Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően kedden bejelentette, jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek. 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. 
Megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok. 
– A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról – tette hozzá a miniszter. Varga Mihály úgy vélte, mérföldkőhöz érkezett a magyar gazdaság azzal, hogy a kormány egyszerre javítaná a versenyképességet és növelné a béreket. Ez lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság a mostani 2-3 százalékos bővülésről magasabb növekedési tartományba kerüljön.

Varga Mihály elmondta, bízik benne, hogy szerdán benyújtja a kormány a parlamentnek a módosításokat, amelyeket az Országgyűlés gyorsított eljárással elfogadhat. Hozzátette, a megállapodás nyomán magasabb bérkiáramlás várható, ami az inflációs terv átszámításával is jár, amire a kormány készen áll. Szerinte a bérkiáramlás hatása a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom növekedése jelentősen javítja majd a gazdaság teljesítményét, valamint bízik benne, hogy a járulékcsökkentés segíti a célzottabb fejlesztési-beruházási döntések meghozatalát a vállalatoknál. Megjegyezte, van olyan külföldi vállalat, amely a társasági adó csökkentésének hatására mérlegeli egy magyarországi befektetés lehetőségét.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta, „nagy nap a mai", ilyen mértékű béremelésre hosszú évek óta nem volt példa. Sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért. Hangsúlyozta, nem ért véget a bérharc, a járulékcsökkentést ugyanis béresíteni kell a munkahelyeken. Szeretnék elérni, hogy a garantált bérminimum feletti bérkategóriákban is legalább kétszámjegyű béremelés legyen.

A munkaadók számára ugyan többletkiadást jelent a keddi bérmegállapodás végrehajtása, de hosszú távon az intézkedés eredményt hozhat az MTI által megkérdezett munkaadói szervezetek vezetői szerint, néhányan azonban attól tartottak, hogy a kis cégek képtelenek kigazdálkodni a magasabb minimálbért, ami a feketegazdaságot erősítheti.
Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke a munkaadók vállalásának súlyára hívta fel a figyelmet. 
– Mi vállaltuk a legtöbbet Nagy teher a munkaadóknak a 15 és 25 százalékos minimálbér és bérminimum-emelés, és az ezzel együtt járó további fizetésemelések, de meggyőződésük, hogy ez hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához – mondta.

– Örülünk annak, hogy a munkavállalók nettó jövedelme emelkedik, kell a fordulat a bérezésben, de az csak addig tartható, amíg a hazai vállalkozások nem mennek tönkre, nem mennek át színlelt szerződésbe, a feketegazdaságba – fogalmazott Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége főtitkára.

A hazai mezőgazdaságban igen jelentős a minimálbéren, illetve szakmai bérminimumon foglalkoztatottak száma. Azért is nagyon időszerű egy érdemi béremelés, mert a jelenlegi bér és járulékszerkezet mellett Magyarország kezdi elveszíteni versenyképességét még a környező országokhoz képest is. Ez a megállapítás érvényes ez az élelmiszeriparra is – nyilatkozta még a megállapodás előtt a Népszavának Bárány László, a baromfifeldolgozással foglalkozó Master-Good vezetője, a Magyar Broilerszövetség elnöke. 
Szerinte a magasabb minimálbér és bérminimum a közfoglalkoztatásból sok arra alkalmas embert csábíthat át a mezőgazdaságba, ahol szintén nagy a munkaerőhiány. A munkaerőpiacon most tapasztalható mobilitáshiányon is változtathat a magasabb jövedelem lehetősége. Hozzátette, a béremelések elindíthatnak egy gazdasági evolúciót is, amelyben a jól gazdálkodó erős cégek ki tudják majd gazdálkodni a többletköltségeket, a gyengébb, vagy rosszul irányított cégek pedig, méretüktől függetlenül, tevékenységük feladására kényszerülne.

A társasági adó csökkentése kapcsán pedig Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke azt mondta néhány napja, hogy a kamara üdvözli, és nagy előrelépésnek tartja az adó 9 százalékra történő csökkentését. Hozzátette, a lépés komoly segítséget jelent az agrár- és élelmiszeripari vállalkozásoknak. Úgy vélte, az intézkedés nyomán olyan források állnak majd a cégek rendelkezésére, amelyet a versenyképesség növeléséhez szükséges fejlesztésekre, illetve a munkavállalók béreinek emelésére tudnak fordítani.

(MTI/nak.hu)

Őszi adócsomag
Az Országgyűlés kedden elfogadta a kormány őszi adócsomagját, amelynek legfontosabb elemei a kabinet szerint a köztehercsökkentés, a versenyképesség növelése, valamint az adóbürokrácia mérséklése. A változtatások eredményeként nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa, az áfában szintén emelkedik az alanyi mentesség értékhatára, egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai, továbbá az adóhatóság a jövőben szankcionálás helyett szakmai segítségnyújtással támogatja a hibázó adózókat.
Szintén változást jelent, hogy a kabinet a piaci szereplők kérésére jövő év június végére tolta az étel- és italautomaták úgynevezett automatafelügyeleti egységének bevezetését, továbbá szintén a piaci igényekre hallgatva csak 2017 áprilisában lépnek hatályba az új jövedékiadó-törvény főbb rendelkezései. Január 1-jével lekerül az ár a dohánytermékekről, de az adójegy rendszere megmarad, a zárjegyre az új jövedéki törvény április 1-jei hatályba lépésével állnak át. (MTI)