Mind a sajtó, mind a munka világa iránt érdeklődők körében heves reakciókat váltott ki az a javaslat, mely a jelenlegi bírósági struktúra átalakítását célozza. Sokan attól tartanak, hogy a munkaügyi bíróságok átszervezése annak eszköze, hogy az állam még inkább a munkaadók érdekét védje a dolgozókéval szemben. Ezeket a félelmeket megértem, de sokkal inkább úgy vélem, hogy a bíróságok átszervezése logikus reakció egy mára kialakult, rendkívül súlyos helyzetre: a dolgozók által indított eljárások radikális csökkenésére. A Mérce cikke.

A magyar társadalom kettős elvárást támaszt a kisgyermekes édesanyák felé. Egyfelől fontos, hogy a közösség hasznos tagjaiként kamatoztassák képességeiket a munkaerőpiacon és hozzájáruljanak a család anyagi biztonságához, másfelől nem tartják őket teljes értékű munkaerőnek és nagy mértékben szükség van rájuk otthon is, hogy gondoskodjanak gyermekeik neveléséről. Az egymásnak ellentmondó elvárásokra egy hazai reprezentatív felmérés világított rá, amelyet az UNICEF az Indotek Group támogatásával végzett el.

Változik a versenytilalmi megállapodás szabályozása, mely területtel a 2019. évben a Kúria is foglalkozott (lsd. 1/2019. (V.20.)KMK vélemény). Érdemes így áttekinteni a versenytilalmi megállapodás megkötésével kapcsolatos legfontosabb (gyakran értelmezési problémákat is okozó) követelményeket:

Meglehetősen hosszú türelmi idő után az adatvédelmi hatóságok egyre gyakrabban nyúlnak az adatvédelmi bírság kiszabásának eszközéhez. A bírságok ráadásul egyre nagyobbak, így a vállalkozások alapvető érdeke a megfelelés megvalósítása. Sokan alaptalanul abban reménykednek, hogy nem kerülnek az adatvédelmi hatóság látókörébe, ám a hatósági vizsgálat előfordulása bármikor bekövetkezhet. Nézzük mely szempontokra kell különösképpen ügyelni:

Nem kell sokat magyarázni, hogy miért éri meg a versenytárstól munkavállalót elcsábítani. Piacismeret, kapcsolatrendszer, speciális szaktudás, hogy csak néhány tényezőt említsünk. Nem ördögtől való a konkurensnél dolgozók megkeresése. Kérdés, mikor és hogyan érdemes csinálni.

A háztartásokba egyre jobban begyűrűznek a fenntartható fejlődést és a fogyasztás visszaszorítását célzó intézkedések, vállalati oldalon azonban van még hova fejlődnünk. Pedig a környezettudatos munkahely, a zöld szervezeti kultúra nemcsak a környezetünk védelme miatt fontos, de versenyelőnyt is jelent. A környezettudatosságnak a környezetvédelmen túl, kiemelt szerepe van a tehetségek bevonzásában. Egy friss kutatás szerint a munkakeresők 75 százaléka szívesebben megy dolgozni egy zöld céghez, így a környezettudatos működés egyértelmű előnyhöz juttatja a vállalatokat a munkaerőért folytatott harcban. Habár hajlamosak lehetünk elfelejteni, akárcsak a humán-, úgy a természeti erőforrásaink is végesek. Mégis sokszor a végletekig kizsigereljük és feláldozzuk környezetünk és testünk erőforrásait a rövid távú profitszerzés érdekében. A környezet változásai alkalmazkodást kívánnak a vállalkozóktól és a cégektől.

Miközben programozók, mérnökök és fodrászok tucatjai választják jelenleg is a katát Magyarországon, az adónem egyre inkább a támadások kereszttüzébe kerül. A NAV láthatóan egyre komolyabban vizsgálódik a katásokat foglalkoztató vállalkozások körében, mindeközben híresztelések kaptak szárnyra az adónem tervezett szigorításáról is. Van-e ok az ijedtségre? – a fentiekre igyekszik választ keresni a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Lassan, de változik a magyar fogyasztók hozzáállása, a vásárlók egyre inkább a jobb minőséget képviselő, magyar eredetű, esetenként akár a drágább termékeket keresik – azonban még korántsem ért véget a folyamat, véli Zsigó Róbert.

3 műszakban dolgozom egy autóipari nagyvállalatnál. Eddig, ha túlóráztam és szerettem volna lecsúsztatni a ledolgozott 8 plusz órát egyben megtehettem, viszont most azt mondta a cég, hogy nem csúsztathatok egyben 8 órát. Ez így jogilag megfelelő, vagy ezt csak ők találták ki? Szellemi munkaerőnek lehet, én fizikai állományba tartozom, nekem nem lehet. Miért van ez?

A munkáltatói felmondás előzetes mérlegelésénél a munkáltatók általában tisztában vannak azzal, hogy ha a felmondást a munkavállaló vitatja, több évig is elhúzódhat a bírósági peres eljárás. Túlnyomó részben pedig a kockázat „mindössze” annyi, hogy ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a felmondás jogellenes volt, akkor kártérítést kell fizetni a munkavállaló részére, amely nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. Vagy mégsem?