Egyedülálló látványt nyújt a Hortobágyi Nemzeti Parkban az őszi daruvonulás, amikor Európából megindulnak a madarak Afrika felé (Fotók: MH)

A nemzeti park szívében található a mindössze 1400 lelket számláló Hortobágy település, amelynek központjában áll a nemzeti park látogatóközpontja. Itt minden információt meg lehet kapni a térség programlehetőségeiről, látnivalóiról, szállás- és vendéglátóhelyeiről. Ugyanitt természetrajzi kiállítás is megtekinthető a darvakról. Közvetlenül a látogatóközpont mögött található a hortobágyi kézművesudvar, amely megjeleníti a Hortobágy és a tájegységileg, történelmileg kapcsolódó települések kézműveseinek, népművészeinek összefogását, néprajzi és kulturális értékeit. 

A látogatóközpont szomszédságában található a Kilenclyukú híd, valamint a madárkórház. A Hortobágy jelképe az azonos nevű folyó felett átívelő, 167,3 méter hosszú híd, amely kilenc boltívre támaszkodik. Az itt elhaladó út fontos kereskedelmi és marhahajtó út volt évszázadokon át Debrecen és Pest-Buda között. A Kilenclyukú híd ma Magyarország leghosszabb közúti kőhídja, amely Povolny Ferenc „kilenclyukú” tervei szerint 1833-ra épült fel.

Állatpark és madárkórház

A hortobágyi madárparkban a Madárkórház Alapítvány az országban egyedülálló kórházat működtet. Az intézmény az egész ország területéről, de főként a Hortobágyi és Bükki Nemzeti Parkból bekerülő, sérült, beteg, védett madarak állatorvosi ellátását, kórházi ápolását és rehabilitációját végzi. Az évente beérkező két-háromszáz beteg madár harmincöt-negyven százaléka visszakerül a természetbe. A kórház nyitott, amelyet a hortobágyi madárparkban a látogatók számára látványkórház, madármentő kiállítás és öko-teleház egészít ki.

A kulturális értékek iránt érdeklődő családok meglátogathatják a Pásztormúzeumot, amely a 19-20. század fordulóján a Hortobágyra jellemző pusztai legeltető állattartást és az ahhoz kapcsolódó pásztoréletet mutatja be. A kiállításon szemügyre vehetjük a jellegzetes hortobágyi pásztorviseletet is. A Körszín tárlata a térségre jellemző kézműves mesterségekről szól. Megtekinthetőek a kovács, a bognár, a csizmadia, a mézeskalács-készítő, a kalapos, a fazekas, a kötélverő, a szíjgyártó mesterek korhűen berendezett műhelyei. Az ajándékboltban a Hortobágyi Nemzeti Park Kézművesudvarában készült zsűrizett kézműves termékek vásárolhatók.

A Pásztormúzeumtól induló autó­buszokkal vagy terepjáróval közelíthető meg a vadaspark, amely az ősi puszta vadvilágát mutatja be. Lakói között ott vannak azok az állatfajok, amelyek az ember megjelenése előtt ezen a tájon éltek, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorultak, vagy „kiszorulófélben” vannak. Például farkasokat, aranysakált, fakókeselyűket, szabadon élő Przewalski vadlovakat láthatnak a látogatók. A vadasparkban vadlovakat vagy éppen őstulkokat lehet testközelből megnézni terepjárós extra szafarin.

Régi magyar háziállatok bemutatását szolgálja a Pusztai Állatpark, amelynek az is célja, hogy elősegítse ezeknek a fajtáknak a fenntartását, népszerűsítését hazánkban. A városi forgataghoz szokott embernek valódi kuriózum a pusztai fogatozás, és így meg lehet ismerkedni a hagyományos legeltetői állattartással, ménessel, szürkemarha- és bivalygulyával, rackanyájjal, mangalicakondával is.

