Azt állítja a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ), hogy a Fidesz és a kormány egyszerűen hazudik a rabszolgatörvényként emlegetett jogszabálymódosítás pontjairól. A párt korábbi pontokba szedett cáfolatának állításait sorban vették végig Facebook-oldalukon, állítva, hogy a törvénymódosító megszavazói cinikusak és tagadják, hogy a dolgozók még jobban kiszolgáltatottá vállnak a munkáltatóik felé.

Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.

Az Országgyűlés csütörtökön fejezi be 2018-as munkáját. Szerdán a képviselők elfogadták a munka törvénykönyve módosítását, amely ellen a parlamentben az ellenzéki képviselők, majd a Kossuth téren és a Fidesz székháza előtt is többen tüntettek. A rendőrök könnygázt is bevetettek.

A munkaidőkeret radikális megemelésével kapcsolatban kialakult vitához érdekes adalék lehet, hogy melyik környező országban mennyit dolgoznak a munkavállalók. Az alapvető trend egyértelmű: a munkaidő csökkentése.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói oldala elfogadja a 3 éves munkaidőkeret és a 400 óra túlmunka bevezetését, de azt javasolja a kormánynak, hogy a munka törvénykönyvének módosításakor ezek csak lehetőségként kerüljenek be a törvénybe, ne általános szabályként - fejtette ki Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a VKF monitoring bizottságának keddi ülése után az MTI-nek.

Demonstrációt hirdetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség december 8-ra – nyilatkozta a szervezet elnöke az ATV Híradójának.

A fideszes politikust a „rabszolgatörvénynek” nevezett javaslatáról, konteóról, Gruevszkiről, CEU-ról, BMW motorkerékpárokról kérdeztük.

Hosszú hónapok vajúdása után a kormány elé kerülnek a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak a versenyképesség javítására irányuló fő javaslatai. 

Stratégiai munkaerő-tervezés nélkül nem lehet megúszni. Demográfiai okokból jön a munkaerőkrízis, ami 2030-ra szinte a világ minden nagy gazdaságát érinteni fogja, különböző mértékben. Lesz, ahol a szükséges munkaerő negyede hiányozni fog. Tehetségek hiányában pedig egyre jobban oda kell figyelni a szervezeti kultúrára, hogy a munkavállalók számára mi az, ami egy vállalatnál fontos: például a kapcsolat a kollégákkal, a vezetővel valamint a munka és magánélet egyensúlya. Minderről beszélgettünk Rainer Strackkal, a Boston Consulting Group (BCG) senior partnerével az EMEA régió People & Organization vezetőjével, annak kapcsán, hogy négy év után újra megjelent a cég Decoding Global Talent című tanulmánya, amelynek egyik fő szerzője.

Örömteli fordulat történt az idén, mivel növekedésnek indult a munkáltatói befizetések összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. A fordulat az egészségpénztáraknál még várat magára. Közben az is látszik, hogy a munkavállalók nagyon megbíznak a pénzárakban, jelentősen növelték az egyéni befizetéseiket, ebben pedig szerepe van a 20 százalékos, akár 150 ezer forint összegű adókedvezménynek is - mondta a Hrportal.hu-nak adott interjújában dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárszövetség Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) elnöke.