Végvári vitézek népesítik be hétvégén a gyulai várat
2023. július 26. 16:42
Több mint kétszáz hagyományőrző idézi meg a gyulai vár 457 éve zajlott ostromát július 28. és 30. között a XI. Gyulai Végvári Napokon.
Tizenhat hagyományőrző csoport több mint kétszáz tagja hadijáték keretében eleveníti fel a gyulai vár 1566-os ostromának valós eseményeit, amikor a mintegy tizenötszörös túlerőben lévő oszmán hadsereg ostromolta az erődítést. Az egykori történéseket élőben Csikány Tamás hadtörténész, nyugállományú dandártábornok kommentálja majd.
A szervezők közlése szerint a program gerince az elmúlt években megszokottat követi: a rendezvény idén is a résztvevő hagyományőrzők felvonulásával indul péntek este. A jelenlévők megismerhetik a végvári vitézek életét, benézhetnek a hagyományőrző egyesületek sátraiba, testközelből ismerhetik meg, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve.
A hadijáték során a filmekben is használatos pirotechnikai speciális effekteket, lövéseket, becsapódásokat megjelenítő termékeket, fényeffekteket és fütyülő csöveket használnak. Hogy a robbanások még látványosabbak és élethűbbek legyenek, lisztet és virágföldet is használnak.
Esténként idén is dönthetnek a látogatók, hogy könnyűzenei vagy korabeli koncerten vennének-e részt. A vár előtti rendezvénytéren a Show&Bors Zenekar, az Antovszki Band és Rúzsa Magdi produkcióját hallgathatják esténként, míg a vár másik oldalán, a sátortáborban a Szelindek Együttes és a Hollóének Hungarica Régizene Együttes lép fel.
A programok – a várban és a Várfürdőben megrendezett események kivételével – díjtalanul látogathatók.
A 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt. Kerecsényi László és mintegy 2-2,5 ezer várvédője hősi tettet hajtott végre azzal, hogy a nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben a magyar hadtörténetben páratlanul hosszú ideig, 63 napon át tartotta a gyulai várat. (Dobónak és katonáinak 38 napig kellett kitartania Egerben, Zrínyi pedig 34 nap után tört ki embereivel Szigetvárról.)
Az ostromnak Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa, Szulejmán sógora megállapodása vetett véget: a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhasjárvány miatt, szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér.
A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták. Kerecsényit láncra verték, előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték.
Részletes program: itt található.
forrás: turizmus.com
Kapcsolódó cikkek
Zempléni vármesék a Rákócziakról
2023. szeptember 12. 15:52
A Zempléni-hegység egyszerre páratlanul szép kirándulóhely, történelmi múltunk vérzivataros és dicsőséges időszakainak tanúhelye, messze földön híres borvidék, egykoron lovagok, boszorkányok, tündérek birodalma.
Világranglistára került a Szent István-terem
2023. március 20. 10:46
A tekintélyes amerikai lap, a TIME idén is összeállította a világ 50 legnagyszerűbb helyszínének listáját. Budapest egyesítésének 150 évfordulója apropóján több magyar látványosságot is kiemelnek, köztük a Nemzeti Hauszmann Program több elemét is nevesítik.
A TIME emlékeztet, hogy Buda, Óbuda és Pest egyesítésével 150 éve jött létre a modern Budapest, és – a magyar főváros egyéb helyszíneinek ajánlása mellett – külön kiemeli a Budavári Palotanegyed látványosságait, megemlítve, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászületett épületek ismét eredeti szépségükben ragyognak. Név szerint említik az újjáépített Szent István-termet, a Főőrség épületét és a Karakas pasa tornyát.
