A koronavírus világjárvány sokat lendített a vásárlói tudatosságon. Sok vásárló már korábban ráébredt, hogy az, mit és honnan vásárol nemcsak önmagára, vagy a szűk környezetére lehet hatással. Ahogy a tudatos vásárlás, fogyasztás egyre elterjedtebbé vált, úgy ismerte fel egyre több vásárló, hogy a pénz szavazat: azzal, hogy mire vagy mire nem költenek, hatással lehetnek a világra, amelyben élnek és utódaik is élni fognak.

A járulékos hatások is mind hozzátettek a vásárlói tudatosság fejlődéséhez: az online vásárlás terjedése (pl. átgondoltabb döntések), a vírusválság (pl. helyi termelők, vagy a bolygó védelme), a korlátozások (pl. több idő volt megtervezni a heti menüt, főzni, listát írni) mind rásegítettek a kedvező folyamatra. Nem is szólva arról, hogy a vásárlás, ha tudatos döntésekről szól, még a szorongást is oldja: a kontroll elvesztésének érzését tudat alatt is tompítjuk azzal, hogy vásárlás közben kisebb-nagyobb döntéseket hozunk meg. Lehetőleg olyanokat, amelyeket a legjobbnak tartunk magunk és környezetünk számára.

Sok magyar vásárló tudatosan előnyben részeíti a hazai termékeket is, melynek hátterében sok különféle ok áll a lokálpatriotizmustól kezdve, a karbonlábnyom csökkentésén át a spórolásig. A boltláncok a vásárlókhoz hasonlóan sok különböző okból egyre több magyar terméket tartanak a polcokon: az olcsóbb beszerzés, a frissesség, a fenntarthatóság, a helyi termelők támogatása, keresletnövekedés - és még ezeken túl is számos ok miatt nő a hazai termékek aránya. A folyamatok felgyorsulásának eredményeként pár év múlva már egészen más kínálat lehet majd a boltokban, mint 5-10 éve.

A vásárlói tudatossággal párhuzamosan az élelmiszerboltok, -boltláncok is egyre inkább törekedtek rá, hogy minél több minőségi, egészséges, környezetbarát, bio, vegán, fair trade, fenntartható, természetes, stb. termék legyen a polcokon, és ezek mellett: magyar. A boltok nyilatkozatai ugyanis az igazolják: a vásárlók kifejezetten keresik a magyar termékeket, ezt az igényt kiszolgálva pedig a kereskedők előszeretettel is teszik azokat a kínálatba.

Ezt a trendet pedig a kormány is támogatja: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) folyamatosan konzultációt kezdeményezett a hazai kiskereskedelmi áruházláncokkal annak érdekében, hogy azok tovább növeljék a magyar beszállítók arányát. Ezekben a törekvésekben pedig a boltláncok is partnerek.

Amellett viszont, hogy növelnék a magyar termékek számát és arányát az élelmiszerboltok polcain, nem titok, hogy a kormány céljai között szerepel a külföldi láncok kiszorítása is az országból: Lázár János - a magyar élelmiszeripar megmentése és feltámasztása érdekében még 2020. december elején a Portfolio csoport Agrárszektor 2020 konferenciáján - nyíltan protekcionista politikát hirdetett meg. Később, február 4-én Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Évnyitón fejezte ki sajnálatát azzal kapcsolatban, hogy az ügyben az elmúlt 10 évben egyelőre nem történt előrelépés, pedig azóta szerepel a kitűzött célok között.  

Raskó György agrárközgazdász szerint az ilyen bejelentéseknek nincs realitásuk: a Magyarországon jelen levő multikat piaci úton nem lehet kiszorítani. A szakember az Agrárszektor kérdésére elmondta: adminisztratív úton elképzelhető lett volna a multik elüldözése, viszont ahhoz az EU-nak is lenne egy-két szava. Nem valószínű, hogy engednének ilyen lépést, viszont rendelkeznek a kiskereskedelmi láncok megvédéséhez szükséges minden eszközzel. Az adminisztratív kiszorítás egy "blöff" Raskó György szerint, aki azt is elmondta, hogy

a vásárlók részéről is komoly felháborodásra lehetne számítani.

Ha a falvak, nagyközségek és kisvárosok széléről eltűnnének a nagyobb áruházláncok, és csak a kisebbek közül választhatnának a vásárlók, a szakértő szerint nem örülnének. Emellett ha a multiknak távoznia kellene Magyarországról, azzal csökkenne a verseny, drágább lenne az élelmiszer és rosszabb lenne annak minősége az agrárközgazdász szerint. Ezzel nemcsak a magyar fogyasztók, de a termelők és az állam is rosszul járnának – vélte Raskó György. A külföldi láncok kiszorításának szinte csak negatív hatásai lehetnek a gazdaságra, és emellett a szektor munkavállalói is rosszabb feltételekkel szembesülnének.

