Az Európát érintő migrációnak alapvetően két fajtája van. Az egyik a menekültek kérdésköre, erre vannak is szabályok, igaz, a tömeges menekülthullám kezelésére ezek nem alkalmasak, az új szabályozásban pedig képtelenek megegyezni a tagállamok.

A másik pedig a munkavállalási céllal bevándorlók esete. Ennek kapcsán az EU most frissíti a harmadik országbeliekre vonatkozó úgynevezett kék kártya rendeletét, amely a magasan képzett munkavállalók számára megkönnyíti, hogy szakképzettségüknek megfelelő állást találjanak. A jogszabályt azért írják át, mert bár 2009 óta létezik, a szigorú feltételek miatt alig-alig használják. Az EU-ban 2019-ben összesen 36 806 ilyen dokumentumot bocsátottak ki, túlnyomó többségében Németországban, míg Magyarországon évente 1-15 darabot.

Az Európai Parlament kutatószolgálata készített egy felmérést, amely szerint az EU munkaképes korú lakosságának száma a 2016-os 333 millióról 2070-ig várhatóan 292 millióra csökken, ez pedig jelentősen befolyásolja majd az uniós munkaerőpiacot. Más számokkal ugyanez: legalább 400 ezer szakképzett munkavállalóra lesz szükség évente az EU-n kívülről, hogy a jelenlegi jólétet fenn tudjuk tartani. Hiszen, ha kevesebben dolgoznak, akkor kisebb az adóbevétel.

A most felülvizsgált szabályok értelmében a jelentkezőknek munkaszerződést vagy legalább hat hónapig érvényes munkáltatói ajánlatot kell bemutatniuk, illetve bizonyítaniuk kell a végzettségüket vagy szakmai tudásukat. (Eddig egy éves szerződés vagy egy évig érvényes ajánlat volt szükséges.) A fizetésre vonatkozó határt az adott tagország éves bruttó átlagfizetésének legalább 100, legfeljebb 160 százalékára szállították le, míg korábban az alsó határ 150 százalék volt, felső határ nélkül. Vagyis láthatjuk, hogy továbbra is csak olyan személyek élhetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek biztosított a megélhetésük. Az továbbra sem járható út, hogy valaki eljut az EU területére, aztán pedig „majd lesz valahogy” alapon itt marad és megpróbálja biztosítani a napi szükségleteit.

Van a jogszabályban biztonsági záradék is. A tagállamok elutasíthatják azokat a jelentkezéseket, amelyek esetében fennáll a közbiztonság veszélyeztetése. A kártya kiadása előtt a tagállamoknak arra is lehetőségük lesz, hogy figyelembe vegyék a helyi munkaerőpiac viszonyait, például a magas munkanélküliséget. Tehát még abban az esetben is megtagadható a kék kártya kibocsátása, ha a munkanélküliség szintje miatt a helyi munkavállalókat kell elsőbbségben részesíteni.

Bár a javaslatot az Európai Parlament négyötödös többséggel támogatta, a Fidesz képviselői elutasították. Közleményében Hidvéghi Balázs azt írta, hogy hibás az a Nyugat-Európában népszerű megközelítés, miszerint a demográfiai és esetleges munkaerőpiaci problémákra egyedül a bevándorlás jelenti a választ. Az EP-képviselő arról is beszélt, hogy vannak más lehetőségek is. – Mi Magyarországon a családok támogatásában látjuk a megoldást és egy nagyon sikeres családtámogatási rendszert működtetünk – közölte a politikus, kiemelve, hogy van a kérdésnek egy erkölcsi vetülete is.

Ha ugyanis a szegényebb harmadik országokból éppen a legmagasabban képzett munkavállalókat szívja el Európa, akkor ez ott csak további gazdasági lemaradást fog okozni. A szegénység pedig újabb és újabb illegális migrációs hullámokat gerjeszt majd Európa felé. – Ez egy ördögi körhöz vezet – fogalmazott.

Amiről most a Parlament szavazott, az már a tagállamokkal egyeztetett változat volt. De még szükség van arra, hogy a kormányok képviselői is jóváhagyják a reformot, ami valószínűleg már csak egy formai döntés lesz. Ezt követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésre ahhoz, hogy saját jogszabályaikat összhangba hozzák az irányelvvel.

Forrás: hang.hu / www.szakszervezetek.hu