A brüsszeli tárgyalások globális problémákat okoznak az élelmiszeriparban, ami óriási változásokat jelent az árak, az export-import és a minőség tekintetében. A hét legfontosabb híreit foglaltuk össze.

Az ENSZ nyilvántartási adatai szerint a mostaninál csak a hetvenes évek közepi olajválság idején volt nehezebb élelmiszert vásárolni a nemzetközi piacon. Akkor az 1973-as olajárcsúcs gyorsan növekvő inflációt okozott a világgazdaságban, ami érintette az élelmiszerek előállítását és forgalmazását is. 

A 2016-os és 2019-es felméréseket követően idén ismét élelmiszerhulladék felmérést végez a Nébih. Ha szeretné tudni, háztartása mennyi élelmiszert pazarol, és ebből mennyi lenne megmenthető, vagy csak szeretné segíteni a hivatal munkáját, vegyen részt ön is a mérésben!

Nem mintha ez az ősidők óta fogyasztott ételünk túlzottan rászorulna a hírverésre, de közeleg október 16-a, a Kenyér Világnapja. Egy ünnep, amit azzal a céllal hívtak életre, hogy legalább ezen az egy napon kicsit jobban odafigyeljünk erre a filléresnek gondolt élelmiszerünkre. A világnapot már közel 30 ország ünnepli, elsősorban karitatív okokból, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Bár nekünk magyaroknak hagyományosan van egy kenyérszenteléssel megfejelt augusztus 20-ai „új kenyér” ünnepünk is, ez az októberi világnap mégis más tartalommal bír. Alkalmat adhat arra, hogy ráirányítsuk a figyelmet a hazai sütőipar aktuális problémáira is.

Eredményre vezettek az elmúlt két év erőfeszítései, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács mai ülésén az Európai Bizottság ígéretet tett a mézkeverékek származás jelölési előírásának felülvizsgálatára. Ez megteremti a lehetőségét a származási országok pontos feltüntetésének, amely alapján a vásárlók könnyen felismerhetik a silányabb minőségű, túlnyomórészt nem magyar mézet tartalmazó keverékeket- mondta

Az ország nyugati részén, a Velencei-hegység és a Balaton térségében közepes, keleten pedig jó a dió idei termésmennyisége. A Dunántúlon ez ötös skálán egy kettes-hármas osztályzatot, a Tiszántúlon pedig négyest jelent, mondta a Sokszínű Vidék megkeresésére a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

Az élelmiszerek ára 3,7, ezen belül az étolajé 30,6, a munkahelyi étkezésé 9,2, a margariné 9,1, a baromfihúsé 8,9, a liszté 8,2, a büféáruké 7,2, az éttermi étkezésé 7,0 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt, 2020. augusztusához viszonyítva – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árakról szóló gyorstájékoztatójából.

Zárt integrációban, folyamatosan fejlesztve termel a Gyermelyi Zrt., Magyarország piacvezető tésztagyártója. Ebben a termékkörben itthon már korlátozott a tér a bővülésre, ezért elsősorban az exportpiacokon terjeszkednek tovább – mondta a VG-nek a tésztagyár ötven évvel ezelőtti indulása apropójából adott interjúban Tóth Béla, a cég elnök-igazgatója.

Nőtt a lakosság inflációs várakozása és okkal: az MNB szerint is a vártnál lassabban csökken az infláció, de az élelmiszerek esetében még gyorsulás is várható

Egy friss uniós statisztika szerint Magyarországon nagyon olcsó a tej, a sajt és a tojás az EU többi tagállamához viszonyítva, egyedül a lengyeleknél olcsóbbak ezek a termékek. A magyar vásárlók viszont valószínűleg nem úgy érzik, hogy olcsó lenne a boltokban a tej, tojás vagy sajt, és azt is régóta rebesgetik, hogy hamarosan az árak felívelésére lehet számítani. Már a járvány is tett róla, hogy a vásárlók úgy érezzék, mintha egyre gyorsabban drágulna minden. A Pénzcentrum utánajárt, hogy lehet, hogy az Európai Unión belül csaknem nálunk a legolcsóbbak ezek az alapélelmiszerek, a magyarok mégis egyre nagyobb kiadásnak érzik.