A Pénzcentrum most megkereste a hazai élelmiszerboltokat, hogy kiderüljön, valójában milyen arányban tartanak magyar termékeket, milyen területeken bővítették ezek kínálatát az elmúlt években és milyen célokat tűztek ki a jövőre nézve. A számszerű összehasonlítás nehézkes lenne, ugyanis nem ugyanannyi és ugyanannyiféle termék van például egy kisebb Aldi, mint egy nagy Auchan polcain, így logikus, hogy az arányok is el fognak térni. A boltláncok válaszaiból azonban így is pozitív kép rajzolódik ki.

Az ALDI lapunk kérdéseire azt közölte: a vállalat magyarországi piacra lépése óta törekszik arra, hogy minél több terméket szerezzen be itthonról. A kezdetek óta számos zöldség és gyümölcs, tejtermék és tőkehús kerül magyar termelőktől és feldolgozóktól az áruházlánc polcaira.

Egyre több vásárló keresi a kiváló minőségű magyar termékeket. A vásárlók elégedettségén túl az ALDI magyar termékekkel kapcsolatos törekvése a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára szintén előnyös, hiszen az áruházlánccal kötött partnerség hosszú távú lehetőséget nyújt számukra a honi piacon. Az együttműködés környezetvédelemi szempontból is fontos mind a gyártóknak, mind pedig a lakosság számára, hiszen a rövidebb szállítási láncnak köszönhetően csökken az értékesítés karbon-lábnyoma

- válaszolták. Azt is megosztották a Pénzcentrummal: a magyar termékek arányának legnagyobb bővülése a zöldség és gyümölcs termékkategóriában, a tejtermékválasztékban figyelhető meg, valamint a szárnyashús kínálatban.

A szárnyashús döntő többsége már korábban is magyar beszállítóktól érkezett, a vállalat azonban a tavalyi év során szintet lépett: üzleteiben tavaly nyár óta már csak magyar szárnyashús található. Ezen felül nem csupán az állandó, hanem a szezonális kínálat is magas minőségű, kitűnő ár-érték arányú, kizárólag magyar szárnyashúsból áll.

Az ALDI állandó és akciós kínálatában 2019 és 2020 között 2 százalékponttal nőtt a magyar termékek aránya, ami így megközelíti a 60 százalékot. Ez a 12 hónap alatt elért eredmény azért is siker, mert a beszerzési környezet számos kihívást rejt magában – világítottak rá.

Az Auchan lapunknak adott válaszából az derült ki: a boltlánc stratégiájának központi eleme a helyi termékek és termelők támogatása. A vállalat létrehozta a saját közvetlen termeltetési programját, amelynek középpontjában a kiváló és ellenőrzött minőség áll.

Évről évre azon dolgozunk, hogy minél többet tegyünk ennek irányába és bővítsük a kiváló hazai termékkínálatot. Jelenleg is olyan kiemelkedő programok futnak nálunk, mint például a „Gazdától az asztalig" elnevezésű aktivitás, amely egyre több területet fed le. Ma már több mint 250 magyar termelővel dolgozunk együtt, a beszállítói programunkban pedig magas minőségbiztosítási sztenderdeket állítottunk fel, hogy vásárlóink a lehető legjobb hazai termékek közül tudjanak válogatni

- fejtették ki. Az Auchan azt is elárulta: több mint 100 termék rendelkezik a Magyar termék, Hazai termék vagy a Hazai feldolgozású termék védjeggyel. 2020-ban el is nyerte a vállalat a Magyar Termék Nonprofit Kft. és a Trade Magazin által alapított Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjat. Ez elmondásuk alapján annak köszönhető, hogy az elmúlt időszakban sokat tett a boltlánc a hazai termékek népszerűsítésért, illetve a járvány okozta helyzetben különösen támogatták a magyar gazdákat. 

Az Auchan azt is megosztotta lapunkkal, hogy a beszerzési politikájukban eddig is tudatosan arra törekedtek, hogy a hazai gyártók magyar termékeit helyezzék előtérbe.

A tejtermékek, a húsok, zöldségek, gyümölcsök esetében volt a legnagyobb bővülés és folyamatosan fejlesztik a Gazdától az asztalig programot is, ami nemcsak a magyar termelőket támogatja, hanem a fenntarthatóság szempontjából is lényeges. 

A boltlánc célja a jövőben, hogy tovább bővítsék a magyar/hazai termékek körét a választékban. Ennek egyik részét adják a hazai gyártókkal fejlesztett sajátmárkás termékek, a másikat pedig a friss tradicionális szektor azon területei, amelyek szorosan kapcsolódnak a mezőgazdasághoz, agrárgazdálkodáshoz. Ezek többek között a hústermékek, a zöldség-gyümölcs, és az alapvető élelmiszerek kategóriái. Ezt a már korábban említett Gazdától az asztalig program keretében tervezik megvalósítani.

