A biotermelés csillapíthatja a tejválságot

2016. november 23. 08:16
Egyre több tejtermelő áll át biogazdálkodásra Németországban, egyrészt az alacsony felvásárlási árak, másrészt a kereslet növekedése miatt.

A rendkívül alacsony tej- és húsárak miatt a német agrártermelőkre soha nem tapasztalt nyomás nehezedik, amely már tömegeket sodort közülük csődbe vagy az összeomlás szélére. Ezért a biotermelés országszerte virágzásnak indult – olvashatjuk a stern.de, német hírportálon. A biotermelésre váltó gazdák száma – elsősorban a tejszektorban – napról-napra növekszik, egyre nagyobb az igény az Ökológiai Élelmiszergazdasági Szövetség biotermesztési szaktanácsadóinak munkája iránt.

 

 
 
 

A bio-mezőgazdaság forgalma Németországban a legutóbbi 15 évben kereken 11 százalékkal növekedett, és 2015-ben már 8,6 milliárd eurót tett ki. Világviszonylatban ez a forgalom ugyanakkor elérte a 80 milliárd dollárt. A bio-élelmiszerek legnagyobb piaca az USA, a második helyen pedig Németország áll.

 

Maga Christian Schmidt, szövetségi agrárminiszter is az átállásra biztatja a termelőket, a jövő stratégiájaként hirdetve a bio-mezőgazdaságot. Több pénzügyi támogatást ugyanis a kormány már nem tud adni a parasztoknak. Az agrárpolitika célja, hogy a bio-mezőgazdaság részaránya 2027-ig elérje a 20 százalékot.

tej

A német agrárpolitika célul tűzte ki a biotermelés részarányának növelését a mezőgazdaságban – fotó: Shutterstock

Ugyanakkor a fogyasztók is egyre jobban kifejezik elégedetlenségüket, és egyre kevésbé fogadják el az iparszerű állattenyésztés, illetve a túladagolt peszticidekkel és műtrágyákkal terhelt növénytermesztés termékeit. 2017 február 15-18. között – mintegy 2.600 kiállító részvételével – megrendezik a világ legnagyobb bio-mezőgazdasági vásárát, amelyet a német Szövetség jó alkalomnak tart arra, hogy tájékoztató kiadványokkal és elemzésekkel tovább népszerűsítse a biogazdálkodást.

agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

A LIGA Szakszervezetek szerint nem súlytalanok az országos bértárgyalások

2018. szeptember 06. 09:07
Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara MKIK elnöke a Magyar Időknek adott interjút a kötelező bérelemek (minimálbér, garantált bérminimum) és az országos bértárgyalások szerepéről. Véleménye szerint a megváltozott munkaerőpiaci helyzet (munkaerőhiány) miatt a legkisebb kötelező keresetek és az ezeket meghatározó bértárgyalások szerepe egyre inkább csökken. 

Gigamennyiségű metángázzal járulnak hozzá a tehenek a globális felmelegedéshez

2016. május 18. 09:00
A szarvasmarhák (és más kérődző állatok) beleiben a rostok megemészthetetlensége miatt nagy mennyiségben termelődik metán.