A változékony, sokszor szélsőséges időjárás miatt egyre több mezőgazdasági kárral kell szembenézniük a gazdáknak. A Generali Biztosítónál 2017-ben jelentett vagyoni károk 315 millió forintra rúgnak, míg a növénykárok után több mint 2,7 milliárd forintot térített a biztosító.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet közzé tette a 2016-os évre vonatkozó Agrár-munkaerőpiaci barométert. Kiderült, szakmunkásokra volna a legnagyobb igény az ágazatban, ám a pályakezdők szakmai kompetenciájával nem elégedettek a munkaadók. Alkalmazottként a legtöbbet egy szántóföldi profilú gazdaság középvezetőjeként lehet keresni.

Mintegy 470 millió forintból indulhat el idén az alternatív takarmánynövények felkutatását segítő Nemzeti fehérjetakarmány program – írta a Magyar Idők vasárnapi számában. A következő években további hétmilliárd forintot költene a génmódosított szója kiváltását célzó intézkedésekre a kormány.

A következő években is nagy szerepet játszhat a munkahelyteremtésben a mezőgazdaság, az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérése szerint minden harmadik agrárcég újabb embereket venne fel gazdaságába – írta a Magyar Idők hétfői számában. A vállalkozások ugyanakkor egyre nehezebben találnak megfelelő dolgozót, a munkaerőhiány mellett a tapasztalat hiánya és az alacsony képzettség is akadályozza az álláshelyek betöltését.

Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára képviselte hazánkat a 21. Mostari Nemzetközi Gazdasági Vásár megnyitóján, mely a nyugat-balkáni régió egyik legjelentősebb multiszektorális kiállítása. Az április 10. és 14. között megrendezett eseményen számos hazai vállalkozás mutatta be termékeit a magyar standon. 

1868-ban indult el Debrecenben a magyar nyelvű felsőfokú agrárképzés. A jubileumot évfolyamtalálkozóval, konferenciával, a Tiszántúli Agrártudományi Napokkal ünnepli a Debreceni Egyetem agrárkara, amely ma már a világ kétszáz legjobb képzőhelye között van.

A vártnál is enyhébb lehet az egy hektárt érintő forráselvonás, viszont a pontos játékszabályokat még nem ismerjük. Kulcsfontosságú, hogy meghúznak-e egy üzemenkénti maximális kifizetési határt, vagy a növekvő hektárszámmal arányosan csökken a területalapú támogatás. A méretkorlátozás pontos módja az egyik legérdekesebb kérdés az új agrárpolitikában.

Jellemzően a halálos munkabalesetek negyede-ötöde a mezőgazdaságban történik, ezek nagy része traktorokkal és más gépekkel gázolás, ütközés. Emellett számos egyéb munkahelyi kockázatot is rejt az ágazat – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országszerte fórumokat tart a munkabiztonság növelése érdekében.

Lázár János neve is felmerült az új Orbán-kormány lehetséges agrárminiszterei között ágazati információk szerint. Egyes fideszes tervekben természeti erőforrásokat és vidékpolitikai ügyeket felügyelő „csúcstárca” létrehozása szerepelt, de ezek az elképzelések most nem válnak valóra. Szinte biztos viszont, hogy Nagy István eddigi földművelésügyi parlamenti államtitkár miniszteri kinevezése után az agrártárca visszakapja a vidékfejlesztést.

Csak riogat Phil Hogan, vagy tényleg ilyen alacsony lesz a kifizetési felsőplafon? Ha igen, akkor mit jelent az, hogy a bérek figyelembe vehetők a számításakor? Milyen hatása lehet a cégek döntéseire, ha valóban bevezetik? Ma ezekre a kérdésekre keresünk választ.