A gyomnövények fontos szerepe: pintyféléink téli eltartói
2022. december 12. 10:26
A Körös-Maros Nemzeti Parkban telelő énekesmadarak egyik legfontosabb táplálékát a gyomnövények magvai szolgáltatják.
Ha a gyomnövényekről esik szó, előfordulhat, hogy negatív jelzők jutnak az ember eszébe: „gaz, káros, irtandó”… Azonban, mint a természetben mindennek, a gyomoknak is megvan a maguk ökológiai szerepe, nem véletlenül alakultak ki és lettek részei a természetes élőlényközösségeknek.
Számos olyan gyomnövény van - például libatopfélék, disznóparéjfélék, bogáncsok -, melyek termései fontos táplálékbázist biztosítanak védett énekesmadaraink számára a téli időszakban. A gyommentesen tartott, kopár mezőgazdasági területek között felértékelődik a szerepe egy-egy „gazos” árokpartnak, útszéli mezsgyének. Az itt jelen lévő növények biztosíthatják a telelést például olyan pintyféléinknek, mint a tengelic, a kenderike, vagy az északról érkező fenyőpintyek.
Ezek a madarak a fiókanevelési időszakban főként rovarokat fogyasztanak, azonban a tél folyamán a növényi magvak alkotják táplálékuk jelentős részét. Egy-egy kedvező táplálkozóhelyen akár több százas csapataikat is megfigyelhetjük. A tengelicek például különösen kedvelik a héjakút mácsonya nevű növényt. Vékony, hegyes csőrükkel ügyesen szedegetik ki a magokat a mácsonyák szúrós, száraz „buzogányaiból”.
forrás:kmnp.hu
Kapcsolódó cikkek
Új nyugdíjszabályok: már 120 ezres ellátásnál is kérhető kivételes emelés
2023. január 10. 10:35
2023-ban változtak a méltányossági nyugdíjak egyes szabályai. Módosultak például a nyugdíj összegének méltányosságból történő emelésének, valamint a nyugdíjas személy részére adható egyszeri segélynek összeghatárai – figyelmeztet az Adó.hu.
A nyugellátások 2023. január havi emeléséről szóló kormányrendeletben kihirdetésre kerültek a nyugellátásokkal kapcsolatos méltányossági lehetőségek módosításáról szóló rendelkezések is – írja a portálon Molnárné Balogh Márta tb-szakértő.
Beleszületett, beleszeretett, és van hozzá tehetsége
2023. augusztus 15. 21:33
„Zsíros tejből lesz a jó vaj, nem is juhász, ki nem tolvaj” – idézi Szabó György karcagi juhosgazda a népi bölcsességet, aminek mélyebb értelme, hogy a juhászat ősidők óta olyan foglalkozás, amely során az ember sokszor magára, a saját találékonyságára van utalva. Az ő hitvallása inkább az, hogy ha az isten bárányt ad, legelőt is ad hozzá.
