A magas minőséget képviselik a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer termékei

2019. december 05. 13:28
A magyar kormány évek óta kiemelt figyelmet fordít az élelmiszerek minőségére és biztonságára. 2017-ben például életbe lépett a ”20 pontos akciótervként” ismert határozat, melynek egyik sarokköve az élelmiszerek minőségének növelése és a vásárlói tudatosság fejlesztése. 2019-ben pedig létrehoztuk a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszert, mely mögött hatósági tanúsítás áll és minőséget garantál a vásárlóknak – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Siófokon tartott Agrárszektor konferencián.
 

A 21. század fogyasztói számára a termékek kiválasztása során az olyan szempontok, mint az egészséges életmód, a kiváló minőség, a magas szintű élelmiszerbiztonság, vagy a fogyasztói bizalom kérdése előtérbe kerülnek. Egyre szélesebb réteg számára fontos, hogy fokozottan ellenőrzött, jó minőségű termék kerüljön a családi asztalra. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2018-as reprezentatív lakossági felmérése is alátámasztotta, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, mert a minőség, a biztonság, a származás fontos szempont a magyar emberek számára – szögezte le előadásában Zsigó Róbert. 

Az államtitkár elmondta, hogy a nemrég létrehozott Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer utat kíván mutatni a vásárlók számára a védjegyek és más élelmiszerjelölések útvesztőjében. Célunk, hogy a kiváló minőségű hazai élelmiszereket meg lehessen különböztetni a kereskedelmi kínálat egyéb termékeitől, és garancia legyen a vásárlóknak a minőségre, ha ilyen védjeggyel ellátott terméket vásárolnak. Ez a rendszer a fogyasztók mellett az élelmiszeripari cégeknek is kedvez, hiszen a védjegyes termékek előállításával, a minőségre utaló megkülönböztetésnek köszönhetően magasabb piaci részesedéshez juthatnak. Hozzátette: a védjegyrendszerben az állami szerepvállalás a garanciát jelent a minőségre, többek között azért, mert a Nébih laboratóriumai adják az ellenőrzés hátterét, és az Arany fokozat elnyerésének alapjául szolgáló Termékmustra mögött is a hivatal szakemberei állnak. Emellett a követelmények kidolgozásánál, valamint a pályázatok elbírálásánál és a szabályrendszer véleményezésénél a Bíráló Bizottság tagjai között vannak az agrártárca, a Nébih, a NAK, a szakmai szövetségek képviselői és egyetemi szakértők is.

Mint fogalmazott: a KMÉ védjegyes termékeket az emeli ki a többi közül, hogy szigorú higéniai előírások betartása mellett készülnek, magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük, és az állandó, kiemelkedő minőségüket az adott iparágban szokásosnál gyakoribb önellenőrzések, rendszeres, akkreditált laboratóriumi vizsgálatok, a védjegy odaítélését megelőző, független audit, és rendszeres utóellenőrzések biztosítják. A védjegynek alap és arany fokozata van, melyek egymásra épülnek. Az Agrárminisztérium a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron adta át elsőként azokat az elismeréseket, amelyek az újonnan létrehozott KMÉ védjegy használatára jogosítják fel a nyertes cégeket. Az első Termékmustra eredményeképp a legjobb 9 tejföl termék 7 felelős vállalkozója pályázhatott a KMÉ Arany Fokozat megszerzésére. A termékek akár már a közelgő karácsonyi ünnepek előtt megjelenhetnek a boltok polcain. A KMÉ védjegyrendszer fokozatosan nyílik meg a különböző szakágazatok számára. 2020 januárjától elsőként a tejipar szereplői pályázhatnak fogyasztói tej, tejföl, túró, kefir, joghurt, vaj termékekkel az alap fokozat használatára.

(AM Sajtóiroda)

Kapcsolódó cikkek

Komoly fejlesztés előtt a hazai élelmiszeripari vállalkozások

2021. október 29. 08:37
A magyar tulajdonban lévő, vidéki nagy- és kisvállalkozások rendkívül megerősödtek az elmúlt tizenegy évben, jó példa erre a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt, amely közel 8 milliárd forintos éves árbevétellel rendelkezik - jelentette ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Jászapátiban.

Íme a dél-alföldi sajtkirály: tömegek rajonganak a termékeiért - Te kóstoltad már?

2020. július 24. 07:49
A szülő mindig a legjobbat szeretné adni gyermekének, így sokszor egy bizonyos jól fizető pálya felé terelgeti lurkóját. A Bács-Kiskun megye délnyugati csücskében élő Pencz Pál azonban nem hallgatott édesanyja segítő hangjára, és felépítette saját, önellátó gazdaságát. Nem is dönthetett volna jobban: a Dunafalván megalapított Kobolya Gazdaságban nem győznek elég tejből készült finomságot készíteni a piacra, olyan hamar elkapkodják a termékeiket. Az álmok valóra válásáig megtett útról a tejgazdaságot irányító mezőgazdasági mérnök beszélt a HelloVidéknek.