Egy 2016. január elsején életbe lépett jogszabály-módosítás nyomán az a helyzet állt elő, hogy a természetes vizeken kereskedelmi halászat nem folytatható, a horgászok a kifogott uszonyosokat nem értékesíthetik, így azok az éttermek, amelyeknek a kínálatában szerepel a folyami hal, igencsak bajban vannak. Az érem mások oldalát pedig azok a halászok jelenthetik, akiknek munkát és megélhetést adott ez a foglalkozás.

A problémakör kapcsán hamar kiderült, hogy megyénkben a halászatnak, mint kenyérkereső foglalkozásnak nem most fellegzett be. Bornemisza János, Poroszló polgármestere szerint a községben már az 1990-es évek elején felszámolták a halászatot. Arról a helyzetről pedig, ami most állt elő, úgy vélekedett, hogy eddig is nehéz volt a vendéglátóhelyeknek beszerezni a sokkal finomabb húsú, természetes vízben élő halat.

– De mi lesz ezután? – tette fel a költői kérdést a faluvezető, aki szerint eheti a vendég a szeméten nevelkedett tavi halat, vagy a fagyasztottat.

További tájékozódásunk nyomán arra az eredményre jutottunk, hogy a halászati tilalom szempontjából az egész Tisza-tó jelentős mértékben „megelőzte” a többi térséget. Ennek prózai oka van: a tavon már korábban is tiltott volt a halászat. Mint azt szolnoki laptársunk megírta: Hegedűs Gábor, a Tisza-tavi Sporthorgász Kft., a Tisza-tó halászati kezelőjének ügyvezetője arról számolt be a lapnak, hogy halászták viszont tavaly a törpeharcsát és busát. Ezt az idén még erőteljesebben folytatják a horgászokat szolgáló célzattal.

Halfogás fáradságos munkával. Megyénkben sajnálatosan elég régóta nem űzik már ezt a foglalkozást. Fotó: MW

Ami pedig az érem vendéglátó-ipari oldalát illeti, megkérdeztünk több, a Tisza-tó környékén működő étterem vagy halászcsárda vezetőjét is arról, hogy mi lesz ezután. Talán érthető okokból nem szívesen beszéltek erről a témáról, de egyfajta kép azért így is összeállt. A jelek szerint ezekben a folyó menti éttermekben már régóta nem helyi halászoktól vásárolják meg a főzni-, sütnivaló halat. Döntően nagykereskedések jelentik az áru forrását, mégpedig fagyasztott „műfajban”. Az egyik vendéglátóhely vezetője meg is jegyezte: nem hiszi, hogy bárki is másként jut a konyhán használatos alapanyagokhoz.

Lapunknak azért csak sikerült találnia olyan éttermet, ahol halászoktól vett folyami pontyból készül például a pontyhalászlé, továbbá igazi harcsából a harcsapaprikás. Erdélyi Imréné, a Fűzfa Panzió vezetője arról adott tájékoztatást, hogy éttermükben legalább ötven százalékban halétel szerepel a menüben. Ehhez a tiszadorogmai halászoktól szerzik be az uszonyosokat, akik húsz varsányi hal lehalászására rendelkeznek külön engedéllyel.

– Mi régóta kapcsolatban állunk velük, de azt így a szezon kezdetén nem tudom megmondani, hogy ez a húsz varsa hal mire lesz elég. Természetesen nekünk is van nagykereskedelmi szállítónk, ahonnan fagyasztott termékhez tudunk hozzájutni – közölte.

Ahol nincs halász, hátrány sincs

Sok halász szerint a törvénymódosítás nyomán előállt helyzet éppen azoknak kedvez, akik a zavarosban halásznak, vagyis akik ellen meghozták a törvényt.  Dr. Tóth József, Tiszanána polgármestere lapunknak elmondta: falujában nincsenek halászok, így őket nem is érheti hátrányosan a törvénymódosítás. Információink szerint azokon a területeken, ahol keményebb hatása van a módosításnak, voltak már komoly tiltakozások is. Csongrádban például a halászok február elején félpályás útlezárással fejezték ki nemtetszésüket. Nem véletlenül, hiszen munkanélkülivé lettek, és egyelőre nem tudják, hogyan tovább. 

Forrás: heol.hu