Uniós szintű keretszabályozás kell a tisztességtelen kereskedelmi magatartás visszaszorításához

2016. augusztus 25. 08:03
Uniós szintű keretszabályozást, az átlátható árképzés biztosítását és visszatartó erejű szankciókat javasol többek között az Európai Parlament (EP) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal foglalkozó állásfoglalásában. A kezdeményezést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) - a terület magyarországi felelőseként - az élelmiszer-termelők és feldolgozók védelme érdekében tett jelentős lépésként értékeli. Hazai javaslatra került fel a tisztességtelen gyakorlatok listájára a beszerzési, illetve előállítási költség alatti áron történő értékesítés tilalma.

A tisztességtelen forgalmazói gyakorlatok a kereskedelem számos területén előfordulnak, s ebbe az élelmiszerlánc különböző szintjei is beletartoznak. Az EP állásfoglalása szerint a nemzetközi szinten eddig megtett lépések nem elegendőek a probléma kezeléséhez. Uniós szintű keretszabályozásra van szükség, ami biztosítja a termelők és vásárlók számára a tisztességes értékesítési és vásárlási feltételeket. Az EP felkérte az Európai Bizottságot egy, a nemzeti hatóságokat összehangoló hálózat létrehozására. Állásfoglalásukban hangsúlyozzák, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása érdekében egységes, önálló szabályozásra van szükség az unióban.Az élelmiszer-előállítási láncban meglévő, a versenyképességet is akadályozó egyenlőtlenségek leginkább a kis- és közepes méretű termelőket, élelmiszer feldolgozókat sújtják. Ez a teher arra is ösztönözheti az érintett vállalkozásokat, hogy a nyereség megtartása érdekében költségeiket akár az élelmiszerminőség rovására is csökkentsék. Az EP állásfoglalásában javaslatot tett a tisztességtelen és tisztességes gyakorlatok példáit bemutató lista bővítésére. A gyűjteménybe magyar kezdeményezésre került bele a beszerzési, illetve előállítási költség alatti áron történő értékesítés. Az EP megerősíti, hogy az árképzésnek a lehető legátláthatóbbnak kell lennie, az eladási árban megjelenítve az elsődleges termelők által hozzáadott értéket is. Kitérnek arra is, hogy eddig nem fordítottak kellő figyelmet a saját márkák ipari márkákkal szembeni versenyére. Az

EP álláspontja szerint erősíteni kell a szakmai szervezetek részvételét a kivizsgálások kezdeményezésében. A testület hangsúlyozza, hogy a végrehajtási szerveknek visszatartó erejű intézkedéseket és szankciókat kell alkalmazniuk.

Magyarországon a tisztességes termelők, előállítók védelme eddig is kiemelten fontos feladat volt. Ezt igazolja, hogy már 2010. január 1. óta hatályos a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény, ami alapján ezt a területet hazánkban a NÉBIH felügyeli. A hivatal az egész országban végez ellenőrzéseket és már jelenleg is az EP elvárásainak megfelelő szabályozási, szankcionálási megközelítést alkalmaz.

Forrás: FM

Kapcsolódó cikkek

Megállíthatatlan a munkabalesetek számának növekedése?

2017. június 20. 09:03
A napokban adta ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya tájékoztatóját, a 2017 I. negyedévi munkabelesetek számszerű alakulásáról. E szerint az elmúlt év hasonló időszakához képest ismét növekedett a munkabalesetek száma. 
 
2016 I. negyedévében 4633 volt a három napot meghaladó munkabalesetek száma, 2017 I. negyedévében ez a szám 4646 –ra emelkedett. A halálos munkabalesetek száma drasztikus emelkedést mutat. Amíg 2016 I. negyedévében 16 munkás vesztette életét, addig ez a szám 2017 I. negyedévében 22 –re emelkedett.

Fontos feladata volt korábban a Szakszervezeteknek a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek felügyelete, azonban a 2012 évi I. tv. (Munka törvénykönyve) a Szakszervezetek ezen jogosítványát már nem biztosította. A baleseti statisztika egyértelműen igazolja, hogy a Mt. változása utáni időszakban folyamatosan növekszik a munkabalesetek, azon belül is a halálos balesetek száma. A törvény alkotóknak el kellene gondolkodni ezen a tényen.

Nem lesz újabb munkaszüneti nap? Sokan ellenzik

2017. október 13. 08:57
A kormányzat, a szakszervezetek és a munkaadók is sikeresnek ítélték a hatéves bérmegállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságának első őszi ülésén csütörtökön. A december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról azonban parázs vita alakult ki.