A spekulációs földvásárlásokat akarják megakadályozni

A korlátozással a spekulációs földvásárlásokat akarják megakadályozni, azaz azt, hogy egyesek hosszabb távú befektetés céljából vásároljanak földeket és ne a mezőgazdasági termelés miatt.

 

A napokban jóváhagyott új szabályok határt fognak szabni a hazai földárak évenkénti emelkedésének.

 

A jövő év januárjától a helyben szokásos földárakkal össze kell hasonlítani az egyes földterületekre kialkudott árakat. A vételárakat akkor kell általános értelemben véve aránytalanoknak tekinteni, ha azok 10 százaléknál nagyobb mértékben haladják meg a helyben szokásos árakat.

 

Az új szabályozás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai földpiac árnövekedési ütemét évente 10 százalékban maximálja. Természetesen itt nincs arról szó, hogy a 10 százalékos maximális áreltérési előírástól nem lehet eltérni.

 

A felek ennél nagyobb változást jelentő árakban is megállapodhatnak abban az esetben, ha a gazdát cserélő termőföldek előnyös tulajdonságai indokolják ezt a nagyobb árkülönbséget.

 

Ilyen előnyös tulajdonság például, ha a földnek jobb a művelhetősége, jobbak a domborzati viszonyai, az öntözhetősége. Amennyiben sikerül ilyen nagyobb árdifferenciára okot adó feltételeket találni, ezeket az adásvételi szerződésekben igazolniuk kell.

 

Szükség volt a változtatásokra

A változtatásokra azért volt szükség az agrárátárca indoklása szerint, hogy ezekkel még eredményesebben fel tudjanak lépni a spekulációs földvásárlások ellen.

 

Az utóbbi időben sokszor előfordult, hogy a vevők jelentősen ráígértek a „helyi árakra", így előnyösebb helyzetbe kerültek mint az elővásárlási sorrendben előrébb lévő, de kevesebbet ígérő termelőknél.

 

A hatóságok ezentúl azt is vizsgálhatják, hogy a vevők milyen nagyságrendben rendelkeznek a földek megműveléséhez szükséges mezőgazdasági termelőeszközökkel.

 

Bebizonyosodott az is, hogy nem csak a vevők játszottak szerepet az irreális árképzésben, hanem sokszor maguk az eladók is.

 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának kell kidolgoznia az új módszertant

Az egyes településeken a különböző minőségű földekre vonatkozó helyben szokásos forgalmi értékeket reprezentatív módon meg lehet határozni. Ennek a módszertanát - az árképzési és -vizsgálati szempontokat - a NAK fogja kidolgozni, amit az agrárminiszternek is jóvá kell hagynia, így a törvénymódosítás után további időre lehet szükség ahhoz, hogy ezt a gyakorlatban alkalmazni lehessen.

 

Az eddigi törvényi szabályozás is tartalmazott rendelkezéseket az aránytalan földárak kiküszöbölésére, ezek a földek tényleges jövedelmezőségéhez kötötték az adásvételi szerződésekben szereplő ellenérték vizsgálatát.

 

A gyakorlati tapasztalatok azonban arra utaltak, hogy az irreálisnak tartott árakat nehéz volt bizonyítani, ezért most eltörölték e szabályozási korlátot, aminek a szerepét a legfeljebb 10 százalékos áreltérésre vonatkozó mósosítás vette át.

 

A napokban elfogadott törvénymódosítás megakadályozza a befektetési céllal történő földszerzést.

 

A hazai földárak évenkénti növekedési ütemét gyakorlatilag tíz százalékban maximálja az a törvénymódosítás, amelyet a napokban fogadott el a parlament - írja a novekedes.hu

 

A spekulációs földvásárlásokat akarják megakadályozni

A korlátozással a spekulációs földvásárlásokat akarják megakadályozni, azaz azt, hogy egyesek hosszabb távú befektetés céljából vásároljanak földeket és ne a mezőgazdasági termelés miatt.

 

A napokban jóváhagyott új szabályok határt fognak szabni a hazai földárak évenkénti emelkedésének.

 

A jövő év januárjától a helyben szokásos földárakkal össze kell hasonlítani az egyes földterületekre kialkudott árakat. A vételárakat akkor kell általános értelemben véve aránytalanoknak tekinteni, ha azok 10 százaléknál nagyobb mértékben haladják meg a helyben szokásos árakat.

