Az alacsony árak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentik a legnagyobb gondot (Fotó: Hegedüs Róbert)
Méltatlan helyzetbe hozza a termelőket az ipari alma kirívóan alacsony ára, mivel a jelenlegi kilogrammonként tizenhárom forintos felvásárlási ár mellett a termelők önköltsége, így a betakarítás és a beszállítás költsége sem térül meg – közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) tegnap az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint az alma alacsony ára jelenleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelenti főleg gondot, az ottani feldolgozó ármeghatározó szerepe miatt azonban a helyzet országos jelentőségű üggyé válhat.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) és az ÉKASZ (Alma Terméktanács) ebben az évben is elkészítette almapiaci helyzetértékelését és prognózisát. Ebből kiderült, az augusztus tizedikén napvilágot látott 13 forintos kilogrammonkénti léalma-indulóár váratlanul érte a termelőket és szakmai szervezeteket egyaránt. 

Tény, az Európai Unióban a 2014. évihez hasonló, magas termést várnak (12,6 millió tonna), és Magyarországon is a sokéves átlagnál mintegy huszonöt százalékkal nagyobb, hétszázharmincezer tonna körüli termés ígérkezik. 

A tizenhárom forintos kilónkénti léalmaár ennek ellenére alacsony, egyben elfogadhatatlan, mivel ez nagyságrendileg csupán a betakarítás, a rakodás és a üzembe szállítás közvetlen költségeit fedezi. Minden egyéb művelési költség tiszta veszteségként jelentkezik a termelőnél. Ilyen árak mellett értelemszerűen már önmagában a betakarítás végrehajtása is gazdaságtalan, így a termelő számára más racionális megoldás nem marad, mint a fákon hagyni a termést – áll a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet lapunkhoz eljuttatott közleményében.

A világ almasűrítmény-piacán is meghatározó Kínában idén az elmúlt tíz év legalacsonyabb almatermése várható, mivel a domináns almatermesztő körzetekben nagyon súlyos fagykárokat szenvedtek az ültetvények. Az utóbbi években megszokott negyvenegy–negyvenhárom millió tonna helyett 31,5 millió tonnás termés várható. 

A 2014-hez évhez viszonyítva fontos különbség az is, hogy a hazai termés meg sem közelíti a 2014-es kilencszázhúszezer tonnát. 

A hétvégi varsói Prognos­fruit konferencián jelen lévő iparági szakértők egybehangzó véleménye az volt, hogy az idén számottevő induló készletek híján igen jó lehetőségei lehetnek az európai sűrítménynek. Véleményük szerint jelen piaci körülmények között a nyolc–kilenc eurócentes kilónkénti alapanyagárat a sűrítménypiac ebben a szezonban hosszabb távon is elbírja majd. A FruitVeB rövid távon nem lát más megoldást, mint a betakarítás és beszállítás szüneteltetésével közösen tiltakozni az alacsony árak ellen. 
A gyümölcs globális piacát nézve a 2015. évi hivatalosan lezárt adatok szerint a világ almapiacán 65,97 milliárd érték képződött. A 2007–2015 évek közötti időszakban folyamatos növekedés volt megfigyelhető, átlagosan 4,5 százalék évente – írja szintén a FruitVeB. A termelő országok közül első helyen álló Kína 2015-ben 42,13 millió tonnás termésével a világ almatermelésének negyvennyolc százalékát adta. A második az Egyesült Államok, közel hatmillió tonnával. Lengyelország a globális termés négy százalékával a harmadik helyen végzett. 

A 2017/2018 almapiaci évnek hivatalosan is vége, az európai hűtőházakból július folyamán az utolsó tételek is kifutottak. Az új termés betakarítása Európa keleti felén már megkezdődött, Lengyelországban az igen korai érésű nyári almák szedése már június utolsó hetében elindult. A tavalyi szezont meghatározó európai fagyhullám szinte minden tagállamban károkat okozott. 

A tagállamok összesített adatai szerint az európai almatermés 2017-ben 9,34 millió tonna volt. Ez mintegy hárommillió tonnával kevesebb, mint a megelőző három év átlaga és bő 1,5 millió tonnával marad el a megelőző tíz év átlagától. 

A tavaszi fagyok legnagyobb vesztese egyértelműen Lengyelország volt. 

Az idei évi várakozások az európai almatermésre vonatko­zóan optimistának mondhatók. Kisebb-nagyobb természeti csapások előfordultak több tagállamban is, de országos vagy régiós kiterjedésű események nem történtek. Az időjárás is kedvezően alakult, így a meghatározó európai termelő országok jó termésre számítanak.

Bővülő exportmennyiség a keleti szomszédban

A 2017–2018-as exportidőszakban Ukrajna 40,9 ezer tonna almát exportált, 3,2-szer többet, mint az előző év ugyanezen időszakában, ez utóbbi ugyanis csak 12,8 ezer tonna volt – hozta nyilvánosságra az ukrán kormány hivatalos Facebook-oldalán. A közlemény szerint a legtöbb almát Ukrajnából Fehéroroszországba, Moldovába és Ausztriába szállították. Keleti szomszédunk más termékekből is többet exportál, Makszim Martinyuk agrárminiszter-helyettes az Ukrinform állami hírügynökség szerint egy kijevi agárrendezvényen bejelentette, hogy az idén rekordtermésre számítanak Ukrajnában kukoricából. Mennyiségről egyelőre nem beszélt, mert a számításokat az időjárás miatt folyamatosan korrigálni kell, végleges számokat ezért csak ősszel közölnek. Búzából idén összesen 16 millió tonnát tervez Ukrajna exportálni – írta a távirati iroda.

magyarhirlap.hu