A gyártó felelőssége - EPR: egy zsebbe vágó uniós kötelezettség
2023. június 30. 12:22
Az idei év egyik nagy kihívást jelentő feladata az új körforgásos gazdaság modellre épülő hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése lesz 2023. július 1-től. Új fogalmat kell megtanulnunk: jön az EPR (extended producers responsibility) , azaz a kiterjesztett gyártói felelősség.
Az EPR és a betétdíjas csomagolóanyagok (üveg, fém, műanyag) visszaváltási rendszerének bevezetését vette napirendre az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottság Szőlő-Bor-Pálinka Albizottsága legutóbbi ülésén. A téma iránti érdeklődést mutatja, hogy az esemény több, mint három órán keresztül zajlott - s azt gondolom, még most is folyna –, csak a délutáni órák szabtak határt az egyeztetésnek. Az ülésen a szőlő-bor, a pálinka, a szeszipar szakmai képviseletek, az Agrárminisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, a NÉBIH, a MOL, a MOHU szakemberei vettek részt.
Mint Szabó Csilla, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője tájékoztatójában elmondta, az Európai Unió hulladékgazdálkodással összefüggő irányelveinek való megfelelés érdekében életbe lép a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere Magyarországon, ami új alapokra helyezi a hulladékgazdálkodási feladatokat.
Az EU hulladékpolitikájának meghatározó iránya, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési tevékenységek, – mint begyűjtés, kezelés, újrahasznosítás, ártalmatlanítás, – a terméket gyártók, termelők felelőssége és fizetési kötelezettsége legyen.
A hazai hulladékgazdálkodás koncessziós formába alakul át, és a csomagolások környezetvédelmi „adóztatása” is megváltozik, a folyamatban új szereplő jelenik meg – a koncesszor –, és módosul a NAV szerepe is. Miközben megmarad – zöldadó jelleggel – a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás, belép mellé – párhuzamos rendelkezésként – az EPR rendszere is. A jelenleg ismert szabályozás-tervezetekből az már biztosan megállapítható, hogy azok jelentős többletterhet rónak majd a kötelezettekre.
A főosztályvezető kiemelte, jelentős átalakulás zajlik a magyarországi hulladékgazdálkodás területén, melynek alapvető oka az EU hulladékgazdálkodással összefüggő irányelveknek való megfelelés. A modern világban rengeteg hulladék keletkezik, melynek szakszerű kezelése indokolt, de hatékony kezelése végtelenül drága. A kérdés örök ezen a területen: ki az, aki felelős a hulladék kezeléséért és még nagyobb kérdés az, hogy ki finanszírozza azt.
Az országgyűlés már elfogadta azokat az alapvető törvényi változásokat, melyek megteremtik a gyártói felelősség rendszerét és meghatározták, hogy milyen alacsonyabb szintű rendelkezések meghozatala indokolt a rendszer működéséhez.
Ha valaki első olvasatra úgy érzi, hogy a környezetvédelmi termékdíj, és a várható EPR-díj hasonló tőről gyökerezik, akkor nem áll messze az igazságtól, ezzel a jogalkotó is tisztában van, és a két díj egymás melletti harmonikus együttélésére törekszik.
EPR díjat a körforgásos termékek első belföldi tulajdonjog átruházása után a rendeletben megállapított díjtétel szerint kell majd fizetni. Az érintett gazdálkodói kör a körforgásos termékek gyártását, előállítását végző gazdálkodók, kereskedők, beleértve ebbe azokat, akik ilyen termékek külföldről történő behozatalát végzik.
Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója elmondta, már két céggel kötöttek szerződést, akik a várhatóan 4000-6000 automatát szállítják. Azért ilyen nagy a szórás, mert a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek az ezer főnél nagyobb lakossággal rendelkező települések eleve kötelezettek, de számítanak az önkéntes vállalókra is. A szakember rámutatott, a visszutas termékek – mint a borospalackok -visszagyűjtése a gyártó kötelessége, hogy tisztítás után újra lehessen tölteni. Ilyen esetekben csak egyszer kell megfizetni a kötelezően előírt díjat. A többi üveget összezúzzák, s üvegcserépként kerül vissza az üveggyártásba.
Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint a borágazat szereplői számára mindez szinte elviselhetetlen terhet jelent, nem bírja el az ágazat az ezzel járó plusz költséget. Az elmúlt években 8-10 százalékos borár emelés mellett 40 százalékkal nőttek a költségek. „A borászok az üvegekre, címkékre, dugóra, kartonokra kivetett többlet terhet nem tudja a kereskedelem, a fogyasztók felé áthárítani, legfeljebb a szőlőárakból próbál tovább faragni”- fogalmazta meg véleményét a szakember. Ugyanakkor a januártól érvényes rendelet szerint már az új, betétdíjas jelölésű címkékkel kell a boltok polcain megjelenni. Hiába a kéthavi visszagyűjtési türelmi idő, a gyakorlatban járatosak nem sok esélyt adnak a teljesítésre. Nehéz utánajárni, a sok boltba kiszállított borok, pálinkák milyen mértékben fogytak, hol keressék azokat. De azt is furcsállhatná a fogyasztó, ha egymás mellett két azonos palackot talál a pulton, különböző árakon. Ráadásul sok pincészetnél a raktáron állnak a kiszállításra előkészített borok, amit újra kell címkézni. Ez újabb munkát és terhet jelent a tulajdonosnak. Ráadásul – fogalmazta meg Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke – a nagy áruházláncok az EPR-re reagálva már jelezték, hogy novembertől nem kívánnak rendelni a nagy értékű, lassabban fogyó termékekből.
Az ülésen többen megkérdezték, hogy az EPR bevezetése miért jelent tízszeres többletköltséget nálunk, mint a franciáknál? Azt is próbálták megérteni, hogy a visszaváltó automata miként birkózik meg egyszerre a 3 liternél nagyobb és a 0,2 liternél kisebb üvegekkel. Ha az egyébként is nem éppen szárnyaló bor- és pálinka ágazatot újabb teherrel sújtják, a célkitűzésekkel ellentétben nem viszi el a palackos árutól a lédig kiszerelés felé. A nagy kereskedelmi láncokkal – akik 40-50 százalékos árréssel dolgoznak - tudatosítani kellene, hogy már nincsen olcsó bor, vagy egyáltalán nem lesz bor.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
Kapcsolódó cikkek
Várnak Tolna vármegye vadregényes erdői
2023. március 27. 13:52
Magyarország majdnem összes erdőtípusa megtalálható a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. kezelésében lévő erdőterületen a Duna-menti ártéri erdőktől az árvalányhajas homoki gyepekkel tarkított ligeterdőkön keresztül a bükk elegyes szurdokerdőkig. A magyar vadgazdálkodás világában pedig egyedülálló értékként a gyulaji dám került fel a kiemelkedő nemzeti értékek listájára.
Az állami erdőgazdaság kezelésében lévő erdőterület négy nagyobb erdőtömbből és több kisebb erdőfoltból áll, a kezelt élőfakészlete 3,6 millió m3. A 2023. februárjában sikeresen lezárult szociális tűzifaprogramban közel 5500 m3 szociális tűzifát szolgáltak ki az érintett önkormányzatoknak Tolna vármegyében a rászoruló családok részére. Az elmúlt öt évben közel 3 millió csemetét és több mint 252.000 kg makkot ültettek el területeiken.
46 ezer fát ültettek el eddig a Településfásítási programban
2024. május 06. 16:32
Meghaladja a 46 ezret a Településfásítási programban az elmúlt négy évben elültetett fák száma - mondta az Agrárminisztérium (AM) Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Pálházán tartott pénteki faültetésen.