Váratlan fordulat: elfogadták a Green Deal egyik legvitatottabb részét!
2024. június 17. 15:25
Amitől sokan tartottak a mezőgazdaságban, most bekövetkezett. Igaz, maradt egy kiskapu...
Az uniós tagállamok többsége hétfőn (június 17-én) a Tanács luxembourgi ülésén véglegesen zöld utat adott a természet-helyreállítási törvénynek, ami a Green Deal egyik legvitatottabb dossziéjának utolsó lépését jelenti.
A bécsi környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler által vasárnap bejelentett osztrák álláspontváltás nyitotta meg az utat a jóváhagyás előtt. Szlovákia, amely korábban kétségeinek adott hangot a javaslattal kapcsolatban, szintén támogatta a szöveget a döntő szavazás során, lehetővé téve, hogy a törvényt az EU lakosságának 66%-át képviselő 20 ország szűk többségével elfogadják. A Tanácsban a minősített többséggel történő jóváhagyás küszöbértéke 65%.
Az olyan országok, mint Olaszország, Svédország és Finnország már régóta ellenezték a szöveget. Magyarország márciusban, közvetlenül a zárószavazás előtt vonta meg támogatását. Lengyelország ezt követően jelezte, hogy a továbbiakban szintén nem támogatja a javaslatot.
A rendelet kötelező érvényű célokat tűz ki az EU leromlott szárazföldi és tengeri ökoszisztémáinak 2030-ig 20%-ára vonatkozó, 2050-ig pedig valamennyi ökoszisztémájának helyreállítására – forrás: Pixabay
Az Európai Parlament és a Tanács uniós tárgyalói novemberben kemény küzdelemben megállapodásra jutottak a jogszabályról.
A Parlamentben a törvény jelentős ellenállásba ütközött a jobbközép Európai Néppárt (EPP) részéről, amely aggodalmának adott hangot az EU mezőgazdasági ágazatára gyakorolt hatással kapcsolatban, amelyet később az idei mezőgazdasági tiltakozások is tápláltak.
A jobboldali törvényhozók utolsó pillanatban történt lázadása ellenére a Parlament februárban 329 támogató és 275 nem szavazattal jóváhagyta a kompromisszumos szöveget.
Az úttörő rendelet jogilag kötelező érvényű célokat tűz ki az EU leromlott szárazföldi és tengeri ökoszisztémáinak 2030-ig 20%-ára vonatkozó, 2050-ig pedig valamennyi ökoszisztémájának helyreállítására.
E célkitűzések elérése érdekében az uniós országoknak 2030-ig a törvény hatálya alá tartozó élőhelyek – például erdők, gyepek, vizes élőhelyek, folyók és tavak – legalább 30%-át, 2050-ig pedig 90%-át kell helyreállítaniuk a rossz állapotból a jó állapotba. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy ezek a területek helyreállításuk után ne romoljanak újra le.
A végleges szöveg azonban felhígította a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó számos követelményt, főleg egy "vészfék" bevezetésével, miszerint a mezőgazdaságot érintő célkitűzéseket "kivételes körülmények között" fel lehet függeszteni, amennyiben azok veszélyeztetik az élelmezésbiztonságot.
A törvényt az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő 20. napon belül léptetik hatályba.
Forrás: Euractiv.com
Kapcsolódó cikkek
AZ ÚJ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA JELENTŐS FORRÁSSAL SEGÍTI A GAZDÁKAT
2022. december 12. 09:40
Sokféle választási lehetőséget kínál az új, 2023-2027 közötti uniós támogatási időszakban a közös agrárpolitika a magyar gazdák számára. Az új szabályok megismertetése most a legfontosabb feladatok közé tartozik- fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken, a Keszthelyen tartott agrárfórumon.
Feldman Zsolt a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének agrárfórumán kifejtette: habár az EU-ban kevesebb forrás jut az agrárpolitikára a mostani költségvetési ciklusban, Magyarországon a rendelkezésre álló támogatások összege jelentősen nő, köszönhetően a kormány által, a nemzeti költségvetésből nyújtott 80 százalékos hazai kiegészítésnek.
Növényházak fűtése megújuló forrásból
2023. február 16. 15:44
A tavaly rekordmagasságba emelkedett gáz- és villamosenergia-árak súlyosan érintették a növényházi dísznövényeket termesztő vállalkozásokat is. Mind többen gondolják, hogy érdemes lenne a földgázt más fűtőanyagokkal leváltani. A lapunkban már hivatkozott Szimbiózis kertésztalálkozón erre vonatkozó tanácsokat is hallhattak az érdeklődők több előadótól.
Az utóbbi tíz évben a földgáz alacsony ára miatt alig volt igény a biomassza-alapú fűtésre. A 2022. őszi fűtési szezon előtt azonban jelentősen megnőtt az érdeklődés az olcsóbb tüzelési mód és az átálláshoz szükséges megoldások iránt.
