A LIGA Szakszervezetek 2019. október 11-én nyilvánossá tette munkaerőpiaci javaslatait, azért, hogy azokat a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) Monitoring Bizottsága napirendjére tűzze. A javaslatok érintik többek között a közfoglalkoztatást, a közalkalmazotti szférában foglalkoztatott munkavállalók bérezését, vagy az illegális vállalkozások kérdéskörét.

A legtöbb cég szereti azt gondolni magáról, hogy rugalmas, ám a munkavállalóik ezt sokkal kevésbé igazolják vissza. A rugalmas munkavégzés elterjedésének útjában elsősorban a bizalomhiány áll, de ez csak egy ok a sok közül - derül ki a Jobsgarden felmérésből, amelyben közel 450 munkavállaló és több mint 200 cégvezető válaszait hasonlították össze egymással.

A munkaviszonyok jelentős része három hónap próbaidővel kezdődik, amely alatt igen könnyen, indokolás nélküli, azonnali hatályú felmondással bármely fél kiléphet a kötelemből, és új szerződő partner után nézhet. Milyen helyzet azonban akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony tehát még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; az ado.hu cikke ennek szabályairól szól.

SOKKAL TÖBBET DOLGOZTAK IDÉN AZ ÁTMENETI IDŐRE FELVETT EMBEREK, MINT A KORÁBBI ÉVEKBEN

Mi kerüljön a megszüntető nyilatkozat indoklásába?

HR kampányt indított a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége. A munkaadók és a toborzással, kiválasztással foglalkozó HR szakemberek legyenek nyitottak és kíváncsiak a siket és nagyothalló jelentkezőkre, kezeljék elfogadóan álláspályázatukat - erről szól a SINOSZ szemléletformáló kampánya: „Hívd be Te is állásinterjúra, hogy megismerd, milyen klassz ember!”

A munkavállalók általában nem maguk döntik el, hogy hol és hogyan végezzék el a munkát. A főnök, azaz a munkáltató mondja meg, hogy mit és hogyan vár el. De mit tehetünk akkor, ha a főnök a „szürke”, netán a „fekete” zónában jár és tőlünk is ezt várja? Kötelesek vagyunk minden utasítást gondolkodás nélkül végrehajtani?

Váratlanul érte az ország közvéleményét a jászberényi Electrolux gyár bezárása, különösen az ezzel járó mintegy nyolcszáz fő elbocsátásának bejelentése. Vajon ez trendfordulót jelent a versenyszféra ma már akuttá váló munkaerőhiányos helyzetében? Ennek az izgalmas fejleménynek járok most utána, s azt boncolgatom, hogy milyen folyamatok zajlanak a felzárkózó magyar gazdaságban, annak munkaerőpiacán.

Minden tizedik alkalmazottat külföldre közvetítenek