A LIGA Szakszervezetek Elnöksége a 2018. március 6-i ülésén meghatározott munkavállalói követelések aktualitása természetesen nem vész el, azokat a szervezet továbbra is képviseli az új kormánnyal folytatandó kétoldalú tárgyalások során és a szociális párbeszéd fórumain. 

1. A gazdaságfejlesztés irányainak stabilizálása

- Politikai konszenzus kialakítása a magyar gazdaság hosszú távú fejlesztési irányairól, figyelembe véve az ország adottságait.

- Konszenzus kialakítása a gazdaság működését érintő szabályrendszer alapjairól.

2. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és az esélyegyenlőség növelése

- A magas szintű tudás ingyenes megszerzésének biztosítása mindenki számára társadalmi és jövedelmi helyzetétől függetlenül.

- A munkához jutás és a foglalkoztatás során a diszkrimináció megszüntetése és az egyenlő bánásmód biztosítása.

3. Az állampolgárok és munkavállalók egészségügyi helyzetének javítása

- Olyan átlátható, stabil és működőképes intézményrendszer kialakítása, ahol a betegek számára egyértelmű, hogy melyek azok az ellátások, amelyek biztosítási alapon járnak.

- Megnövelt mértékű és fokozott figyelem a foglalkoztatási betegségek elkerülésére. Ennek érdekében meg kell szüntetni a foglalkozás-egészségügy munkáltatóktól való függőségét, pártatlan rendszer kialakításával.

4. A közoktatás és szakképzés szerepének növelése

- Az iskolarendszeren belül az általános tudást nyújtó, kompetenciákat fejlesztő irányba történő elmozdulás.

- Szakképzési rendszeren belül a szakmák fejlődéséhez, átalakulásához való alkalmazkodást elősegítő ismeretek súlypontba helyezése.

- A folyamatos átképzés, szakmaváltást elősegítő támogatási rendszerek működtetése a munkáltatók és munkavállalók számára is.

5. A nyugdíjrendszer rugalmassá tétele

- Egy olyan rugalmas nyugdíjrendszer kialakítása, ahol megfelelő szolgálati idő megléte esetén egyéni döntésen alapulhat a korhatár előtti (csökkentett nyugdíjjal) nyugállományba vonulás.

- A szabályrendszer egyszerűsített és hosszú távú stabilitásának biztosítása.

- Jövedelem-pótló (kiegészítő) támogatási rendszer kialakítása azoknak a munkavállalóknak, akik különösen nagy fizikai és pszichikai terhelésnek kitett munkakörökben dolgoztak és emiatt kénytelenek korhatár előtt nyugdíjba vonulni.

- A vállalatok anyagi ösztönzése arra, hogy működtessenek olyan rendszereket, amelyek jövedelem-pótlást adnak a korhatár előtti nyugdíjba vonuló munkavállalóknak.

- Az önkéntes nyugdíjpénztár támogatási rendszerének erősítése, a korhatár előtti kifizetések lehetőségének megteremtése.

6. A munkaerőpiac és a munkanélküli ellátórendszer fejlesztése, a mobilitási lehetőségek növelése

- A szociális partnerek (mint befizetők) részvételével működő munkanélküli biztosítási rendszer létrehozása. Ennek keretén belül kell létrehozni a járulékfizetéshez kapcsolódó alanyi jogon járó ellátások rendszerét.

- A bérlakás építések és az ezekhez való hozzáférés támogatása.

- A közfoglalkoztatás rendszerébe épített további ösztönző és képzési elemek kialakítása, amelyek biztosíthatják, növelhetik a nyílt munkaerőpiacra való visszatérés esélyét.

- Egy olyan generációk közötti szolidaritási program bevezetése, mely adókedvezményekkel támogatja a pályakezdők foglalkoztatását és a nyugdíj előtt álló munkavállalók vállalati ellátásban részesítését, amennyiben ez egy mentorprogram keretében valósul meg.

7. Szolidaritáson alapuló adórendszer létrehozása és bérfelzárkóztatás

-A legalacsonyabb jövedelmek, így a minimálbér, a garantált bérminimum nettó tartalmának növelése oly módon is, hogy ezen kategóriákban nulla személyi jövedelemadó kulcs érvényesüljön.

- A közfoglalkoztatottak esetében is alkalmazni kell a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat.

-A legalacsonyabb munkabérek (minimálbér, garantált bérminimum) jelentős, több lépcsős emelése.

- A káros munkaerő-piaci hatások megakadályozása érdekében egy olyan struktúraváltási program kidolgozása, mely egyrészt támogatja a fejlődni képes kis- és középvállalkozások termelékenységének javítását, másrészt segíti a munkavállalók átáramlását olyan vállalkozásokhoz, melyek képesek a magasabb bérek kigazdálkodására.

8. A munkajog szociális funkciójának visszaállítása, a közszolgálati jogviszonyok harmonizálása

- A különféle foglalkoztatási jogviszonyoknak a munkajog hatálya alá vonása.

- Össze kell hangolni és átláthatóvá kell tenni az egyes életpálya-modelleket és az ágazati szabályozásokat. Ennek során biztosítani kell, hogy az ágazati sajátosságokkal nem indokolható jövedelmi különbségek megszüntetését. Ugyanez vonatkozik a foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvényekre.

- A Munka törvénykönyve és a közszolgálati jogviszonyokat szabályozó normák átfogó felülvizsgálata és szükséges módosítása.

9. A foglalkoztatási viszonyokat szabályozó törvények betartásának biztosítása

- Egy egységes munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi és munkaügyi ellenőrzést és szolgáltatást biztosító hatóság létrehozása a szociális partnerek részvételével.

- A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó megengedőbb eltérő szabályozás megszüntetése.

10. Az érdekegyeztetés intézményeinek fejlesztése

- Olyan háromoldalú országos érdekegyeztető fórum létrehozása, ahol lehetőség nyílik a munkavállalókat, a munkáltatókat és a társadalom egészét érintő kérdések megtárgyalására.

- A versenyszférában a szabályozási és támogatási rendszer átalakításával azoknak az ágazati egyeztetéseknek a fokozott támogatása, ahol a felek a megfelelő felhatalmazottság birtokában a szerződéskötés szándékával vesznek részt.

- A közszférában a jogi és intézményi feltételek létrehozása minden olyan ágazatban, ahol lehetséges a középszintű (ágazati) kollektív szerződéskötés.

11. A szakszervezetek szerveződésének és működésének elősegítése

- Szakszervezetek alakítása, valamint a szakszervezeti működést akadályozókkal szembeni hatékonyabb fellépés és szankcionálás, ide értve a szakszervezeti tisztségviselők elbocsájtás elleni védelmének erősítését is.

- Az állami támogatások odaítélése során a rendezett munkaügyi kapcsolatok kiemelt figyelembevétele.

- Az állami alkalmazottak szakszervezeteit sújtó diszkriminatív szabályozás és gyakorlat megszüntetése.

12. A sztrájkjog korlátozásainak megszüntetése

- Jogellenesnek csak az a sztrájk legyen minősíthető, mely során a sztrájkjog tételesen rögzített szabályainak megsértésére kerül sor.

- Az elégséges szolgáltatások mértékében történő megállapodás hiánya esetén ajánlati kötöttségen alapuló döntőbíráskodás segítségével biztosítani a sztrájk megszervezését.

- A közszolgálati dolgozókra vonatkozó indokolatlan korlátozások megszüntetése.

liganet.hu