A SPAR lapunkkal megosztott tapasztalatai is azt igazolják: a magyar termékeket egyértelműen előnyben részesítik vásárlók, kiváltképp a frissáru területen. Az élelmiszerlánc elmondása szerint a stratégiájuk meghatározó eleme a frissesség, ezt pedig a rövid ellátási lánccal képesek garantálni, helyi termelők bevonásával, ezzel is támogatva a kiváló minőségű magyar élelmiszereket és ezen keresztül a magyar agrárium szereplőit.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2018-as kutatása szerint a SPAR Magyarország kereskedelmi forgalmának 87,5 százalékát az élelmiszerek teszik ki, amelynek 92,9 százaléka hazai beszállítóktól érkezik. Ennél frissebb adatokat nem tudtunk meg a jelenlegi kínálatról, viszont azt elárulta a vállalat, hogy az elmúlt időszakban megnőtt kereslet miatt úgy döntöttek, hogy bővítik a gyártási kapacitásunkat a húsáruk terén.

2020 novemberében a vállalat tulajdonába került a ZIMBO Perbál Húsipari Termelő Kft. perbáli üzemegysége, amelynek köszönhetően „kipróbált, nagy kapacitásra képes, magas minőséget szem előtt tartó egységgel bővült a SPAR-csoport, amely tovább növeli a magyar termelők lehetőségeit a piacon” – közölték lapunkkal.

A jövőbeli tervekkel kapcsolatban elárulták, hogy több terület is kiemelt fókusszal bír, amelynek középpontjában a magyar élelmiszeripar erőteljes támogatása áll: a kiskereskedelmi áruházlánc a fenntarthatóságot is szem előtt tartó, kreatív, hipermarketben piacképes termékeket keresett a Hungaricool by SPAR verseny keretében, amely idén folytatódik. A kezdeményezéssel csatlakoztak a Cápák között című üzleti show-hoz. A verseny fokozott jelentőséggel bír a koronavírus-járvány időszakában, nyertesei számra a vállalat áruházai stabil, folyamatos felvevő-piacot jelentenek, biztosítva a működést és a munkaerő foglalkoztatását – tették hozzá.

A versenyen túl a SPAR az idei évtől regionális beszállítói rendszert alakít ki. Az 1,7 milliárd forint értékű program növeli a magyar kistermelő beszállítók értékesítési lehetőségeit, emellett új munkahelyeket is teremt. A SPAR a versenyhatóság felé vállalta, hogy 6 regionális szállítói központot (Győr, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, Pécs, Székesfehérvár, Zalaegerszeg) alakít ki a helyi kistermelő beszállítók értékesítési lehetőségeinek növelésére - közölték.

A jó minőségű magyar termékek védelme, a hazai termelők támogatásának jelentősége különösen megnőtt a koronavírus okozta világjárvány miatt. A SPAR Magyarország régóta elkötelezett a hazai áruk és termelőik iránt, így a vállalat csatlakozott a Vedd a hazait! Védd a hazait! kampány őszi időszakához is. A közösségi összefogás és a hazai termékek támogatása hozzásegíti az iparág szereplőit, hogy sikeresen tudják maguk mögött ezt a kihívásokkal teli időszakot

- válaszolták.

A Tesco lapunk kérdésére az válaszolta: szorosan együttműködnek a magyarországi szállítókkal, és platformot biztosítanak számukra az export piacok eléréséhez is. 2019/20-ban a frissáruk 71 százalékát és a csemegeáruk 50 százalékát magyarországi szállítóktól szerezték be.

Büszkék vagyunk rá, hogy a vásárlók számára és a magyar agrárium szempontjából kiemelten fontos szegmensekben évek óta 100% a magyar termékek aránya, beleértve a tojást, a baromfi- és  pultos sertéstermékeket vagy éppen a kefírt, szezonban a magyar dinnyét, amelyet cseh és szlovák áruházainkba is exportálunk

- közölték, hozzátéve: fontos az áruházlánc számára a magyar szállítók fejlesztése, kapacitásiak növelése. Éppen ezért csatlakoztak az ITM/AM szállítófejlesztési programjához is és a Tesco Product Partner program keretében pedig néhány kiemelt magyar szállítóval hazai és közép-európai szinten is együttműködnek hosszú távú, szoros partnerségben, és segítik őket a régión belüli növekedésben.

Van olyan hazai családi vállalkozás, amely évek óta szállít tejtermékeket a Tescónak, és az egyre fontosabbá váló egészéges táplálkozási igényekhez fejlesztett mentes termékeik hamarosan a cseh és szlovák Tesco áruházakban is elérhetők lesznek.

Azt is elárulták lapunknak: partnerként működnek együtt magyarországi szállítókkal, köztük a 86 frissáru- és a 47 csemegeáru-szállítóval. A több mint 320 partner közül, akikkel a sajátmárkás termékek szegmensben dolgoznak együtt, 44 százalék helyi vállalkozás, a sajátmárkás frissáru-szállítóiknak pedig 63 százaléka magyar.

A hosszú távú kapcsolat jegyében stabil keresletet biztosítunk megbízható szállítóinknak termékeik iránt, elősegítve ezzel vállalkozásuk bővítését és fejlesztését. Ez egyben lehetővé teszi, hogy garantáltan kiváló minőségű, helyben beszerzett, megfizethető árú, egészséges és fenntartható termékekkel lássuk el fogyasztóinkat

- írták.

A Pénzcentrum megkereste a LIDL Magyarországot is, azonban a vállalat nem kívánt a kérdésben nyilatkozni.

www.penzcentrum.hu