2020. március 30-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara komplex gazdaságstabilizáló programcsomagot jelentetett meg, amely az elemzők szerint alapja lehet a kormány gazdaságélénkítő akciótervének.
A programcsomag szerint a legfontosabb feladat a munkahelymegtartás. A mostani helyzetben messze nem csak a legevidensebb ágazatok (turizmus, vendéglátás, stb), hanem újak is leálltak. Elsőkörben azok, amelyek szorosan kapcsolódtak az azonnal összeomlott ágazatokhoz. Ezt követően pedig azok is, amelyek a személyes érintkezések csökkentése miatt bevezetett korlátozások következményeként jelentős árbevétel zsugorodást szenvednek el. Ez a multiplikátor, begyűrűző hatás mára már szinte minden ágazatban, más-más mértékkel, de érezteti hatását.
Az MKIK javaslatai kapcsán rámutat arra is, hogy valamennyi kezdeményezésük esetében támogatásokat csak kötelezettségvállalás mellett javasolja odaítélni. Itt megemlítik: a vállalat hajlandó az értékláncát átalakítani, hajlandó termelékenységnövekedéssel járó erőfeszítéseket tenni, hajlandó a munkaerő olyan megtartására, aminek a terheiben a krízis ideje alatt osztozik az állammal.

Orbán Viktor március 30-án bejelentette, hogy Magyarország történetének legnagyobb gazdasági akcióterve készül. Emiatt mind a 2020-as, mind a 2021-es költségvetést át kell alakítani.

Magyarországon a koronavírus-járvány ellenére nincs áruhiány és ez a következő hónapokban is így lesz - fejtette ki Schanda Tamás az innovációs minisztérium államtitkára hétfőn.

Külön egyezség nélkül fel lehessen függeszteni a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályokat – többek között ezt javasolják a munkaadók. A szakszervezetek kiakadtak.

Orbán Viktor szerda délután bejelentette a legújabb koronavírussal kapcsolatos kormányzati döntéseket. A miniszterelnök a kormányülés szünetében beszélt a többpontos gazdasági intézkedéscsomagról. 

Megszerveztük Magyarország kollektív önvédelmét a világjárvánnyal szemben - jelentette be a kormányfő.

Növekvő adókedvezményekkel, szélesedő adómentességi körrel „kedveskednek” az adózóknak 2020-tól a közép-európai országok egy részében. Lengyelországban, Szlovákiában és Horvátországban is jelentős, ilyen irányú változások tapasztalhatók. Csehországban és Romániában jelentős új szabályokat nem vezetett be a jogalkotó, a módosuló törvények kizárólag a fizetendő kötelezettségek mértékét érintették. Más államokban csak finomhangolás történt az adószabályok vonatkozásában. A Deloitte közép-európai irodáinak közreműködésével összegyűjtötte a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás területén 2020-tól hatályba lépett főbb módosításokat.

Finanszírozási szempontból ma a mezőgazdaság az egyik legjobban teljesítő ágazat, emellett pedig jelentős növekedési potenciállal is bír – hangsúlyozta Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója. Az AVHGA készfizető kezesség nyújtásával támogatja a mezőgazdasági, illetve a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutását. Az alapítvány tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdasági hitelállománya az utóbbi 5 évben 471 milliárdról 765 milliárd forintra nőtt. Herczegh Andrást a kezességről és a mezőgazdaság finanszírozásáról kérdeztük.