A magyar élelmiszergazdaság potenciálja 60 százalékkal nagyobb a teljesítményénél

2016. november 04. 08:10
A magyar élelmiszergazdaság potenciálja 60 százalékkal nagyobb a jelenlegi teljesítményénél - mutatott rá Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Budapesten egy szakmai tanácskozáson.

Feldman Zsolt a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának ülésén elmondta: a szaktárca azért készített programot az ágazat fejlesztésére 2050-ig, hogy a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar lehetőségeit optimális módon lehessen kihasználni az elkövetkező években, évtizedekben, figyelembe véve a fenntarthatóság követelményeit.

Ismertette: ahhoz, hogy a magyar élelmiszergazdaság megfeleljen a változó gazdasági és környezeti körülményeknek, az alapfeltételek adottak. Magyarországon mintegy 5,4 millió hektár a mezőgazdasági terület, 174 ezer mezőgazdasági termelő és mintegy 5 ezer élelmiszervállalkozás van. Ez lehetőséget teremt a jó minőségű, biztonságos magyar élelmiszerek előállítására - mondta.

A helyettes államtitkár ugyanakkor rámutatott, hogy a magyar élelmiszergazdaság a jövőben csak akkor lehet sikeres, ha növeli az előállított termékekben a hozzáadott értéket Erre példaként hozta, hogy Európa fejlettebbik részén az egy hektárra jutó mezőgazdasági kibocsátás 2722 euró, addig Magyarországon mintegy a fele, 1462 euró. Hozzátette, ezért fontos nemcsak a magyar termőföld, hanem más természeti erőforrások védelme, például a biológiai sokféleségé is. Az élelmiszergazdaság fejlesztése során pedig figyelembe kell venni a klímaváltozást, a demográfiai helyzet alakulását, a képzési és a kutatási igényeket is - mondta.

Rácz András, az FM környezetügyért felelős helyettes államtitkára a körforgásos gazdálkodást az ökoszisztéma működéséhez hasonlította, ez utóbbi komplex rendszert alkot és az optimumra törekszik. Ez a gazdaság területén úgy valósítható meg, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat nem azok teljes kimerüléséig használják, hanem fenntartható módon, csak a legszükségesebb mértékig - mondta. A most működő lineáris gazdasági modellt ennek megfelelően kell megváltoztatni, ha nem így tesznek az emberek, a jövő generációinak életesélyeit csökkentik - fejtette ki.

Jelezte: az unióban a szóban forgó magatartást ösztönző elvek helyesek, de az alkalmazott gyakorlat hagy maga után kívánnivalót. A különböző környezeti terhelési mutatókat ugyanis a fejlett országokban már elért szintekhez szabták, a kevésbé fejlett országok lehetőségeit általában nem vették számításba - közölte.

Ugron Ákos Gábor, az FM állami földekért felelős helyette államtitkára Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosításának ismertetésekor elmondta, az erdőgazdálkodás a megtestesült fenntarthatóság, mivel az erdészek gyakran egy évszázadra is előre gondolkodnak, amit tartamos erdőgazdálkodásnak neveznek. Jelezte: másként kell figyelni például egy természetközeli, őshonos erdőre, mint egy energiaültetvényre, de ugyanígy fontos a klímaváltozás hatásainak figyelembe vétele is, mivel az éghajlatváltozás hatására fafajok, például a bükk, eltűnhetnek Magyarország területéről. Mindezt pedig a jogi szabályozásnak is tükröznie kell.

Az NFFT ülésen jelenlévő szakmai és civil szervezetek képviselői általában arról beszéltek, hogy még több információt szeretnének kapni a szóban forgó témákban, mert a természeti erőforrások és a környezet fenntarthatósága szorosan összefügg egymással.

hirek.elelmiszerklub.hu

Kapcsolódó cikkek

Nem vagyok lusta, csak nem érdekel…- őket nem szeretné alkalmazottnak

2018. augusztus 21. 07:48
Írtunk már a gonosz főnökökről, de mi van a lógós vagy lusta beosztottakkal? A filmtörténetben rájuk is találunk bőven példát. Manapság az egyik legfontosabb kérdés a HR-esek számára, hogy hogyan tudják motiválni a munkavállalókat, leginkább hogyan élesszék fel bennük a belső motivációt. Különösen kemény a feladat, ha az alkalmazott, úgymond nehéz eset. A teljesség igénye nélkül nézzünk meg néhányat!

A mézes krémesre és a tiramisura esküszünk húsvétkor

2017. április 13. 07:17
Sokat készülünk a húsvétra, de legalább a vásárlásban számíthatunk segítségre és szinte csak házi ételeket eszünk – Ezek a legfontosabb megállapításai a piacvezető receptoldalként[1] havi 1,7 millió látogatót vonzó és több mint 57 000 receptet összegyűjtő Nosalty online felmérésének.[2] Az oldal olvasói körében végzett 1200 fős kutatásból az is kiderül, hogy az édességek közül a tiramisu és a mézes krémes a legnépszerűbb, házi sütésű kalács és házi füstölésű sonka kerül az asztalra és szinte mindenki eszik otthon készült tojásételeket húsvétkor.