mezőgazdasági társaság tulajdonosa. - A legtöbb szakember és a kormány szerint az osztatlan közös földtulajdon rontja az agrárium versenyképességét. Az agrárminiszter többször is megígérte, megoldják a problémát. Ön szerint miért nincs gond az osztatlan közös tulajdonnal? - Azért sem értem ezt a problémát, főleg azokat az érveket, hogy ezek a törpebirtokok önálló mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok, mert senki nem is akarta erre használni az osztatlan közös tulajdont. A mi társaságunk döntően ilyen területeken gazdálkodik és semmiféle hátrányát nem érezzük, a mi versenyképességünket nem rontja. Az kétségtelen, hogy sok adminisztrációt igényel az ilyen területek haszonbérleti szerződéseinek megkötése. - Nem zavaró ez a rengeteg tulajdonos egy birtoktesten? - Az a használó szempontjából teljesen lényegtelen, hogy ki a tulajdonos. Ilyen értelemben nincsenek már nadrágszíj parcellák. Semmi gond a bérlettel, egyetlen fél, vagy egy hektáros föld tulajdonosának eszébe nem jut, hogy azt maga művelje. - Nem okoz nehézséget a tulajdonosnak, ha el akarja adni a parcelláját? - Mért okozna? Az nem életszerű, hogy ha egy falu határában van eladó föld, arra ne csapna le egy helyi gazda. Megkötik az adásvételi szerződést, kifüggesztik az önkormányzatnál és ha az agrárkamara jóváhagyja és ha nem él senki az elővételi jogával, akkor a föld gazdát cserél. - Az osztatlan közös tulajdon mellett egy másik fontos bejelentést is tett a miniszter, ami egybecseng a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara véleményével. Jelesül a családi gazdaságoknak jogi személlyé kellene válniuk. Ez a jó irány? - Ezt már 20 éve meg kellett volna lépni, de jobb későn, mint soha. Jelenleg még a gazdák trükköznek az olyan jó években, mint a tavalyi, például novemberben márt nem voltak hajlandók számlát kibocsátani, nehogy az árbevételük meghaladja az adómentes 8 millió forintos sávot. Ezért a birtokot papíron szétdarabolják, a családtagok nevén szerepelnek a birtoktestek. Annak a 23-25 ezer versenyképes agrárvállalkozónak előnyös lenne egy olyan változás, hogy 100 millió forintos árbevételig nem kellene például társasági adót fizetniük, de trükközésre sem kényszerülnének és áttekinthetőbb lesz a gazdálkodásuk.  

nepszava.hu