Az akadémia 2016-os tevékenységéről és 2017-es terveiről, feladatairól és tartott sajtótájékoztatót Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Török Ádám főtitkár és Barnabás Beáta főtitkárhelyettes január 17-én, frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában.

A tavalyi év kiemelkedően sikeres volt a magyar kutatók számára az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain. Az ERC egyenként 1,5-3 millió euró összegű támogatását, amely világszerte a kutatói kiválóság egyik mércéjének számít, 2016-ban 9 tudós nyerte el Magyarországról. A nyertesek közül 7-en az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, 6-an az MTA Lendület programjának korábbi nyertesei.

A 2016-os év átlagon felüli sikereket hozott a kutatásra fordítható pályázati keretekért folytatott versenyben az MTA kutatóhálózata számára. Az akadémiai kutatóintézetek összesen 262 kutatási pályázatot nyertek 2016-ban, amiből 217 hazai (139 NKFIH-OTKA, 14 NKA, 39 NGM/GINOP, 25 egyéb), 45 pedig nemzetközi pályázat volt. Néhány a 2016-ban indított fontosabb, pályázati támogatással megvalósuló kutatási projektek közül:
-    Ökoszisztémák fenntartható működtetése: felfedezésekkel a klímaváltozás, a tájhasználat és az inváziók hatásának mérsékléséért – MTA Ökológiai Kutatóközpont (Vácrátót, Tihany, Debrecen, Budapest), 852 millió Ft. Pályázati keret: GINOP, futamidő: 4 év.
-    E-orr kutatóműhely: természetes szagmintázatok elemzése és agrártudományi hasznosítása – MTA Agrártudományi Kutatóközpont (Martonvásár), 655 millió Ft. Pályázati keret: GINOP, futamidő: 4 év.

Lovász László elnökségének első két és fél évében további nagyberuházások előkészítése zajlott az MTA kutatóintézet-hálózatában. Ezek a beruházások is megalapozzák az MTA elnöke által bejelentett nagy kutatási stratégiai programok elindítását a víztudományban, a mezőgazdaságban, az oktatásban és az egészségügyben.
– Ahogyan eddig is, a nyugodt, minőségi kutatási lehetőségek biztosítását tartom a legfőbb feladatomnak. Az MTA kutatóhálózatában mintegy háromezer kutató és kétezer más szakember dolgozik, köztük egyre több a fiatal kutató. A kutatóhálózatunk óriási érték, amelyet az új beruházások még modernebbé és értékesebbé tesznek, ahol valóban világszínvonalú körülmények között vizsgálhatjuk az ország jövője szempontjából is alapvető fontosságú kérdéseket – mondta Lovász László.

Barnabás Beáta szerint az úgynevezett nagy infrastruktúrák, például optikai képalkotó rendszerek, robotizált üvegházak, növénynevelő kamrák, proteomikai és genomikai műszerpark nélkül nem folytatható olyan világszínvonalú agrárkutatás, amelynek eredményeként kinemesíthetők azok a növényfajták, amelyek megoldást jelentenek a klímaváltozás kihívásaival küzdő gazdálkodóknak. 
– Ennek jegyében épül fel a következő években a Martonvásári Agrár-innovációs Centrum és keretében a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának új kutatótömbje – mondta a magyar mezőgazdasági kutatásokat várhatóan új alapokra helyező nagyberuházásról az MTA főtitkárhelyettese, a projekt felügyeletével megbízott vezető.

A martonvásári kastélyparkban zajló beruházást 6 milliárd forinttal támogatja a kormány, műszerekre további 3 milliárdot fordíthat az MTA. Ezen felül 800 millió forint áll rendelkezésre egy új látogatóközpont megvalósítására és a környezetében lévő Brunszvik-kert rekonstrukciójára. A látogatóközpont egyik kitüntetett célja, hogy modern tudománykommunikációs eszközökkel tegye érdekessé és érthetővé az agrárkutatás céljait és eredményeit, elsősorban a fiatal generáció számára, ideértve a megújuló MTA Agrártudományi Kutatóközpont (MTA ATK) aktuális kutatási eredményeinek megismertetését. Az új centrum fogadja be az MTA ATK jelenleg több telephelyen működő intézeteit, így a Mezőgazdasági Intézet mellé költözik a Növényvédelmi Intézet és a Talajtani és Agrokémiai Intézet.

Megkezdődött a multidiszciplináris lehetőségeket az eddigieknél jobban kiaknázó, hosszú távú kutatási program rögzítése, amelynek középpontjába a globális klímaváltozással együtt járó extrém időjárási körülményekhez alkalmazkodni képes gabonafajták előállítása kerül. A növények környezeti és kórokozókkal szembeni stressztűrő képességét meghatározó tényezők komplex genetikai, élettani és morfológiai kutatását, valamint a talaj-növény kölcsönhatások tanulmányozását tervezik a legkorszerűbb vizsgálati módszerek alkalmazásával. 
Az MTA ATK-n megalakult, a teljes projekt lebonyolításáért felelős szervezeti egység megkezdte működését. A tervezés és kivitelezés során egyaránt szempont a közpénz felelősségteljes és hatékony felhasználása, a kutatók igényeinek figyelembevételével a kutatási tevékenység és az azt kiszolgáló infrastruktúra összehangolása, a Brunszvik-kert felújítása, illetve a Brunszvik-kastély fenntartása.

Szóltak a Nemzeti Víztudományi Kutatási Programról is. A 2016 májusában az MTA koordinálásával elindult program a készülő Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) részeként felméri a víz és a környezet tárgykörben eredményesen végezhető kutatások lehetséges tematikáját és azok szervezeti hátterét. A cél a hazai vízkészlet megőrzése, vizeink jó ökológiai és vízminőségi állapotának fenntartása.
A programot az MTA Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK) keretében nemrégiben létesült Víztudományi Koordinációs Csoport dolgozza ki. Szintén e csoport feladata a víztudományi kutatóhálózat fokozatos kiépítése és országos koordinációja. A testület jelenleg egy angol nyelvű, interdiszciplináris szemléletű összkép (review) véglegesítésén dolgozik. A tanulmány átfogó képet nyújt a jelenlegi magyarországi vízhelyzetről.

Elkészülte után az MTA bekapcsolódik az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) nemzetközi víztudományi kutatásaiba. A koordinációs csoportban eddig 14-en dolgoznak. A fiatal, 30-40 éves kutatókat úgy válogatta össze az irányító testület, hogy szakterületük lefedje a víztudomány különböző ágazatait: felszíni és felszín alatti vizek, klímaváltozás, árvizek, meteorológia, turizmus, közgazdaságtan, vízjog stb. A csoport vezetője Engloner Attila, a Duna-kutató Intézet igazgatója.

nak.hu