Van valami, ami árvíz és aszály esetén is segítséget jelenthet
2024. október 09. 13:30
Kis léptékű beavatkozások nagy hatásai...
A folyók szerepe
A nagy csapadékok pusztító erejét a parton az ártéri erdők csillapíthatják, ahogy a mikroklímát is szabályozzák párologtatásuk által, a folyó kanyarulatai pedig segítenek a víz elterülésében és így az árvízcsúcsok ellaposításában.
A folyók a csapadék összegyűjtésével a magasból a mély fekvésű területekre szállítják a vizet és a kimosott erodált felszínről származó tápanyagot. A kanyarulatok segítenek a víz és az üledék szétterítésében, hogy amikor vízbőség van, tartalékok képződhessenek a vízhiányos időszakra. A folyó természete az állandó lassú tájformálás. Kérdés az, hogy szelídíteni vagy korlátozni szeretnénk-e azokat a természeti folyamatokat, amelyek régebb óta vannak jelen a földön, mint mi – írja a portfolio.hu.
Az árvízi és aszálykitettségünk igen nagy a Kárpát-medencei fekvésünk és a folyók természetes működése révén. Veszélyezettségünk ráadásul az éghajlatváltozással növekszik, érzékenységünk pedig az alkalmazkodásunk mértékétől függ.
Mi tehetünk az árvíz és az aszály ellen?
Az elmúlt évszázadok során a folyók kanyarulatainak kiegyenesítése világszerte megszokott gyakorlattá vált különböző szempontok, például a jobb hajózhatóság vagy az energiatermelés miatt. Azonban az elmúlt évek kutatásai eredményesen bizonyítják a kis léptékű természetalapú beavatkozások sikerességét mind az árvíz, mind pedig az aszály kockázatának csökkentésében. Bebizonyosodott:
a folyók természetes kanyarulatainak visszaállítása bizonyos helyeken hatékonyabb és olcsóbb árvízvédelmet biztosíthat!
Emiatt nagyon fontosak a hatásos, a természeti tőke haszonteremtő folyamatait is támogató fejlesztések fenntarthatóbb és biztonságosabb élőhelyünk érdekében.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Az EU intézkedéseket javasol a műanyag pelletekből származó mikroműanyag-szennyezés megelőzésére
2023. október 19. 16:54
Az Európai Bizottság intézkedéseket javasol a műanyag pelletek nem szándékos kibocsátásából eredő mikroműanyag-szennyezés megelőzésére – közölte a brüsszeli testület hétfőn.
A bizottság kiemelte: a műanyag, néhány milliméteres átmérőtől akár a több centiméteres átmérős nagyságig terjedő pellet a nem szándékos mikroműanyag-szennyezés egyik legnagyobb forrása. Az intézkedést indokolja, hogy jelenleg évente mintegy 52-184 ezer tonna pellet kerül a környezetbe a helytelen kezelés miatt.
Újabb funkciókkal bővült az Elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) használata
2023. július 11. 14:07
A gazdálkodók adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítése érdekében 2023. év elején elindult az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN). A Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (Nébih) ebbe az új közigazgatási szolgáltatásba integrálja a jelenleg különálló e-permetezési napló, Gazdálkodási napló és nitrát adatlap rendszerekben található adatokat.