Döntést hozott a Kúria alkoholszondás vizsgálat munkajogi következményeivel kapcsolatban

2022. február 21. 09:31
Az érintett munkavállaló árukiadó munkakörben dolgozott. A szúrópróbaszerű ellenőrzések alkalmával egy alkalommal az ellenőrzés pozitív eredményt mutatott, mely azonban volt teljes mértékben meggyőző. Ezt követően a munkáltató a munkavállalóval egyeztetett, ám végül a munkaviszonyát nem szüntette meg. A munkavállaló azonban a megalázó bánásmód miatt munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. A friss döntés részleteit az alábbiakban mutatjuk be.
Döntést hozott a Kúria alkoholszondás vizsgálat munkajogi következményeivel kapcsolatban

Pozitív eredményt hozott a vizsgálat

A munkáltató minden reggel szúrópróbaszerű alkoholszondás ellenőrzést végzett. 2019. május 7-én - 21 további munkavállaló mellett - a felperest is ellenőrzés alá vonta, a mérés eredménye azonban egyedül a felperes esetén lett pozitív. A mérést további három alkalommal megismételték, azonban valamennyi eltérő mértékű, de pozitív eredményt mutatott. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben 0,478% mértékű alkoholos befolyásoltságot rögzítettek. Ennek ellenére a munkavállaló az alkoholos befolyásoltságot nem ismerte el. A munkavállaló ezt követően személyes megbeszélést folytatott közvetlen munkahelyi felettesével és a raktárvezetővel. Minthogy a munkáltató valóban nem találta bizonyítottnak az alkoholfogyasztás tényét, a munkavállaló munkaviszonyát nem szüntette meg. A munkavállaló azonban amiatt, hogy az alkoholszint-ellenőrzés során méltatlan helyzetbe került, állítása bizonyítására nem kapott lehetőséget úgy értékelte, hogy a munkáltató őt emberi méltóságában és személyiségi jogában megsértette, amely a munkaviszonya fenntartását lehetetlenné tette, ezért azonnali hatállyal megszüntette munkaviszonyát. Keresetében végkielégítés, illetve a felmondási időre járó juttatás megfizetésére kötelezést kért.

 

Elsőfok: Megalapozott a munkavállaló keresete

Az elsőfokú bíróság a munkáltató által tanúsított magatartást vizsgálva rámutatott arra, hogy az alkoholos befolyásoltság megállapítása és tényként kezelése olyan érzékeny terület, amely alapján a munkavállalót későbbi munkavégzése során is egyfajta bélyeggel illethetik. Ezért a munkáltatót a jóhiszeműség és együttműködési kötelezettség általános munkajogi elve alapján az a kötelezettség terheli, hogy a szondával kimutatott alkoholos befolyásoltság vitatása esetén biztosítsa az ellenbizonyítás lehetőségét. A munkáltató ugyanakkor e kötelezettségét nem teljesítette, a munkavállalót a bizonyítás lehetőségétől elzárta. A munkáltató eljárásával a munkavállalót személyiségi jogot sértő helyzetnek tette ki. Kiemelte, hogy az alkoholos befolyásoltság tényének megállapítása egy munkahelyi közösségben abban az esetben is negatív megbélyegzést jelent a munkavállalóra nézve, ha a későbbiekben esetlegesen a munkaviszonyát nem szüntetik meg. Mindez negatívan hatott a munkavállaló további munkavégzésére, munkahelyi kapcsolataira, ezért megalapozottnak találta azt az álláspontot, hogy munkaviszonyának további fenntartása a munkáltató magatartásának következtében lehetetlenné vált.

 

Kúria: az ellenőrzés munkáltatói kötelezettség, nem teremt megalázó helyzetet

A Kúria rámutatott arra, hogy önmagában az alkoholos befolyásoltság vizsgálata, mint a munkavállaló munkaképes állapotának ellenőrzését szolgáló eljárás, a munkáltatónak nem csupán jogosultsága, hanem a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2. § (2) bekezdése alapján kötelessége is. Az elvégzett vizsgálat, illetve annak további három alkalommal történő megismétlését követően a munkáltató intézkedésként csupán a munkavállaló munkából való kiállításáról rendelkezett, azonban szankciót vele szemben nem alkalmazott. Ebből következően önmagában a vizsgálatok eredményeinek, valamint a középérték jegyzőkönyvi rögzítésének az ügy érdemében nem volt jelentősége.

 

A munkavállaló a jognyilatkozatában ugyanakkor nem a vérvizsgálat elmaradását, hanem azt sérelmezte, hogy a munkáltató az ellenbizonyítás eredményét nem fogadta el. Ezen állítás ugyanakkor nem valós, mivel egyrészt negatív véreredményt a munkáltató számára munkaviszonya fennállása alatt nem mutatott be. Úgy értékelte, hogy a munkáltató közvetlen munkahelyi vezetője csak az ittasság Kollektív Szerződésben szabályozott jogkövetkezményéről tájékoztatta a munkavállalót, ami nem tekinthető fenyegetésnek. Ennek következtében nem állapítható meg a munkavállaló emberi méltóságának, személyiségi jogának megsértése sem (BH2021.287).

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Kapcsolódó cikkek

Tisztújító kongresszus a MASZSZ-nál: a vezetők maradnak, de harcosabb szakszervezetet ígérnek

2019. február 22. 08:21
Bizalmat szavaztak a Magyar Szakszervezeti Szövetség tisztújító kongresszusán az eddigi elnöknek és az alelnöknek is. A szervezet vezetésében tehát nincs változás, de mindketten szélesebb körű összefogást, még határozottabb és harcosabb fellépést ígértek a munkavállalók érdekeinek képviseletében.

Jogviszonyváltozás

2020. augusztus 24. 09:20
Az Operaház a szakszervezetekre hárítja a felelősséget a szexuális zaklatási botrány miatt