Az egyetlen halastavi kisvasút

A Nemzetközi Sötét Égbolt Társaság kezdeményezésére új program indult útjára: világszerte csillagoségbolt-parkokat hoznak létre olyan térségekben, ahol elenyésző az éjszakai fényszennyezés és megőrizhetők a természetes adottságok. A Hortobágy, Magyarország egyik legkevésbé fényszennyezett területe a zavaró fényektől mentes nemzeti park látogatói számára az éjszaka több látványosságot is nyújt. A Hortobágyi Csillagoség Parkban szabad szemmel figyelhető meg a temérdeknyi csillag. Hortobágytól hét kilométerre található a Hortobágy-halastavi tanösvény, végigjárva a halastavak és nyílt vizű mocsarak madárvilágával és növényvilágával lehet megismerkedni. A terület Közép-Európa és egyben a Hortobágy egyik legfontosabb vízimadár-élőhelye. Az elmúlt 35 év alatt mintegy háromszáz madárfajt figyeltek meg a tavakon. A felújított halastavi kisvasúttal kényelmesen elérhetőek a halastórendszer távolabbi részei is, így gyönyörködni lehet a belső tavak gazdag madárvilágában. Ez az egyetlen kisvasút Magyarországon, amely halastavi környezetben fut.

Daruvonulás és juhászünnep
A jellegzetes rackanyájat a juhászok minden évben Dömötör-napkor hajtják be
A daru a Hortobágyi Nemzeti Park jelképe és egyben az egyik legféltettebb természeti értékünk. A világ egyik legszebb természeti jelensége az őszi daruvonulás, amikor az Európa északi mocsaraiban fészkelő darvak az észak-afrikai telelőterületekre tartó útjuk során egy-másfél hónapra minden évben megállnak pihenni Hortobágy nagy tavain. A csaknem százezernyi madár naponta kétszer rendkívül látványos keretek között szárnyra kel, hajnalban a táplálkozóterületekre tartva elhagyja a tavi éjszakázóhelyeket, este pedig visszatér ide. A darvak naponta ismétlődő, alkonyathoz kötődő mozgalmának, a daruhúzásnak a megtekintésére hétvégi túrákat szervez a Hortobágyi Nemzeti Park.

A hideg idő beálltával, ahogy a napok egyre rövidülnek, a Hortobágyon a népszokás hagyományait követve a pásztorok és jószágaik egyaránt a télre készülődnek, az állatokat behajtják a pusztai legelőkről a téli szálláshe­lyükre, hiszen az állat a „havat hazahozta a hátán”, vagyis már nem talált táplálékot a határban. A behajtásnak, vagy más néven szorulásnak megvoltak a jeles napokhoz kapcsolódó határnapjai: a marhákat Katalin vagy Mihály napján, a juhokat Dömötörkor hajtották haza. A beszoruláshoz kapcsolódott a pásztorok elszámoltatása és a bérfizetés is. „Dömötör juhászt táncoltat” – tartja a közmondás, ami egyrészt a hideg idő beálltára utal, hiszen nem sokáig lehet már a szabadban maradni, másrészt a juhászok bottal táncoltatták meg azon társukat, akinél az elszámolásnál hiány mutatkozott.

Dömötörnek, a pásztorok védőszentjének megünneplése, azaz a „dömötörözés” a pásztorok körében mindig is nagy eseménynek számított, amelyre már jó előre készültek, a csárdában vagy az úgynevezett pásztorházban, s akár több napon át mulattak, pásztorbált tartottak. 
A Kilenclyukú híd jelenleg Magyarország leghosszabb közúti kőhídja
A behajtás népszokása elevenedik meg Hortobágyon október 22-én a Kilenclyukú híd lábánál, amikor is a pásztorok állataik – racka juhok, szürke marhák, nóniusz lovak, bivalyok – társaságában átvonulnak a hídon, miközben az érdeklődők a behajtás néprajzi hátteréről tudhatnak meg érdekes információkat. A fáradt utazókat a sok élmény után tárt kapukkal várja az egykori sóút mellett, a Kilenclyukú híd tövében nemrégiben felújított, több mint százéves nagycsárda, amely ugyancsak a Világörökség részét képezi. A csárda a puszta legrégebbi épülete, a 18. századi magyar vendéglátás legértékesebb építészeti műemléke. Különleges élményt nyújtanak a Hortobágy jellegzetes csárdái, amelyek berendezései és az étlapon szereplő ízei is a betyárok korát idézik. 

„A történelem országútján”- Tematikus csárdaútvonal a Hortobágyi Nemzeti Parkban a Debrecen és Pest közötti egykori állathajtó, kereskedelmi és postaútvonalként is szolgáló Sóúton vezeti végig a látogatókat. Az útvonal nyugati kapuja a Tiszafüred határában lévő, legeredetibb állapotában fennmaradt Meggyes csárda, míg a keleti végén az egykor debreceni földön álló Kadarcsi csárda tornácos épülete található.

magyarhirlap.hu