Egyre többen vásárolnak tudatosan hazánkban

2017. április 27. 07:18
Egész Európában ritkaságszámba menő beszámoló jelent meg a Föld Napján: végre Magyarországon megbecsülték a tudatos vásárlás piacát. „Kialakulóban van egy olyan réteg, amely a fogyasztásból fakadó problémákat és annak következményeit felismerve szívesen áldoz egy fenntarthatóbb világra és csökkenteni kívánja az ökológiai lábnyomát”  összegez a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a MagNet Bank és a GfK friss felmérése.

A 2014-2016-re vonatkozó első Tudatos Vásárló Piaci Jelentés (http://tudatosvasarlo.hu/piaci-jelentes) eredménye szerint 1014 milliárd forint volt a tudatos vásárlói döntések értéke. Ebből élelmiszerre 360 milliárd, lakásfenntartásra 237 milliárd, közlekedés és szabadidőre 334 milliárd, pénzügyekre 84 milliárd forint jutott. Ebben az időszakban közel 180 milliárdot költött a lakosság energiahatékony háztartási gépekre, majdnem 80 milliárdot tartott értékalapú bankban, 50 milliárd forintot költött biciklikre és 23 milliárd forintért vett napelemeket. Az ezekre a termékekre és szolgáltatásokra költött összegeknek mind valós társadalmi vagy környezeti hozzáadott értéke van.


Három év alatt minden egyes háztartás áltagosan 245 ezer forintot költött fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra úgy, hogy azzal egy fenntarthatóbb, felelősebb világhoz járult hozzá.
Ezen felül a bojkottok becsült értéke az elmúlt 12 hónapban 129 milliárd forint volt – a felnőtt lakosság 17%-a, több mint 1,2 millió ember bojkottált termékeket és szolgáltatásokat etikai, elvi okokból.

A legtöbb területen nő a piac

Az elmúlt három évben az élelmiszerfogyasztás, lakásfenntartás, közlekedés és szabadidő területén a környezeti és etikai szempontból átgondolt döntések a legtöbb kiadási kategóriában jelentős növekedést mutattak. A méltányos kereskedelem (fairtrade) értéke 2014 és 2016 között közel hétszeresére, az elektromos autók piaca a háromszorosára, míg a bioélelmiszerek és a közösségi mezőgazdálkodás forgalma 50%-kal, az energiahatékony háztartási eszközök forgalma 40%-kal nőtt. A legnagyobb fejlődést a kicsi szegmensek mutatták fel. A növekedés hátterében a változó fogyasztói igények mellett a kínálat bővülése, a különböző támogatási programok (például az elektromos autó vagy a háztartási gépek), illetve egy-egy fontos piaci szereplő döntése áll (fairtrade).

 

 


„Magyarországon több mint kilencmillió ember hoz rendszeresen valamilyen fogyasztói döntést, ami óriási erő. Ha a vásárlói döntések ilyen ütemben változnak, az mindenkinek a javát szolgálja, és képes valódi változások előidézésre. Ezek azok a döntések, amelyekkel a fogyasztók egy fenntarthatóbb és méltányosabb világra szavaznak. Például hozzájárulnak ahhoz, hogy megmaradjon az élő környezet, ne zsákmányoljuk ki a termelőket és a munkásokat, ne legyen gyerekmunka.”  mondta Gulyás Emese a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa.

 

„Mi lenne, ha mindannyian szavazóeszközként kezdenénk el a pénzünkre tekinteni? Egy reggel arra ébrednénk, hogy mindenki számára érdekes az a hatás, amit a költéseivel elér, hogy vásárlásaival közvetve kiket támogat, kiket is juttat bevételhez, profithoz. Vajon másképp költenénk? És amikor nem költünk, hanem megtakarítunk, vajon számít-e, hogy a bankban tartott pénzünkből milyen vállalatok, ügyek jutnak forráshoz, virágoznak, fejlődnek? Mi a MagNetnél szeretünk a demokráciára aktív “piactérként” tekinteni, ahová nemcsak 4 évente megyünk el egyszer voksolni, hanem ahol ügyfeleink nap mint nap tudatosan fejezhetik ki a véleményünket, dönthetnek felelősen, vállalhatnak aktív szerepet a költéseikkel is. A kutatás eredményei alapján örömmel látjuk, hogy egyre többen gondolkodunk így.” – vallja Molnár Csaba a MagNet Bank Közösségfejlesztési igazgatója.

A jelentésről


Az idén először megjelenő Tudatos Vásárló Piaci Jelentés azoknak a naponta meghozott vásárlói döntéseknek a piaci értékét becsüli meg, amelyekkel a fogyasztók egy fenntarthatóbb és méltányosabb világra szavaznak. A jelentés az ökológiai lábnyomunkra legnagyobb hatással bíró élelmiszerfogyasztás, lakásfenntartás, közlekedés és szabadidőt, valamint az értékalapú pénzügyek és bojkottok területén vizsgálta.

Háttér


Méltányos kereskedelem: minősítési eljárással garantálja a kizsákmányolás-mentes termelést, a gazda kiszámítható és méltányos megélhetését, bizonyos esetekben a termelő közösségek jólétét. 
Közösségi mezőgazdálkodás: a gazda és a fogyasztók együttműködésére épülő közvetlen értékesítési rendszer, ahol hangsúlyos a vegyszermentes gazdálkodás és az állatok jóléte. 
Értékalapú bank: Olyan pénzintézet, amely tagja az értékalapú bankok nemzetközi szövetségének, a Global Alliance for Banking on Values-nak, és működése során az alaptevékenységéből származó társadalmi és környezeti hasznot egyenértékűként kezeli a megtermelt gazdasági haszonnal.


A Tudatos Vásárló Piaci Jelentés itt letölthető: http://tudatosvasarlo.hu/piaci-jelentes

elelmiszer.hu

Kapcsolódó cikkek

Újabb távol-keleti éttermet zárt be a NÉBIH

2016. augusztus 18. 07:45
Egy XIV. kerületi távol-keleti étteremben tartott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az étterem működését, többek között a súlyos élelmiszerbiztonsági és élelmiszerhigiéniai szabálytalanságok miatt, azonnali hatállyal felfüggesztették a szakemberek. Elrendelték továbbá 38 tétel, 135 kg alapanyag, félkész- és készétel megsemmisítését.

Fokozódik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai jelentősége

2018. augusztus 15. 09:07
ercenként száznegyven fővel gyarapszik a Föld lakossága, 2050-re a világ népessége elérheti a kilencmilliárdot. Ebből adódóan egyértelmű, hogy bővül az élelmiszerek iránti igény, szakértők szerint világszinten akár 60 százalékkal. Az élelmiszer értéke, jelentősége határozottan megnő, közben a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárás, az egyre szűkülő erőforrásbázisok korlátozzák az élelmiszer-termelést. Ma a hétmilliárd földlakó élelmiszer-szükségletét 1,6 milliárd hektárnyi szántó- és ültetvényterületről fedezik, és a terület csak korlátozottan növelhető. A bővülő kereslettel szűkülő lehetőségek állnak szemben, ráadásul világszerte differenciált fogyasztói igényekkel kell számolni, a tömegtermelés mellett a magas minőségű élelmiszerek iránti kereslet is nőhet.