1.       A szabadság harmadával a munkavállaló rendelkezik

A korábbi szabályozás a jelenlegitől eltérően szabályozta azt a szabadságrészt, mellyel a munkavállaló rendelkezik. Ezt ugyanis egy arányszámban határozta meg, melyet azonban a 2012-ben hatályba lépő új törvény nem tartott fenn.A jelenleg hatályban lévő szabály alapján a munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Fontos azonban, hogy ezt a szabadság részt is a munkáltató adja ki, nem a munkavállaló veszi ki. Arra is rá kell mutatni, hogy habár a szabadság kiadása a munkáltató jogosultsága, előtte minden esetben köteles a munkavállalóval egyeztetni. A munkavállalónak így tehát nem csupán 7 munkanap szabadságra van befolyása.

2.       A munkavállaló nem kérte a szabadság kiadását

A munkaviszonyból eredő egyik alapvető munkáltatói kötelezettség a szabadság biztosítása, mely alap- és pótszabadságból áll. A munkavállaló sem az alap-, sem pedig a pótszabadságairól érvényesen nem mondhat le, illetve a munkaviszony megszűnését leszámítva azt pénzben sem lehet megváltani (e tekintetben néhány éve az Országgyűlés elé benyújtásra került egy törvényjavaslat, amely nem került elfogadásra). Tekintettel arra, hogy a szabadság kiadása minden esetben a munkáltató kötelezettsége, így annak elmaradását is minden esetben rajta fogja számon kérni a munkaügyi felügyelet, illetve a munkaügyi bíróság. Nem érdemes tehát arra alapozni a szabadság kiadását, hogy a munkáltató álláspontját majd a munkavállaló alá fogja támasztani, hiszen ezt érvényesen nem is teheti meg. A szabadság ki nem adásának ráadásul az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos foglalkoztatásra is kiható hatása van, ez pedig a munkáltató elsődleges kötelezettsége.

3.       A gyermeki pótszabadságot nyáron a gyermekek iskolaszünete alatt vehetem ki

A gyermekek száma alapján a munkavállalót 2, 4 vagy 7 munkanap pótszabadság illetheti meg. A gyermeket először a születése évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti. Fontos azonban ezzel összefüggésben arra rámutatni, hogy miután a pótszabadság megállapításra került, ez a munkavállaló szabadságnapjaiba beleolvad. A gyermekekre kapott pótszabadság felhasználása azonban már nem kapcsolódik a gyermekekhez. Nem kérheti tehát a szülő azt, hogy ezt a 2, 4 vagy 7 munkanapot a munkáltató iskolaszünetben adja ki. Itt is érdemes azonban arra rámutatni, hogy a munkáltatót együttműködési kötelezettség terheli, s a munkavállaló méltányos személyi körülményeit a méltányos mérlegelés keretében köteles figyelembe venni.

4.       A munkaviszony megszűnésekor a többletszabadságot „vissza kell fizetni”

Amennyiben a munkaviszony megszűnéséig a szabadság nem került teljes mértékben kiadásra, abban az esetben a fennmaradó részt pénzben meg kell váltani. Amennyiben ugyanakkor a munkavállalónak a munkáltató több szabadságot adott ki, mint amennyi számára járna, abban az esetben ezt a többletet sem jogalap nélküli bérfizetés, sem pedig más jogcímen visszakövetelni jogszerűen nem lehet. A szabadságot ugyanis a munkáltató adja ki, s a többlet visszakövetelését lehetővé tevő szabály a 2012-ben hatályba lépett szabályok közé nem került be. A Kúria ezt a jogértelmezést pedig az Mfv.II.10.053/2017/4.számú döntésében 2017. júliusában helybenhagyta.

5.       Az üzemszünet időtartamára szabadság adható ki

Gyakran előfordul, hogy a munkáltató egy váratlan leállás esetére szabadságra küldi a munkavállalókat. Fontos azonban kiemelni, hogy a munka- és pihenőidő beosztására 15 napos előzetes, írásbeli tájékoztatással van lehetőség. Amennyiben hirtelen merült fel egy akadályozó körülmény, és az elháríthatatlan, külső oknak minősül, abban az esetben bérfizetési kötelezettsége a munkáltatónak nincsen. Minden egyéb esetben ugyanakkor alapbér fizetési kötelezettség áll, s nem lehetséges a munkavállalókat azonnali hatállyal szabadságra küldeni. A szabadságnak, illetve a munka és magánélet összhangjának tervezhetőnek kell lennie.

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

KRS Ügyvédi Iroda