Csak részben jelenthet megoldást a mezőgazdaság akut munkaerő-igényére a más ágazatok nehézségei miatt felszabaduló munkaerő. Az elbocsátott dolgozók közül főként azok mehetnek majd idénymunkákra, akiknek már van tapasztalatuk ebben és közel élnek a termelés helyszíneihez – véli Malatinszki György. A Malagrow Kft. ügyvezetője szerint a mezőgazdasági szereplők számára hosszabb távon kifizetődőbb a technológiai fejlesztésre, a professzionális árutermelés feltételeinek megvalósítására koncentrálni.

Nem csak a határ menti, de a szomszédos országokból távolabbról érkező idénymunkások is részt vehetnek a mezőgazdasági betakarítási munkákban, ami főként a kertészeti ágazatnak jelent komoly segítséget a koronavírus-járvány okozta károk mérséklésében - ismertette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az erről megjelent kormányrendelet-módosítást csütörtökön.

Növénytermesztéssel foglalkozó cég alkalmaz nagy számban mezőgazdasági idénymunkásokat. A nagy fluktuáció miatt naponta jelenti be az idénymunkásokat (előző nap délután a másnapra érkezőket). Megfelel-e a jogszabályoknak, ha munkakezdéskor közli írásban a munkáltató az idénymunkások munkaidőbeosztását, és a munka befejezésekor a beosztás mellé írják a ténylegesen ledolgozott munkaórák számát, melyet az idénymunkás aláírásával elismer? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Alkalmi vagy turisztikai jellegű foglalkoztatottnak minősülnek a strandbüfé dolgozói? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A statisztikai adatokból kiderül, hogy éppen akkor csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma, amikor a munka dandárja megkövetelné a szorgos kezeket.

A FOKOZOTTABB FIZIKAI MEGTERHELÉSSEL JÁRÓ BOLTI MUNKAKÖRÖK MÁR NEM VONZÓK

Napjaink egyik legnagyobb problémája a munkaerőhiány, amely az agráriumban is komoly fejtörést okoz a munkáltatóknak. A szakképzett és hozzáértő, vagy legalábbis betanítható munkaerőből sosincs elég, a gazdák előtt pedig három út áll: egyre magasabb béreket kínálnak a helybéli munkaképes rétegnek, drága és később megtérülő robotizálásba fognak, vagy pedig külföldieket vesznek igénybe. Ez a dilemma nemcsak Magyarországra jellemző, Európa majd' minden országában van már hagyománya annak, hogy a vállalkozások külföldi munkavállalókhoz folyamodnak az idényjellegű munkáknál. De vajon mi az a pénz, amiért kimenne valaki egy idegen országba? Milyen juttatásokat és egyéb extrákat kellene biztosítania a munkáltatónak, hogy a magyarok megfontolják a kiutazást? Az Agrárszektor erről kérdezte olvasóit.

Magyarországon mintegy 100 000 munkás hiányzik a földekről. Pedig nagy szükség lenne a különböző gyümölcsök, zöldségek betakarítását végző dolgozókra. Csakhogy ilyenek egyre kevesebben vannak, sokan külföldre mennek inkább dolgozni, és tőlünk keletebbről sem hozzánk, hanem inkább nyugatra vándorol a munkaerő. Pedig hazánkban is van olyan régió, ahol napszámba már 15 ezer forintos bér alatt nem igen megy el senki. A probléma viszont sokrétű, az elmúlt évtizedek rendesen megcibálták az ágazatot, az pedig, hogy nincs elég munkaerő, sok-sok milliárdos kárt okoz a magyar zöldség-gyümölcs-termesztésnek.