Több fontos kormányzati intézkedés is történt a válsághelyzet idején a munkahelyek védelmében. Az első lényeges a munkahelyvédelmi bértámogatási rendszer kidolgozása volt, még ha első körben a rendszer egy kicsit bonyolultra is sikerült. Az átdolgozás következtében viszont ma már ott tartunk, hogy több mint 12 ezer vállalkozás és több mint 153 ezer munkavállaló esetében nyújtottak be támogatási kérelmet - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Hozzátette:

Mint mondta, ez azt jelenti, hogy ha csak minimális óraszámban is tovább tudják továbbfoglalkoztatni a munkavállalót, akkor a kieső idő 70 százalékát a dolgozó állami támogatásként közvetlenül megkaphatja. "Nagyon sok munkáltató a fennmaradó 30 százalékot is vállalta, volt olyan foglalkoztató például, aki az átdolgozott támogatási csomag miatt több mint 1500 munkavállaló elbocsátásától tekintett el, és majdnem a teljes létszámára vonatkozóan igénybe vette és veszi ma is ezt a támogatási formát" - mutatott rá a program hatására az elnök. Beszámolt arról is, hogy e támogatá kérelmezési határidejét augusztus 31-ig már meghosszabbította a kormány, de - a munkáltatók támogatásával - a Liga javasolta, hogy

- mondta Mészáros Melinda. A szakszervezetek azt tapasztalják ugyanis, hogy lassabban zajlik az újranyitás, mint azt bizonyos területeken gondolták. "Azt érzékeljük, hogy az első körben benyújtott, és pár héten belül lejáró bértámogatások kedvezményezettjeinek még szükségük van további hosszabbításra, adott esetben akár ugyanazokra a munkavállalókra vonatkozóan is" - mondta Mészáros Melinda. Szerinte így elkerülhető lenne jó néhány munkahely megszűnése.

Hozzátette: emellett az álláskeresők köre is egyre népesebb, és az ő helyzetük is nagyon komoly rendezésre szorulna.

A támogatások harmadik elemeként az új munkahelyek létrehozását segítő támogatást említette, amely az állásukat elvesztő és munkát kereső korábbi dolgozók támogatását tudja biztosítani - mondta az elnök.

"Csak becsülni lehet" - mondta Mészáros Melinda azzal kapcsolatban, van-e adatuk arról, hogy a kormányzati intézkedések hány munkahely megtartását segítették. Mint mondta, csak egy kormányzati adatot ismernek, de ő ezt a számot nem látja egyértelműen alátámasztottnak. A kormányzat részéről elhangzott, hogy egymillió munkahelyet sikerült ilyen módon megőrizni, de ő a saját adataikból csupán egy több mint 300 ezer fős olyan létszámot lát, aki valamilyen támogatásban részesült. "Magát

- tette hozzá Mészáros Melinda.

A gazdaság újranyitása kapcsán elmondta még, hogy nagyon sok munkahelyen megmaradt az otthoni munkavégzés. Szavai szerint mind a munkavállalók, mind a munkáltatók megtapasztalták, hogy az otthoni munkavégzésben, vagy hosszabb távon adott esetben a távmunkában is van lehetőség. "Féltek, tartottak korábban ettől a munkáltatók, azt gondolták, hogy ha valaki otthon végzi a feladatait, akkor az nem egyenértékű a munkahelyen végzett munkával. Ez a pár hónap egyértelműen bizonyította, hogy ez messzemenően nem így van" - hangsúlyozta Mészáros Melinda. Elmondta azt is, hogy

akár olyan módon, hogy a heti munkanapok számát osztottan - három-kettő arányban, vagy félbeosztva - otthoni munkavégzéssel egészítik ki a munkavállalók. Jó néhány terület, foglalkoztatási csoport esetében pedig szóba került az is, hogy esetleg hosszabb távon is távmunkában végezhessék el a feladataikat - adott számot tapasztalataikról az elnök.

Szerinte kritikus pontja a hazai szabályozásnak az otthoni munkavégzés. A munkaszerződésben rögzített formája, a távmunka, amely gyakorlatilag állandó és folyamatos munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzést tesz lehetővé - ebbe nyilván az otthoni munkavégzés is beletartozik -, teljes körűen szabályozott. Ennek egyrészt a Munka törvénykönyvi, másrészt a munkavédelmi, munkaegészségügyi szabályai egészen konkrétan körülhatároltak.

Az úgynevezett otthoni munkavégzésnél, amikor csak ideiglenesen végzi a munkavállaló a munkaszerződésében rögzítettől eltérő helyen a munkáját, még komoly hiányosságok vannak

- hívta fel a figyelmet Mészáros Melinda. Mint mondta, nagyon hirtelen és gyorsan kellett döntést hozniuk a munkáltatóknak ebben a kritikus időszakban, és sokan - helyesen - elrendelték bizonyos munkakörökben, ahol lehetőséget láttak rá, az otthoni munkavégzést. Egyébként egy kormányrendelettel maga a kormányzat is beavatkozott ebbe a folyamatba, és lehetővé tette jogilag szabályozott keretek között, hosszabb távra is ennek a lehetőségét.

Szavai szerint ma is biztosítja a Munka törvénykönyve azt a lehetőséget, hogy évente 44 napra a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztassa a munkáltató a munkavállalót: ebbe beletartozik az a forma is, hogy adott esetben az otthoni munkavégzés megtörténhessen.

Most még a kormányrendelet alapján a felek ettől a szabálytól eltérően akár hosszabb távra is megállapodhatnak arról, hogy home office-ban látja el a feladatait

- mondta az elnök.

Beszámolt arról is, hogy mivel gyors döntések születtek, így mindenki minden körülményt igyekezett mérlegelni és figyelembe venni, belső szabályzatok, utasítások születtek a munkáltatók részéről. Ebbe az első pillanattól kezdve az érdekvédelmi szerveket bevonták, és sokkal aktívabb volt az együttműködése a szakszervezeteknek helyi és ágazati szinten is, mint korábban. "Ez a kritikus helyzet biztosította azt az együttműködést, aminek egyébként a mindennapokban is hasonló módon kellene működnie. Remélem, hogy azt a tanulságot is hozza magával, hogy létezik jó együttműködés és létezik jó partneri viszony munkáltató és szakszervezet között" - tette hozzá Mészáros Melinda.

Forrás: Infostart.hu

szakszervezetek.hu