A 336 szavazattal, 300 ellenszavazat és 13 tartózkodás mellett elfogadott álláspontban az EP-képviselők hangsúlyozták: az ökoszisztéma helyreállítása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben, továbbá csökkenti az élelmezésbiztonságot fenyegető kockázatokat is.

 

A törvénytervezet nem írja elő új védett területek létrehozását az Európai Unióban, és nem gátolja a megújulóenergia-infrastruktúra fejlesztését, mivel a jogszabály hangsúlyozza, hogy az ilyen létesítmények túlnyomórészt közérdekűek.

 

Az EP-képviselők kijelentették, hogy az új jogszabálynak hozzá kell járulnia az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, különös tekintettel az ENSZ biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális keretére.

 

Csak akkor lehet alkalmazni a jogszabályt, ha a várható hatása is látható

Az uniós parlament szerint a jogszabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha az Európai Bizottság adatokat szolgáltatott a hosszú távú élelmezésbiztonság szavatolásához szükséges feltételekről, és ha az uniós országok számszerűsítették az egyes élőhelytípusokra vonatkozó helyreállítási célok eléréséhez szükséges területet.

 

A rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül az uniós bizottságnak értékelnie kell a helyreállítás pénzügyi szükségleteinek és a rendelkezésre álló uniós finanszírozás közötti esetleges eltéréseket, és megoldásokat kell keresnie e hiány áthidalására.

 

Az álláspont elfogadásával az Európai Parlament készen áll arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Unió Tanácsával a jogszabály végleges szövegéről.

 

Vitatott és megosztó álláspont

Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a szavazás eredménye kapcsán, magyar újságíróknak adott nyilatkozatában kiemelte: a természet helyreállítási rendeletről szóló, kis többséggel elfogott EP-álláspont "rendkívül vitatott és megosztó". Szerinte a tervezet irreális és végrehajthatatlan, hiszen az veszélyezteti a gazdálkodók megélhetését, az élelmiszertermelést, és növeli az élelmiszerárakat.

 

A politikus rámutatott: az Európai Parlament javaslata messze túlterjeszkedik a tagállami kormányokat tömörítő tanács álláspontján, és "katasztrofális" az európai agráriumra és gazdákra gyakorolt hatása, hiszen – mint kiemelte – akár 30 százalékkal is csökkentheti az élelmiszertermelést Európában.

 

"A radikálisan csökkenő termelés nyilvánvaló következménye lenne az élelmiszerek árának emelkedése, valamint növekvő függőségünk az unión kívüli országoktól" – fogalmazott.

 

Az Európai Bizottság hatástanulmánya szerint a javaslat magyarországi megvalósítása évente 50 milliárd forintra rúgna, ez a teher döntő részben a magyar gazdálkodókra hárulna.

 

forrás: agroinform.hu