Visszamaradó pályázati pénzeket használhat fel az élelmiszeripar

2018. február 27. 07:47
Újabb pályázati forrás segítheti az élelmiszeripari vállalkozásokat – mondta az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár az idei PREGA konferencián. A digitalizáció térhódítását a szektorban a cégek és az egyetemek együtt tudják elérni.

2018. február 20-21-én már negyedik alkalommal került sor az Agroinform.hu, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrármarketing Centrum szervezésében a PREGA – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferenciára. Az egyes előadásokról több részletben számolunk be.

Az élelmiszeripari szekció kerekasztal-beszélgetésén Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy aktuális hírről számolt be. Mint mondta, a tárca folyamatosan figyeli a vidékfejlesztési pályázatok alakulását, így érkeznek olyan visszajelzések, hogy a nyertesek a vállalásaikat – az időközben megváltozott piaci környezet miatt – mégsem valósítanák meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a fel nem használt támogatási összegekre akár új pályázatot is ki lehet írni – és az államtitkár szerint jó esély van arra, hogy 30-50 milliárd forintos keretösszegű felhívással segítsék az élelmiszeripari kis- és középvállalkozásokat. Hozzátette, kitűzött célterület ilyenformán még nincs, de azt elképzelhetőnek tartotta, hogy a kapacitásbővítés és/vagy munkahelyteremtés reális irány lehet. Az év második felében várhatóak erről részletesebb információk.

Kedvezőnek nevezte ezt a hírt Éder Tamás, a Bonafarm csoport PR és vállalati kapcsolatok igazgatója – egyben a NAK alelnöke –, ugyanakkor hozzátette, az élelmiszeriparban a digitalizáció elterjedését a kutatás-fejlesztési források szolgálják igazán. Ezt megerősítette Véha Antal, a Szegedi Tudományegyetem tanára, hozzátéve azt, hogy a K+F mellett még az innováció is fontos, legalábbis az egyetem a három területet együtt kezelve igyekszik az élelmszergyártói problémákra választ találni.

Abban egyetértettek a beszélgetés résztvevői, hogy az magyar élelmiszeripar technológiai hátrányban van az európai versenytársakhoz képest, és az előrelépést – akár a digitalizált, a precíziós elven működő gépek, berendezések alkalmazását, a hozzá kapcsolódó szakemberképzéssel együtt is – a felsőoktatási intézményekkel összefogva lehet elérni. Ez nem csak szólam, hiszen mint Véha Antal megjegyezte, az egyetem hazai és külföldi cégekkel is közösen dolgozik már ezen. Ugyanakkor a lemaradás bizonyos réspiacokon nem annyira számottevő, hiszen mint Süth Miklós, a Fornetti Kft. stratégiai igazgatója elmondta, amikor a vállalkozást felvásárolta a világ harmadik legnagyobb fagyasztottpékáru-forgalmazója, a svájci Aryzta cég, akkor elismerően szóltak a magyarországi gyártói körülményekről.

 
nak.hu

Kapcsolódó cikkek

V4 országok munkavédelem irányításáért felelős vezetőinek értekezlete

2018. június 25. 09:10
A munkakörülmények fejlesztésének hatása a versenyképességre, az állami irányítás szerepe a kkv-k munkavédelmének támogatásában

Miért nem keresünk többet, mint a német bérek negyede?

2017. november 20. 09:24
Örvendetesen emelkednek a magyar bérek, a magyar bruttó átlagbér lassan eléri a német és a francia bruttó minimálbér 65 százalékát. Utoljára 2007-ben volt a magyar átlagbér a francia minimálbér értékének 60 százaléka felett (akkor még nem volt hivatalos német minimálbér, de amióta van, 2015-től, lényegében a franciával azonos).
Azonban a német átlagbérhez az idei masszív béremelkedéssel sem tudunk közeledni. A magyar átlagbér stabilan a német negyede-ötöde. Egész Közép-Európára igazak a fenti számok – vajon mi indokolja a régiós munkavállalók drasztikus alulfizetettségét?