Van, aki abbahagyta a szarvasmarhatartást.

 

A tejtermelők beszámolói szerint márciusban sem csökkent a tejfelvásárlási ár csökkenésének üteme, és a lejtmenet várhatóan a következő hónapokban sem áll meg.

A Cargill Inc. bejelentette, hogy hogy júliustól nem kezeli legnagyobb búzaszállítója, Oroszország terményeit az exportterminálján.

 

A fekete-tengeri Novorosszijszk kikötőjében lévő gabonaterminálban részesedéssel rendelkező Cargil-közleményben arról nem esik szó, hogy megválik-e ottani eszközállományától, de a lépés újra felerősítette a globális gabonaellátást a 13 hónapja tartó háború miatt övező aggodalmakat.

Az Agrárminisztérium tájékoztatója segít a probléma megoldásában.

 

A 2023. kárenyhítési évben eddig a termelők több mint 400 hektárra kiterjedő területre jelentettek be tavaszi fagykárt, ez a szám az április első hetének fagyos éjszakái miatt egész biztosan jelentősen nőni fog. A kárenyhítési rendszer lehetőséget teremt a keletkező károk részbeni enyhítésére, ezért ennek kapcsán az Agrárminisztérium az alábbiakra hívja fel a figyelmet.

Időpont és helyszín: április 18., 9 óra, ZOOM! Tudj meg többet az új támogatási lehetőségről!

 

A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a soron következő Agroinform webinárium témája az Agro-ökológiai Program lesz. Ez az új támogatási konstrukció egy, az AKG-hoz hasonló, de egy évre szóló kötelezettséget jelent a kifizetés fejében, a program alapvető célja pedig az, hogy a hazai termőföldek termőképességének növekedésében jelentős előrelépést lehessen elérni.

Az újgenerációs almatelepítési rendszerek legfőbb feladata leküzdeni a fényhasznosítás régóta fennálló korlátait, s lehetővé tenni a minimálisan 85 százalékos fénykihasználást, mely révén jelentős termésmennyiség-növekedés érhető el.

 

Az almatermesztési csúcsot a 80-as évek végén értük el 1 millió tonna feletti termésmennyiséggel

Dr. Takács Ferenc, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutató Intézetének tudományos munkatársa a jövő almaművelési rendszereit mutatta be előadásában a Debrecenben március cégén megrendezett Gonda István Emlékkonferencián.

A klónozott tehenek éves tejhozama elérte a 18.000 litert.

 

Az edition.cnn.com hírportál egy különleges kínai tudományos kezdeményezést ismertet. Eszerint Kína nagy teljesítményű tehenek klónozásával képzeli el az ország tejtermelésének felgyorsított ütemű fejlesztését, amelyre a lakosság ellátása érdekében égető szüksége van.

Mint ismeretes, tavaly szeptemberben, Szerbiában súlyos tejhiány alakult ki, és több településen napokig üres tejpultok fogadták a vásárlókat – olvashatjuk a postsen.com hírportálon.

 

Március 18-tól viszont a vajdasági Óécska (Stajićevo) községben működő tejtermelő telep napi 2.500 liter tejet kénytelen kiönteni, mert a felvásárló tejüzem az érvényes szerződés ellenére nem hajlandó azt átvenni.

Egyes területeken a négyszeresére emelkedett a vízdíj.

 

Sokan szeretnének a Tisza vizével öntözni – írja a novenyvedoszer.hu. Az utóbbi szélsőséges időszakban vált mindez fontossá, de nem feltétlenül csak az aszály tette indokolttá. Szerepet játszott az öntözési igények megnövekedésében az is, hogy a korlátlanul beáramló ukrán gabona miatt itthon eladhatatlanná vált a termés, így sokan váltottak borsó, bab és csemegekukorica termesztésére.

Új intézkedéseket vezet be és még szigorúbban ellenőrzi hazánk az Ukrajnából a szolidaritási folyósón érkező ukrán gabonát, hogy az ténylegesen eljuthasson az eredeti célországokba - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

 

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az orosz-ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciók, az energiaválság és a megnövekedett inputköltségek embert próbáló nehézséget okoznak a magyar gazdáknak.

A kialakult helyzetet tovább nehezíti, hogy az Ukrajnával határos tagállamokba, így hazánkba is soha nem látott mennyiségben érkezik be és marad is itt a gabona- és olajosmag import.