 

Az új szabályozás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai földpiac árnövekedési ütemét évente 10 százalékban maximálja. Természetesen itt nincs arról szó, hogy a 10 százalékos maximális áreltérési előírástól nem lehet eltérni.

 

A felek ennél nagyobb változást jelentő árakban is megállapodhatnak abban az esetben, ha a gazdát cserélő termőföldek előnyös tulajdonságai indokolják ezt a nagyobb árkülönbséget.

 

Ilyen előnyös tulajdonság például, ha a földnek jobb a művelhetősége, jobbak a domborzati viszonyai, az öntözhetősége. Amennyiben sikerül ilyen nagyobb árdifferenciára okot adó feltételeket találni, ezeket az adásvételi szerződésekben igazolniuk kell.

 

Az utóbbi időben sokszor előfordult, hogy a vevők jelentősen ráígértek a „helyi árakra", így előnyösebb helyzetbe kerültek – fotó: pixabay.com

 

Szükség volt a változtatásokra

A változtatásokra azért volt szükség az agrárátárca indoklása szerint, hogy ezekkel még eredményesebben fel tudjanak lépni a spekulációs földvásárlások ellen.

 

Az utóbbi időben sokszor előfordult, hogy a vevők jelentősen ráígértek a „helyi árakra", így előnyösebb helyzetbe kerültek mint az elővásárlási sorrendben előrébb lévő, de kevesebbet ígérő termelőknél.

 

A hatóságok ezentúl azt is vizsgálhatják, hogy a vevők milyen nagyságrendben rendelkeznek a földek megműveléséhez szükséges mezőgazdasági termelőeszközökkel.

 

Bebizonyosodott az is, hogy nem csak a vevők játszottak szerepet az irreális árképzésben, hanem sokszor maguk az eladók is.

 

Az egyes településeken a különböző minőségű földekre vonatkozó helyben szokásos forgalmi értékeket reprezentatív módon meg lehet határozni – fotó: pixabay.com

 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának kell kidolgoznia az új módszertant

Az egyes településeken a különböző minőségű földekre vonatkozó helyben szokásos forgalmi értékeket reprezentatív módon meg lehet határozni. Ennek a módszertanát - az árképzési és -vizsgálati szempontokat - a NAK fogja kidolgozni, amit az agrárminiszternek is jóvá kell hagynia, így a törvénymódosítás után további időre lehet szükség ahhoz, hogy ezt a gyakorlatban alkalmazni lehessen.

 

Az eddigi törvényi szabályozás is tartalmazott rendelkezéseket az aránytalan földárak kiküszöbölésére, ezek a földek tényleges jövedelmezőségéhez kötötték az adásvételi szerződésekben szereplő ellenérték vizsgálatát.

 

A gyakorlati tapasztalatok azonban arra utaltak, hogy az irreálisnak tartott árakat nehéz volt bizonyítani, ezért most eltörölték e szabályozási korlátot, aminek a szerepét a legfeljebb 10 százalékos áreltérésre vonatkozó mósosítás vette át.

 

Mi várható ezután?

A megkötött adásvételi szerződéseket továbbra is közzé kell tenni - a helyi polgármesteri hivatalokban ki kell függeszteni, de ennek az ideje az eddigi hatvan napról harmincra csökkent.

 

A helyi földbizottságok továbbra is állást foglalhatnak az adásvételekkel kapcsolatban, aminek alapján megtagadhatják a megállapodások bejegyzését a földhivatalok.

 

A jövő évtől, ha a helyi árakat a kialkudott vételárak 10 százaléknál nagyobb mértékben haladják meg, és az eltérést a szerződő felek kellőképpen nem tudják alátámasztani, akkor akár ez is megtörténhet egy-egy szerződés esetében.

 

A hazai termőföldárak tekintetében megállapítható, hogy az utóbbi időszakban évente 5-8 százalékkal növekedtek, ami elmaradt a jövő évtől „engedélyezett", 10 százalékos mértéktől.  Viszont hazánk egyes régióiban ettől lényegesen nagyobb volt a drágulás üteme (Nógrád megyében tavaly 28 százalékos, Somogyban több mint 20 százalékos).

 

Az új szabályozás valószínűleg fékezheti majd a földáremelkedéseket, de az általános drágulás 2023-ban is folytatódhat.

 

forrás: agroinform.hu