A véleménynyilvánítás szabadságának alapjoga a munka világában korlátok között érvényesülhet, ezért a munkáltatónak az az intézkedése, amikor igazoló jelentést kér a munkáltató intézkedésének helyességét nyilvánosan bíráló közalkalmazottól, önmagában nem vagyoni kártérítésre alapot adó személyiségi jogsértést nem valósít meg – mondta ki a Kúria.

Az írásbeli figyelmeztetés a munkáltató ellenőrzési és utasítási jogából eredő olyan munkafegyelmet biztosító eszköz, amellyel felhívja a munkavállalója figyelmét az általa helytelenített magatartástól való tartózkodásra, illetve a szabályszegést a rosszallása kifejezésével szankcionálja. Ebből következően a munkáltató az írásbeli figyelmeztetés jogával kollektív szerződés, illetve munkaszerződés felhatalmazásának hiányában is élhet – mondta ki a Kúria.

Elégtelen volt a tehergépkocsi karbantartása, baj volt a fékkel, a hozzátartozók kártérítést követeltek az elhunyt járművezető volt munkáltatójától. A bírósági ügy a Kúriánál kötött ki.

A munkáltató az őt az Mt. 166. § (1) bekezdés alapján terhelő teljes kárfelelősség alapján helytállni tartozik azért, ha a munkavállaló a kitűzött időpontban nem tud részt venni az édesanyja temetésén – mondta ki a Kúria.

Az alsó középfokú végzettség legalább középfokú végzettség minősül a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából – mondta ki a Kúria nemrégiben hozott határozatában. Az ügyben érintett felperes az általa üzemeltetett üzemanyagtöltő állomáson dolgozó, üzemanyag-kútkezelői végzettséggel rendelkező munkavállalóinak garantált bérminimum helyett csak személyi alapbért fizetett.

A munkáltató a munkavállaló munkavégzését ellenőrizheti, ellenőrzésének ugyanakkor korlátjai is vannak. Ilyen korlát például az, hogy a munkavállaló magánélete sem a munkaidő alatt, sem azon túlmenően nem ellenőrizhető. Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor a munkáltató a magánélet valamely történésére akár felmondást is alapíthat. Erre a kivételes helyzetre találhatunk példát a Kúria egyik új döntésében. Nézzük akkor közelebbről mire kell figyelni munkáltatói szemmel.
 

Az érintett munkavállaló árukiadó munkakörben dolgozott. A szúrópróbaszerű ellenőrzések alkalmával egy alkalommal az ellenőrzés pozitív eredményt mutatott, mely azonban volt teljes mértékben meggyőző. Ezt követően a munkáltató a munkavállalóval egyeztetett, ám végül a munkaviszonyát nem szüntette meg. A munkavállaló azonban a megalázó bánásmód miatt munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. A friss döntés részleteit az alábbiakban mutatjuk be.

A Kúria a BH2022.53.számú döntésében azt vizsgálta, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a szakszervezet, illetve annak képviselője a munkahelyen jogait gyakorolni tudja. Az ügy részleteit az alábbiakban mutatjuk be:

A Kúria a BH2022.53.számú döntésében azt vizsgálta, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a szakszervezet, illetve annak képviselője a munkahelyen jogait gyakorolni tudja. Az ügy részleteit az alábbiakban mutatjuk be:

A Kúria egy friss döntésében (BH2022.184.) megállapította, hogy a munkáltató figyelmetlenségéből bérszámfejtett végkielégítésre a munkavállaló által jog alapítható, amennyiben a munkáltató nem járt el körültekintően. Az ügy részleteit az alábbiakban mutatjuk be: