Egy hiánypótló ötlet, jó minőségű alapanyagok, rengeteg munka és kísérletezés: ezek az "összetevők” az összes itt bemutatott terméket jellemzik. Híres és kevésbé ismert magyar termékek következnek, amelyek egy része a humgarikumok közé is bekerült.

 

A kiváló minőségű termékekre óriási az igény, és erre a SPAR is nyitott. Most bárki részt vehet a június 27-én startoló Hungaricool SPAR innovációs versenyen, amit az Agrármarketing Centrum támogat. A versenyre újszerű, ötletgazdag, a fenntarthatóságot is lehetőség szerint szem előtt tartó, a magyarországi piacon már fellelhető, de kiskereskedelmi hálózatban még nem kapható élelmiszertermékekkel lehet nevezni. A nyertes áruk pedig jövőre az INTERSPAR áruházak polcaira kerülnek.

Magyarország nem tartozik az a tipikus csilitermelő vidékek közé, az ott készülő extrém erős paprikák és a szószok ugyanakkor megállják a helyüket a nemzetközi mezőnyben is. A világ először 2015-ben figyelt fel a magyar csilitermesztőkre, amikor a Chili Hungária terméke, a Spirit of Attila csiliszósz világbajnok lett a World Hot Sauce Awards-on „hot” kategóriában. Egy év múlva ugyanitt második helyezett lett a Kabai Tüzes Mennykő (Fireball) a Hot sauce/medium kategóriában, 2019-ben pedig a GaBko Chili Ale Mango Habanero nevű termékét választották a világ legjobb csiliszószának.

GaBko Chilli - a világ körül

Fotó: © GabKo Chilli

Ezenkívül még számos termesztő zsebelt be különféle nemzetközi elismeréseket, amiket most nem részletezünk. A lényeg: a magyar csilire már figyel a világ, akár szószokról, akár tüzes savanyúságokról van szó.

A gyógynövénytermesztés mindig is a szerzetesi hagyomány része volt, hiszen a gyógyítás is a rendek feladatai közé tartozott. Ezt élesztette újjá a pannonhalmi bencés közösség. Perjelük a kétezres években hosszas kutatás során egy különleges receptgyűjteményre bukkant az apátság könyvtárában, amit 1735-ben jegyzett le Reisch Elek, bajorországi szerzetes. A szerző a környék növényeit használta gyógyszereihez, a bencések pedig kísérletezni kezdtek a receptek alapján. Úgy döntöttek, hagyományos likőrt készítenek, ehhez viszont olyan infrastruktúrára volt szükség, amivel a monostor nem rendelkezett. Így találták meg az Agárdi Pálinkafőzdét, a közreműködés eredménye pedig a világszerte híres gyógylikőr lett, ami étvágygerjesztő és emésztést segítő hatású. A likőr mellett a szerzetesek levendulás csokoládét és prémium borokat is készítenek.

Két pap beszélget a Pannonhalmi Apátsági Major Látogatóközpontban.

Fotó: MTI / Krizsán Csaba

Nincs termelői piac akácméz nélkül, és a hungarikum a külföldiek körében is nagyon népszerű. Az akác nem őshonos Magyarországon, Tessedik Sámuel hozta be a homok megkötése céljából. A hazai kiterjedt, összefüggő akácerdők kiváló minőségű ún. fajtamézet adnak, amelynek számos jótékony hatása van.

A robinin- és akacin tartalmának köszönhetően az akácméz fertőtlenítő, méregtelenítő és köhögéscsillapító hatású. Gyümölcscukor-tartalma magas, emiatt nem kristályosodik, sokáig folyékony marad. Az íze nem karakteres, árnyalatai a színtelentől az enyhén sárgásig terjednek.

Szikvíznek csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba (általában 25 literes ballonokba) töltenek, írja a Wikipedia. (A magyar szódát egyébként tévesen nevezik szikvíznek: a szénsavat helytelenül a sziksóval azonosították annak idején.)

A szóda természetesen nem magyar találmány, szén-dioxiddal elegyített víz már a 18. században is készült, de Jedlik Ányos volt az, aki kidolgozta a hazai olcsó nagyüzemi gyártás technológiáját az 1820-as évek végén. Az ő nevéhez fűződik az az újítás is, hogy a szifon aljáról egy cső segítségével nyerjük ki a szódavizet, hogy minél több szén-dioxid maradjon az italban. A 19. században a szikvízgyártás külön mesterség lett, aztán megjelentek a fémből készült, rászerelhető patronnal működő palackok. A szénsavas ásványvizek elterjedése visszavetette ugyan a hagyományos szódásszifonok iránti keresletet, de kiszorítani nem tudta őket. A szikvíz újra reneszánszát éli és bekerült a Hungarikumok közé is – a fröccsel együtt.

Az ételízesítők a legkiválóbb minőségű, pirosra érett, kézzel csipkedett fűszerpaprikából készülnek. Léteznek hasonló termékek más paprikatermelő országokban, de a hungarikumok közé került Piros Aranynak és az Erős Pistának más a színe és az íze is, ez különbözteti meg őket a külföldi rokonaiktól. És az, hogy a fűszerpaprika alapanyaguk 100%-ban hazai nemesítésű, termesztésű, a kalocsai és a szegedi tájkörzetből származik. A világ közel húsz országába exportálják őket, és a külföldön élő magyar családtagok, barátok is mindig örülnek, ha viszünk ezekből ajándékba.

100 százalékban eperből készülő bor, amiben a gyümölcs és a borok jótékony hatásai találkoznak. „Az eperbor gazdag C-vitaminban, foszforban, káliumban és kalciumban, valamint természetes fájdalomcsillapítót is tartalmaz”- olvashatjuk a díjnyertes eperborokat készítő Epermester Pincészet honlapján. Az eperbor ezenkívül méregtelenít, vesebántalmak, reuma, emésztési panaszok, kötőszöveti gyulladások és láz esetén is érdemes fogyasztani, sőt, még vágyfokozó hatást is tulajdonítanak neki a készítői. Az Eperméz nevű termékük A Gyümölcskészítmények Nemzetközi Versenyéről elhozta az Év Legjobb Gyümölcsbora címet, ami a legrangosabb elismerésnek számít Európában.

A gyenesdiási Bringatanya fagyizóban már egy egész falat beborítanak a különféle díjakról szóló oklevelek. A helyet vivő Somogyi-család többször nyerte már el a Balaton fagyija címet a Festeticsék mandulás csókja, illetve Illatos Isabella nevű fagyikkal, de a legkomolyabb elismerésük a 2017-es, Gelato World Tour nemzetközi fagylaltversenyen elért negyedik helyezés és a technikai zsűri különdíja. A maracujás étcsokis kreációt Somogyi Renáta készítette, és ezzel a magyar fagyi is bekerült a világ legjobbjai közé.

Egzotikus és különleges ízvilágú csokoládétáblák, bonbonok, drazsék és szerszám alakú csokik: a Rózsavölgyi Csokoládé újjáélesztette a kisüzemi csokoládégyártást. Az egyik alapító, Csiszár Katalin a rajzfilm-készítést, férje és tulajdonostársa, Szabad Zsolt mérnöki pályáját adta fel a csokoládékészítésért. Nem elégedtek meg azonban azzal, hogy feldolgozott kakaóbabot használjanak a termékeikhez, elhatározták, hogy saját maguk kutatják fel azokat ültetvényeket, ahonnan a nyers kakaóbabot megvásárolják. Venezuelába utaztak, hogy megtalálják a legjobb minőséget, majd autodidakta módon, sok kísérletezés során sajátították el a kakaóbab-feldolgozásának folyamatát.

Rendkívül különleges táblákat és bonbonokat árulnak: a Szusi-csokoládéba például gyömbér, matcha tea, fekete szezámmag és lazacolaj, a Pálinkás kakaóbab nevű csokiba pálinkás kakaóbabtöret és édeskömény kerül. A termékeket a külföldiek is nagyon keresik, Kanadától Hollandiáig, Japántól az Egyesült államokig számos üzletben megtalálhatók.

index.hu