A COVID hatására nem pusztán a munkavégzés körülményei változtak meg jelentősen

A többség várhatóan nem él a lehetőséggel

 Olvasói kérdés

2021. november 2-án az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsa és a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa szakszervezetei soron kívüli ülés összehívását kezdeményezték a kötelező védőoltásról az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak címzett levelükben.

Jelentős előrehaladást ért el a jövő évi bérmegállapodás részleteinek kidolgozásában a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma 2021. november 3-án, Budapesten; a felek a legfőbb pontokban kompromisszumra jutottak, a minimálbér tehát 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedik januártól - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán az MTI-t.

Nehéz helyzetbe kerültek a munkáltatók a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételének lehetőségével, mivel egyszerre kell mérlegelniük gazdasági és foglalkozás-egészségügyi szempontokat – mondta 2021. november 4-én az InfoRádiónak a LIGA Szakszervezetek elnöke. Mészáros Melinda szerint továbbra is sok a szabályozatlan munkajogi kérdés, és a döntést nehezíti, hogy több szektorban is nagy a munkaerőhiány. 

45 nap türelmi idő után

Az alapítványi és egyházi felsőoktatási intézmények után az állami egyetemek oktatói is 30 százalékos béremelésben részesülhetnek

Már a bérmegállapodás szövegezése zajlik, és záros határidőn belül az aláírás is megtörténhet - lapunk megkeresésére a tárgyalásokon résztvevő ÁFEOSZ-Coop elnöke, Zs. Szőke Zoltán válaszolt.

A kormány november 1-jétől hatályba lépett rendelete a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a munkavállalók számára. De mi történik azokkal a dolgozókkal, akik nem veszik fel az oltást?