A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint olyan hatékony a kormány munkahelyvédelmi támogatása, hogy 2020 decemberében négyezerrel több ember dolgozott mint egy évvel ezelőtt. A szakszervezeti szövetség elnöke szerint azonban nem mindegy, hol keressük az ezzel kapcsolatos adatokat, ugyanis a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal szerint egy év alatt 56 ezren veszítették el a munkájukat.

Valaha megtiszteltetés volt, és biztonságot is jelentett, manapság már aggódva töprenghetnek a szakszervezeti vezetők: munkahelyüket vagy kirúgásukat garantálja ez a tisztség?

Érkezik a katások büntetőadója, a kivások viszont kevesebbet fizetnek majd. Nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, a szochó viszont egyelőre nem csökken. Adómentesen finanszírozhatják a munkahelyek a járványhoz kapcsolódó szűrővizsgálatokat és az óvodai költségeket is.

Sok a bizonytalanság a COVID-védőoltással kapcsolatban; milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak? Mire kötelezheti a munkavállalót és mire nem? Mit tehet az alkalmazott, ha nem szeretne védőoltást kapni? - ezeket a problémás területeket járta körbe és válaszolta meg Zempléni Kinga munkajogász.

Jövőre csupán egy munkanap áthelyezéssel kell tervezniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. 2021-ben 5 pihenőnap esik hétvégre. Összesen 7 hosszú hétvége lesz, ebből egy négynapos.

A bizonyos szektorokra jellemző munkaerőhiány, a keresőképtelenség miatti munkaerő-kiesés és a közeledő év vége olyan körülmények, melyek a szabadsággal való gazdálkodásra kihatnak. Az alábbiakban a szabadság kiadásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és az azokra adható válaszokat mutatjuk be:

A vállalkozásokat a járványügyi helyzet meglehetősen megterheli. Sok esetben arra kényszerülnek, hogy a gazdasági helyzet romlása okán a munkafeltételeken átmenetileg vagy véglegesen változtassanak. Fontos ezzel összefüggésben látni, hogy hol húzódnak pontosan a határok.

A gazdasági válság mind a munkáltatókat, mind pedig a munkavállalókat hátrányos helyzetbe hozta. A vállalkozások csökkenő, ingadozó kereslettel, illetve a munkavállalói keresőképtelenség gyakoribbá válásával és az ebből eredő eseti vagy folyamatos munkaerő-hiánnyal, míg a munkavállalók az állásbiztonság ismételt megingásával találkoznak. Érdemes tehát áttekinteni azokat a kérdéseket, melyek ebben az élethelyzetben gyakran felmerülnek, és szükséges azt megvizsgálni, hogy a feleknek milyen mozgásterük van jelenleg. Ebben a helyzetben ugyanis a feleknek lényegesen nagyobb rugalmasságra van szükségük, jogszabályt azonban nem sérthetnek.

Régóta vártuk, hogy a kormányzat hozzányúljon a távmunkavégzés szabályaihoz tekintettel arra, hogy jelen járványügyi helyzetben a távmunkavégzés – amennyiben ezt a munkáltató működése és a munkakör lehetővé teszi – jelentős segítséget nyújthat a működőképesség fenntartásában. A munka törvénykönyve e tekintetben ugyan még mindig nem változott, kormányrendeletben változtak ismételten a szabályok. Ezzel egyidejűleg a Magyar Nemzeti Bank ajánlást adott ki a távmunkavégzés informatikai követelményeiről. Nézzük melyek a változások:
 

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) több területen védelemben részesíti azon munkavállalókat, akiknek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltését megelőző 5 éven belül kerül megszüntetésre. Felmerül a kérdés, hogy ez a védelem vonatkozik-e azon hölgyekre, akik a 40 éves jogszerző időtartam betöltését követően, de az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően mennek nyugdíjba. A kérdést az alábbiakban vizsgáljuk a bírósági gyakorlat tükrében: