Végre itt a nyár! Ilyenkor mindenki vágyik a pihenésre, szabadságra. No, meg mindjárt itt a hosszú iskolai szünidő is, amikor sok dolgozó szülőnek a gyerekek miatt is több időt kellene a munkahelytől távol tölteni. A szabadsággal kapcsolatban bizony keringenek tévhitek, olyan „mindenki tudja” információk. De biztos, hogy ezek mindig helyesek? Nézzünk 5 tévhitet, melyek nem állják meg a helyüket.

A kormány folyamatosan csökkenti a közfoglalkoztatottak számát, sok településen már azt utcák rendben tartására és az elkezdett programok befejezésére sincs ember, mégis új mezőgazdasági közfoglalkoztatási és szociális földprogramot hirdetett meg az agrártárcához tartozó Nemzeti Földalapkezelő Szervezet - írja a Népszava

A Magyar Közlöny 2019/108. számában megjelent a pénzügyminiszter rendelete [7/2019. (VI. 25.] a 2020. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről.

Több fejér megyei és borsodi gépipari cégnél is rendkívüli munkaidőt rendeltek el tavaly a munkaszüneti napokon. Ezt a munkáltatók a hatályos törvények alapján nem tehették volna meg. Csak ott lehet ugyanis munkaszüneti napra berendelni a dolgozókat, ahol egész évben folyamatos üzem van - derül ki munkaügyi hatóság tavalyi ellenőrzési tapasztalatait összefoglaló pénzügyminisztériumi jelentésből, amelyet a Népszava közölt.

Nem egységesek a szabályok Európai Unión belül és kívül. Az unió határain túlról érkező munkavállalók esetében eltérő pl. az egészségügyi ellátásra és a társadalombiztosításra vonatkozó szabályozás. Fontos tudni, hogy Magyarország egyes államokkal eltérő tartalmú egyezményeket kötött. A NEXON Akadémia szakértői két részben foglalkoznak a témával, elsőként az EU-n kívülről érkező munkavállalókkal.

A munkáltatók az utóbbi időben egyfajta igénykielégítési versenybe kerültek, túlságosan kiszolgálják a munkavállalók igényeit. A munkavállaló pedig könnyedén részesévé, sőt résztvevőjévé válik a játéknak - véli a műszakvezetők képzésével három éve foglalkozó Ujváry András, az Exline Kft. ügyvezetője. Lényegében a dolgozó hisztis fogyasztóvá válik, aki egyre kevesebbet akar beletenni a vállalatba, egyre többet pedig kivenni belőle. A kör bezárult. Van megoldás? Van, ez pedig nem az anyagi, hanem a dolgozók alapvető pszichoszociális igények kielégítése: tartozni valahová és biztonságban lenni.

Vezessük csak be minél előbb ezt a kategóriát a munkaerőpiacon, mert bizony itt az ideje! Nem azért, mert régóta jelen vannak már a képviselőik, csak eddig nem nevezték őket nevükön. Nem is csak azért, mert ők is megérdemlik a médiafigyelmet, nemcsak az új generációk. Hanem mert ha nem tudatosítjuk, hogy micsoda értéket jelenthetnek a munkaerőpiacon, akkor a figyelmen kívül hagyásukkal veszteség éri a céget, aki nem vette fel őket. Még csak nem is kereste őket - pedig jól tudjuk: aki keres, az talál.

Helyes-e, hogy a munkáltató 3 napot ad a dolgozónak távolmaradása igazolására? Milyen dátummal történhet meg ilyen esetben a felmondás? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

 
A munkáltatók általános törekvése, hogy a munkaviszonyt jogilag biztonságos módon szűntessék meg. Amennyiben ugyanis ez nem jár sikerrel, a felek évekig tartó pereskedésbe kényszerülnek. Ez pedig még abban az esetben sem célszerű, ha 2012 óta a munkavállalók által érvényesíthető kártérítések mértéke alacsony, így a munkaviszony jogellenes megszüntetéséhez drasztikus jogkövetkezmény nem kapcsolódik. Nézzük mik a gyakori megszüntetési módok:
 

Mindannyian tudjuk, hogy a munkavállalónak a munkában töltött időtartama után szabadság jár. Az azonban például sok esetben nem egyértelmű, hogy a szabadság kiadásáért (ki nem adásáért), nyilvántartásáért ki a felelős, mely időszakok után jár szabadság, illetve meddig érvényesíthető a ki nem adott szabadság vonatkozásában igény. Ilyen kérdéseket vizsgálunk az alábbiakban: