Nagy lehetőségek vannak a hazánk és Georgia közötti mezőgazdasági együttműködésben, nem véletlenül jött létre stratégiai partnerség a két nemzet között - jelentette ki Nagy István agrárminiszter, miután hivatalában fogadta Tamara Liluashvilit, Georgia nagykövetét.

 

A tárcavezető kiemelte, a vetőmagtermesztésben komoly együttműködési lehetőség van Georgia és Magyarország között. Hazánk kész arra, hogy kiváló minőségű terményeket szállítson a kaukázusi országba, és így azok a helyi adottságoknak megfelelően továbbszaporítva eljuthatnak más keleti piacokra is. Fontos előrelépés lenne, ha a georgiai szakemberek jönnének hazánkba és tanulmányoznák az itteni termesztési módszereket és technológiákat. További lehetőség rejlik abban, ha az egyetemek és a kutatóintézetek szintjén is szorosabb lenne az együttműködés. A szakemberek és a diákok kölcsönös cseréje tovább erősítheti ezt a folyamatot.

 

Közös faültetéssel hívta fel a figyelmet a beporzók védelmére és a biológiai sokféleség megóvására Nagy István agrárminiszter és Marjan Cencen, Szlovénia nagykövete.

 

A tárcavezető hangsúlyozta, a természet az egyik legnagyobb kincsünk, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy fenntartható és biztonságos környezetben élhessünk. Nagy István kiemelte, az Európai Unióban mintegy 17 millió méhkaptár van, és 600 ezer méhész dolgozik. Összehasonlításul: Magyarországon 1,2 millió méhcsaládot tartanak a gazdák és 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre. Ez a szám nálunk a legmagasabb a világon.

Ezt hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Portfolio Agrárium 2023 című konferenciáján, Kecskeméten.

 

A tanácskozás megnyitóján egyebek mellett kiemelte, hogy az idei év nemzeti költségvetésében 750 milliárd forint áll rendelkezésre az ágazat számára. A Magyar Államkincstár várhatóan március végéig kifizeti a gazdáknak járó kárenyhítési juttatást az állami kockázatkezelési rendszer keretében, és úgy véli, a „tavaszi kép” biztató: optimisták lehetünk a gabonaév tekintetében.

Hazánkban nagyobb felületen termesztik a következő hetekben virágzó bodzát, mint az egyéb bogyósokat.

 

Napjainkban reneszánszukat élik az olyan szabadban termő növények, mint a fekete bodza, a som, a berkenye és a galagonya. Ezek közül a legnagyobb „karriert" a sorban elsőként említett cserje, a „szegény ember patikája" futotta be az elmúlt tíz-tizenöt évben; termőterülete 3000-ről 6000 hektárra nőtt. 1988-ban az 50 hektárt sem érte el ültetvényeinek mérete.

Magyarország majdnem összes erdőtípusa megtalálható a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. kezelésében lévő erdőterületen a Duna-menti ártéri erdőktől az árvalányhajas homoki gyepekkel tarkított ligeterdőkön keresztül a bükk elegyes szurdokerdőkig. A magyar vadgazdálkodás világában pedig egyedülálló értékként a gyulaji dám került fel a kiemelkedő nemzeti értékek listájára.

Az állami erdőgazdaság kezelésében lévő erdőterület négy nagyobb erdőtömbből és több kisebb erdőfoltból áll, a kezelt élőfakészlete 3,6 millió m3. A 2023. februárjában sikeresen lezárult szociális tűzifaprogramban közel 5500 m3 szociális tűzifát szolgáltak ki az érintett önkormányzatoknak Tolna vármegyében a rászoruló családok részére. Az elmúlt öt évben közel 3 millió csemetét és több mint 252.000 kg makkot ültettek el területeiken.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz 237 millió forintos támogatásával fejleszti a váraljai önkormányzat a település határában fekvő parkerdő infrastruktúráját.

A támogatásból a Dél-Dunántúlon kedvelt kirándulóhely másfél hektáros területén vízvezetéket, szennyvízcsatornát és villamos vezetéket építenek ki - mondta Sziebert Éva (független) polgármester az MTI-nek.

 

Baktalórántháza nemcsak a Dégenfeld Kastélymúzeumról és a nyírségi várost ölelő, természetvédelmi területként nyilvántartott erdőtömbről, hanem az ottani akácmagtermelésről is nevezetes. Magyarország akácmag igényének jelentős részét a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészete elégíti ki.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének ezen a területén meghatározó a Nyírség aranyaként ismert akác térfoglalása. A fafajból készült termékek igen keresettek úgy a hazai, mint a nyugat-európai piacokon. Ugyancsak nagy az igény a Baktalórántházi Erdőben termett akácmag iránt is.

A hivatalos adatok szerint a burgonya tavalyi termőterülete nem érte el a 8 ezer hektárt. Évtizedek óta csökken a vetésterülete, de arra kevesen számítottak, hogy 2022-ben összesen 7900 hektáron ültetnek krumplit.

Ha a tavalyi aszályos időjárást és annak következményeit nézzük, akkor mégsem csodálkozhatunk ezen: akadt több olyan vármegye, ahol a hektáronkénti termésátlag a 14-16 tonnát is alig érte el. Ugyanakkor néhány kitartó és bizakodó vállalkozó még mindig reménnyel indítja az újabb évben a burgonyát, pedig legutóbb a költségek akkorát nőttek, hogy szinte gólyalábon jártak. Azt kéne ellensúlyozni hozamokban, és főleg értékesítési árban. Utóbbinak egyelőre kevés a realitása.

Most már többet nem is fognak. Véget ért a nádvágási szezon.

 

Véget ért a balatoni nádvágási szezon, az idén közel 62 hektárról sikerült learatni a növényt, ennek négyszerese-ötszöröse lenne az ideális – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI megkeresésére.

 

Az OVF tájékoztatása szerint a 2022-2023. évi nádvágási szezonban 6,16 hektáron történt haszonnád-, és 4,46 hektáron vízminőségvédelmi nádaratás a Balatonnál.

A tragikus események láncolata elérte a hazai gabonatermelő gazdákat is.

 

Olcsó ukrán gabona öntötte el a hazai piacot

 

A tavaszi vetési szezon hamarosan kezdődik, és miközben a gazdák a számukra igen fontos szabályozásokra várnak, sajnos egyben egyre szűkebb pénzügyi keretekkel is szembesülnek - számolt be róla az index.hu. Az ukrán búza alacsony ára miatt a legnagyobb probléma az, hogy nem tudják eladni a saját meglévő készleteiket.