Habár sokan vásárolunk magyar élelmiszert, a tudatosság egyelőre kevésbé jellemző. Jelenleg csupán a vásárlók fele számára meghatározó érv az, hogy honnan származik az élelmiszer, amit levesz a polcról.

Egész Európában ritkaságszámba menő beszámoló jelent meg a Föld Napján: végre Magyarországon megbecsülték a tudatos vásárlás piacát. „Kialakulóban van egy olyan réteg, amely a fogyasztásból fakadó problémákat és annak következményeit felismerve szívesen áldoz egy fenntarthatóbb világra és csökkenteni kívánja az ökológiai lábnyomát”  összegez a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a MagNet Bank és a GfK friss felmérése.

A sertéshúsok esetében bevezetett jelölési előírás pozitív tapasztalatai alapján újabb termékkörökre terjesztette ki a származási ország egyértelmű jelölését az Agrárminisztérium - közölte Nagy István tárcavezető. A július 15-étől érvényes szabályok értelmében ezentúl a juh-, a kecske- és a baromfihús esetében is egyértelműen, jól látható módon fel kell tüntetni a származási országot, emellett a csomagolatlan formában árusított zöldségeknél és gyümölcsöknél zászlóval kell jelölni a magyar terményeket.