Várhatóan újratárgyalja a kormány az érdekképviseletekkel a tavaly megkötött bérmegállapodást, a munkaadókat terhelő járulékcsökkentés a korábban meghatározott 2-2,5 százalékpont helyett akár 4 százalékponttal is csökkenhet, de a munkavállalókat terhelő elvonásokhoz is hozzányúlhatnak a szociá­lis partnerek – értesült több forrásból a Magyar Idők.

Úgy tudjuk, emellett a minimálbér 8, valamint a garantált bérminimum 12 százalékos tervezett megemelése is magasabb lehet. Információink szerint a munkavállalással kapcsolatos járulékterhekről október elején tárgyalhat a versenyképességi tanács, valamint szintén ebben az időszakban kerülhet a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának napirendjére a minimálbérek újratárgyalása.

A tervezettnél nagyobb mértékű járulékcsökkentést szorgalmazzák a munkaadók is. Korábban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke lapunknak arról beszélt, ősszel kezdeményezik a magasabb tehermérséklést, vagy az ütemezett járulékcsökkentés előrébb hozatalát. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke pedig azt közölte a Magyar Időknek adott interjúban, hogy a béreket terhelő adók csökkentése elsődleges feladat, mert Magyarország még mindig túladóztatja a munkát, ami versenyképességi hátrányt okoz. Varga Mihály pedig a személyi jövedelemadó (szja) jelentősebb mérséklését sem zárta ki.

– Több szempontból is sürgető a magyarországi keresetek további emelése – mondta a Magyar Idők kérdésére Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár. Egyfelől azért, mert a környező országokban is nagymértékben nőttek a bérek az elmúlt időszakban, így a lemaradásunk nemzetközi összevetésben érdemben nem csökkent, ráadásul a magasabb fizetés emeli a dolgozók motivációját, ezzel párhuzamosan pedig fékezi az elvándorlást.

Másfelől a keresetemelkedés középtávon hozzájárulna a magasabb hozzáadott értéket képviselő, tudásalapú munkahelyek létrejöttéhez a mostani, leginkább összeszerelő egységek helyett. A magasabb tudást igénylő egységek magasabb GDP-növekedést eredményeznének, ez pedig érdemben növelné hazánk versenyképességét. Ehhez fontos eszköz a további járulékcsökkentés is.

Fotó: Kurucz Árpád

A keresetemelkedés hozzájárulna a magasabb hozzáadott értéket képviselő, tudásalapú munkahelyek létrehozásához

Csath Magdolna szerint meg kellene fontolni az eddigi tehercsökkentésből kimaradt, munkavállalókat terhelő járulékok mérséklését, mivel ez a közteher továbbra is nagyon magas nemzetközi összehasonlításban is. Ebben az esetben viszont fontos, hogy fennmaradjon a társadalombiztosítási, valamint az egészségügyi rendszer egyensúlya; a közgazdász ugyanakkor megjegyezte, bizonyos hatékonyságjavító intézkedésekkel ez az egyensúly fenntartható. A munkaadói járulék további csökkentése is fontos lenne, mivel az jó hatással lenne a még mindig jellemző adó- és járulékelkerülési gyakorlat mérséklődésére, azaz segítené a gazdaság további kifehérítését.

Ez konkréten azt jelenthetné, hogy valóban annyi órára és annyi bérrel jelentsék be a munkaadók a munkavállalókat, amennyit dolgoznak, és annyi bérrel, amennyit ténylegesen kapnak. Hiszen ma még jelentős a szürkezónás foglalkoztatás: a nem valós munkaidővel és munkabérrel való bejelentés, ami nemcsak a költségvetést károsítja, hanem a munkavállalókat is, hiszen így a nyugdíjuk alacsonyabb lesz, mintha szabályosan bejelentenék őket.

Költségvetési oldalról azonban jelenleg sok a bizonytalansági tényező: egyfelől a minimálbérek további emelése az állami szférában a költségvetést terheli, másfelől a külpiacokon végbemenő folyamatokban is van bizonytalanság. A közgazdász hozzátette: a magasabb fizetések ugyanakkor magasabb költségvetési bevételt is eredményezhetnek, a dolgozók pedig többet fordíthatnának rekreációra, kultúrára, egészségmegőrzésre, pihenésre is.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője lapunk kérdésére arról beszélt, amennyiben a nagyobb keresetemelés miatt nő a bértömeg, az növeli a költségvetés mozgásterét is. Ennek oka egyfelől, hogy a magasabb fizetések miatt tovább bővülne a fogyasztás, ezzel párhuzamosan az áfabevételek, másfelől több munkavállalói járulék és szja folyna be az államkasszába a bérek után is. Sok ágazatban, ahol a dolgozók minimálbérre vannak bejelentve, a pénzük további részét pedig zsebbe kapják, fehéredést lehetne tapasztalni.

Egy esetleges nagyobb mértékű minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés újabb lökést adna a bruttó keresetemelkedéshez, amely az idei év egészében 13 százalék körül várható, júniusban 14 százalék felett volt. A szakértő megállapította, folytatni kell a keresetek felzárkóztatását, ezzel lassítva a munkaerő külföldre áramlását. Hozzátette: érdemes megfontolni az szja csökkentését az azonnali fizetésemelkedés érdekében, akár egy többlépcsős, jelentős mérséklés formájában, azonban a munkaadói járulékmérséklés is kedvező, mivel csökkenti a Magyarországon még mindig magas adóéket.

A szakszervezetek szintén a munkavállalói terhek csökkentését szorgalmazzák. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke lapunk kérdésére arról beszélt, a közfoglalkoztatásra kisebb keretet biztosít a jövő évi költségvetés, emellett a munkanélküliség is rekord­alacsony szintre esett, ezért érdemes lenne megfontolni a munkaerőpiaci járulék eltörlését is.

A szakszervezeti vezető – amennyiben újratárgyalják a bérmegállapodást – legalább 10 százalékos emelést javasolna a minimálbérre, a bérminimumra pedig legalább 15 százalékot. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője pedig kérdésünkre arról beszélt, ők is támogatják a bérmegállapodás felülvizsgálatát, a magasabb béremelést és nagyobb köztehercsökkentést, ugyanakkor a bérek összecsúszásának kiküszöbölését, valamint a közfoglalkoztatottak bérének emelését is fontosnak tartják.

magyaridok.hu