Ennyit lehet keresni a mezőgazdaságban

2018. április 10. 07:57
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet közzé tette a 2016-os évre vonatkozó Agrár-munkaerőpiaci barométert. Kiderült, szakmunkásokra volna a legnagyobb igény az ágazatban, ám a pályakezdők szakmai kompetenciájával nem elégedettek a munkaadók. Alkalmazottként a legtöbbet egy szántóföldi profilú gazdaság középvezetőjeként lehet keresni.

A felmért gazdaságok száma 907 volt. A legtöbb üzemben (164 db) a gazdaság vezetőjén kívül egy segítő családtag dolgozott. A segítő családtagok 40,4 százalékának semmilyen mezőgazdasági képesítése nem volt, leginkább adminisztratív feldatokat láttak el. Ezek a gazdaságok átlagosan 100,2 hektáron dolgoztak. Az idegen munkaerőt is igénybe vevő vállalkozások viszont 454,2 hektárt műveltek átlagosan, és a foglalkoztatottak száma átlag 18 főt tett ki. A mintába került kertészeti vállalkozások 70 százaléka alkalmazott szezonális munkaerőt is. Az idénymunkások bruttó órabére a különféle ágazatokban 500 és 1500 forint között szórt, a legnagyobb kilengéseket a szántóföldi és az állattenyésztési szektorban tapasztalták a kutatók.

Kire van szükség?

Az alkalmazottak közel tizedét a gépész, gépkezelő és szerelő szakmákban foglalkoztatták a vállalkozások, ezek aránya a pályakezdő, újonnan belépő dolgozók között elérte a 16 százalékot. Az üres álláshelyek száma a szakképesítek szerint így alakult:

Forrás: Agrár-munkaerőpiaci barométer, 2016.

A pályakezdők képességeit így ítélték meg a vállalkozásvezetők:

Forrás: Agrár-munkaerőpiaci barométer, 2016.

Mennyi a fizetés?

Agrármérnöki, telepvezetői és ágazatvezetői pozícióban átlagosan bruttó 293 ezer forint volt a fizetés. Az alkalmazottak körében a leggyakoribb beosztás az adminisztrátori feladatkör volt, amiben átlagosan bruttó 186 ezer forintot lehetett keresni. A második leggyakoribb munkakörben  - gépész, gépkezelő, karbantartó - az átlagfizetés 174 ezer forint körül alakult. A szakmunkások között a kertészeti ágazatban tevékenykedők kerestek a legjobban, 157 ezer forintot, a második helyzetett az állattenyésztő, állatgondozó szakmunkás volt 150 ezer forintos átlagbérrel.

Forrás: Agrár-munkaerőpiaci barométer, 2016.
Forrás: Agrár-munkaerőpiaci barométer, 2016.

Tanulság

 

A felmérés tanulsága, hogy a legnagyobb igény a szakmunkások iránt van az élelmiszer-gazdaságban, ám a frissen végzettek szakmai ismeretei nem megfelelőek. Ezért a gyakorlati képzési időt növelni kell a szakképzésben, az oktatott tananyagot és az oktatók tudását is frissíteni szükséges. A duális képzést a jogszabályi környezet egyszerűsítésével és az oktatási-vállalkozási szféra jobb együttműködésével lehet javítani - állapítják meg a kutatók.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Az áfacsökkentés folytatását szorgalmazza a NAK új osztálya

2018. február 28. 07:34
Az élelmiszerek áfacsökkentésének folytatását tartja az egyik legfontosabb célkitűzésének a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszer-feldolgozási országos osztálya, amely 2018. február 26-án alakult meg Dunaharasztiban.

MOSZ: a magyar mezőgazdaság „ne a támogatások lenyúlásáért folyó verseny terepe legyen”

2014. június 23. 14:40
A MOSZ, mint a legális, foglalkoztató, adófizető agrárgazdasági vállalkozások érdekképviselete megdöbbenéssel értesült Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában a meghallgatásán elhangzott agrárgazdaságot érintő bejelentéseiről. Miniszter úr többek között kifejtette, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatára a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény birtokmaximumához kívánja igazítani a kormány az Európai Unióból származó földalapú támogatásokat, azaz a törvényben megfogalmazott 1200 hektár (kivételes esetekben 1800 hektár) felett területalapú támogatást nem kívánnak nyújtani. Azt is megdöbbenéssel hallottuk, hogy a vidékfejlesztési támogatások igénybevételéből ki kívánják rekeszteni a „csak növénytermesztéssel foglalkozó gazdákat”.