Uniós szintű keretszabályozás kell a tisztességtelen kereskedelmi magatartás visszaszorításához

2016. augusztus 25. 08:03
Uniós szintű keretszabályozást, az átlátható árképzés biztosítását és visszatartó erejű szankciókat javasol többek között az Európai Parlament (EP) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal foglalkozó állásfoglalásában. A kezdeményezést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) - a terület magyarországi felelőseként - az élelmiszer-termelők és feldolgozók védelme érdekében tett jelentős lépésként értékeli. Hazai javaslatra került fel a tisztességtelen gyakorlatok listájára a beszerzési, illetve előállítási költség alatti áron történő értékesítés tilalma.

A tisztességtelen forgalmazói gyakorlatok a kereskedelem számos területén előfordulnak, s ebbe az élelmiszerlánc különböző szintjei is beletartoznak. Az EP állásfoglalása szerint a nemzetközi szinten eddig megtett lépések nem elegendőek a probléma kezeléséhez. Uniós szintű keretszabályozásra van szükség, ami biztosítja a termelők és vásárlók számára a tisztességes értékesítési és vásárlási feltételeket. Az EP felkérte az Európai Bizottságot egy, a nemzeti hatóságokat összehangoló hálózat létrehozására. Állásfoglalásukban hangsúlyozzák, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása érdekében egységes, önálló szabályozásra van szükség az unióban.Az élelmiszer-előállítási láncban meglévő, a versenyképességet is akadályozó egyenlőtlenségek leginkább a kis- és közepes méretű termelőket, élelmiszer feldolgozókat sújtják. Ez a teher arra is ösztönözheti az érintett vállalkozásokat, hogy a nyereség megtartása érdekében költségeiket akár az élelmiszerminőség rovására is csökkentsék. Az EP állásfoglalásában javaslatot tett a tisztességtelen és tisztességes gyakorlatok példáit bemutató lista bővítésére. A gyűjteménybe magyar kezdeményezésre került bele a beszerzési, illetve előállítási költség alatti áron történő értékesítés. Az EP megerősíti, hogy az árképzésnek a lehető legátláthatóbbnak kell lennie, az eladási árban megjelenítve az elsődleges termelők által hozzáadott értéket is. Kitérnek arra is, hogy eddig nem fordítottak kellő figyelmet a saját márkák ipari márkákkal szembeni versenyére. Az

EP álláspontja szerint erősíteni kell a szakmai szervezetek részvételét a kivizsgálások kezdeményezésében. A testület hangsúlyozza, hogy a végrehajtási szerveknek visszatartó erejű intézkedéseket és szankciókat kell alkalmazniuk.

Magyarországon a tisztességes termelők, előállítók védelme eddig is kiemelten fontos feladat volt. Ezt igazolja, hogy már 2010. január 1. óta hatályos a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény, ami alapján ezt a területet hazánkban a NÉBIH felügyeli. A hivatal az egész országban végez ellenőrzéseket és már jelenleg is az EP elvárásainak megfelelő szabályozási, szankcionálási megközelítést alkalmaz.

Forrás: FM

Kapcsolódó cikkek

Az EU könnyítené az élelmiszeradományozás lehetőségeit

2017. október 17. 10:31
Az uniós lakosság közel negyedét szegénység vagy társadalmi kirekesztettség fenyegeti

Röghöz lehet kötni a munkavállalókat?

2017. október 17. 09:57
A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy annak a munkavállalói vállalása, hogy meghatározott juttatásokért a munkavállaló lemond a munkaviszony megszüntetésének jogáról, jogellenes. Dr. Parázsó Helgával, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjével azokról munkajogi jogintézményekről beszélgettünk, amelyeknek alkalmazása révén a munkáltató mégis elérheti azt, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb ideig alkalmazásában maradjon (például azért, mert a munkáltatónak szüksége van meghatározott szakképesítéssel rendelkező munkavállalóra). E jogintézmények egyúttal azzal az eredménnyel is járnak, illetve járhatnak, hogy a munkavállaló bizonyos ideig nem vagy nehezebben szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással (a korábbi szóhasználat szerint rendes felmondással).