Kiváló évet zár a mezőgazdaság, 2016 a rekordok sorozatával büszkélkedhet. Huszonegy százalékkal nőtt a mezőgazdaság teljesítménye a 3. negyedéves adatok szerint, s így az ágazat a gazdaság erősödésének egyik motorja - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az M1 reggeli műsorában.

Képtelenségnek hangzik, de 2017-ben mindennaposnak számít, hogy a borászatoknak fogalmuk sincs, miből tevődik össze egy üveg bor ára, a gazdák nem tudják, hogy a tehenük mennyi profitot hoz, figyelmetlen traktorosok pedig rossz táblát permeteznek, óriási károkat okozva. Milliárdos „tévedésekről” beszélünk, így nem véletlen, hogy egy tatai startup ezeket a problémákat felismerve indította el a magyar mezőgazdaság megújulásának egyik leglátványosabb projektjét. Az AgroVIR néhány éve még egy garázscég volt, ma pedig - az agrárium digitális fejlődésére alapozva - a szektor óriásvállalatainak szállít komplex vállalatirányítási rendszereket, olyan megoldásokat, amelyekkel sokkal hatékonyabban dolgozhatnak, időt és pénzt takaríthatnak meg, jobban kihasználhatják a termőterületeiket, állatállományukat vagy a gépparkjukat. Maróti Miklóst, a cég ügyvezetőjét kérdeztük a részletekről, arról, hogyan működik az általuk fejlesztett rendszer, hogy hogy lehet hosszú távon megragadni egy ilyen gyorsan fejlődő ágazatban, és arról, hogy mennyire nyitottak az agronómusok a digitális lehetőségekre.

Egyre többet hallhatunk, és már olvashatunk is a hazai munkaerőpiac turbulens folyamatairól, válságosnak mondott szituációjáról. Van, aki a saját bőrén is érzi már a változásokat. Ám ahhoz, hogy vezetőként megfelelően viszonyuljunk a saját vállalatunkat érintő konkrét helyzetekhez, érdemes a „nagy képet” árnyaltan látni.

A magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, hogy tud-e élni a digitalizációval, milyen gyorsan alkalmazza a legkorszerűbb számítástechnikai eljárásokat és a precíziós gazdálkodást - szögezte le a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára kedden Budaörsön egy szakmai tanácskozáson.

Mindenféle feltételes mód nélkül kijelenthető, hogy munkaerőhiány van, méghozzá sok szektorban feszítő, már-már a termelést, növekedést, új befektetéseket veszélyeztető. Az azonban komoly kérdés, hogy mihez kezdenek ezzel a helyzettel a cégek. Még több erőforrást tesznek a toborzásba, hogy mégis meglegyen a szükséges létszám? Még kevesebb figyelmet fordítva már meglévő munkatársaikra, aminek következtében aztán még többet keresgélhetnek? Ezt a hozzáállást látja sok cégnél hibának Túri Péter, aki az Elkötelezett csapat - Munkaerőhiány helyett címmel írt könyvet.

A tagok látják, hogy a szakszervezetüknek a munkavállalók a legfontosabbak

Erősödő szakszervezetekre, növekvő szervezettségre és sikeres(ebb) bérharcra van szükség

Akadt olyan cég is, ahol azonnal be akarták szüntetni a munkát, aztán elmagyarázták nekik, hogy sztrájkot nem lehet egyik pillanatról a másikra elkezdeni.

A jelenben, és a múltban tapasztalt kihívásokra adott válaszokból rakott össze mozaikot a „Jövő Munkahelye” című konferencia szervezője, Peter Jones. Az ausztrál-magyar származású üzletember elsősorban saját pálfordulását, és ennek hatásán keresztül azt mutatta be, hogy a megengedő vezetői lét mennyivel boldogabb munkahelyeket eredményez. A kreativitás, az együttműködés, az őszinte kommunikáció, és a kritikai gondolkodás támogatását minden előadó fontos tényezőnek tartotta. „Foglalkozz az emberrel, aki értéket teremt!” - hangzott el ez az egyszerű vezetői jótanács Györkő Zoltántól, a ma már visszavonult, egykor a Balabit nevű cég társalapítójától.