A munkáltatói felmondás előzetes mérlegelésénél a munkáltatók általában tisztában vannak azzal, hogy ha a felmondást a munkavállaló vitatja, több évig is elhúzódhat a bírósági peres eljárás. Túlnyomó részben pedig a kockázat „mindössze” annyi, hogy ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a felmondás jogellenes volt, akkor kártérítést kell fizetni a munkavállaló részére, amely nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. Vagy mégsem?

Ha jogvita adódik

Talán nem túlzok, ha azt állítom, hogy manapság az egyik legjobban pörgő téma, az Y és Z generációs munkavállalók bevonzása, megtartása, valamint előbbi két témát elősegítő eszközök: tippek, trükkök, praktikák bővítése körül forog. A kreativitásban nincs hiány, azonban a kiötlött megoldások vethetnek fel további kérdéseket, amelyek további kreativitást vagy szabályozást kívánnak meg.

Kell-e nyilvántartást vezetni, ha a munkáltató alkalmanként elengedi dolgozóit, hogy munkaidőben intézzék hivatali ügyeiket? Üzemi balesetnek minősül-e, ha ilyenkor baleset történik? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

HR Szubjektív rovatunkban Endrei-Kiss Judit, a Telenor Magyarország HR vezérigazható-helyettese kérdez, miután válaszolt Branyiczki Imre, az EPAM Systems Kft. HR igazgatója kérdésére: „A Telenor Magyarországnál mik azok a dolgok, amikre a legbüszkébbek a fenntarthatóság, a munkavállalói jól-lét és a munkavállalói élmény fejlesztése szempontjából?”

Januártól változott a versenytilalmi megállapodás szabályozása, mely területtel a 2019. évben a Kúria is foglalkozott [lásd 1/2019. (V. 20.) KMK vélemény]. Ezért érdemes áttekinteni a versenytilalmi megállapodás megkötésével kapcsolatos legfontosabb (gyakran értelmezési problémákat is okozó) követelményeket.

Alapszintű munkajogi képzésnek helye lenne a szakképzésben és a felsőoktatásban is, hiszen az iskolából kikerülőkből biztosan munkavállalók és munkaadók lesznek. Dr. Ferencz Jácint, ügyvéd szerint, azonban jelenleg sokan azzal sincsenek tisztában, mit írnak, íratnak alá a munkaszerződés megkötésekor. Ennek jegyében, többek között a munkaviszony alapelveiről, magatartási követelményeiről is beszélni fog a HR Portal februári munkajogi workshopján.

A munkáltató kötelezettsége, hogy előre közölje a munkavállalóval, hogy a részére járó szabadságot mikor adja ki. Nem kizárt azonban, hogy miután a munkáltató tájékoztatta a dolgozót a szabadság időpontjáról, kiderül, hogy a munkáltatónak mégis szüksége van ebben az időszakban a dolgozóra. Eltolhatja-e utólag más időre a munkáltató a szabadságot? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol az uzletem.hu-n.

zabó Imre Szilárd tanulmánya a Pécsi Munkajogi Közlemények különszámában jelent meg. "A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről kollektív munkajogi változásait élesen kritizálta az összes szakszervezeti konföderáció. 

Olvasónk készenléti jellegű munkakörben, napi 18 órában – amely túlnyomórészt éjszakára esik – készül munkát vállalni. Szerette volna megtudni, hogy szabályszerűen ez milyen feltételek mellett valósítható meg. A kérdésre Hajdu-Dudás Márta ügyvéd, munkajogász adott választ.