A magyar gazdaság jó teljesítménye jövőnk alapja

2018. június 29. 08:00
Zömében a kis-és közepes vállalkozásoktól függ, hogy jól teljesít-e egy gazdaság. A kormány feladata, hogy eredményes működésükhöz megfelelő feltételeket biztosítson, szabályozott kereteket adjon, kedvező adópolitikát dolgozzon ki. A magyar kormány politikája megfelel ezeknek az elvárásoknak, amely adócsökkentésre, családtámogatásra és kiegyensúlyozott költségvetésre épül – fogalmazott Bitay Márton, az Agrárminisztérium államtitkára Komárom-Esztergom Megye Önkormányzatának rendezvényén.

Komárom-Esztergom Megye Gazdaságáért” kitüntető címek ünnepi átadása alkalmából a földügyekért felelős államtitkár hangsúlyozta: míg 2010 előtt minden január elején a munkaerőhiányról, az infláció mértékéről és a rezsiköltségek növekedéséről szóltak a hírek, addig 2010 után az Orbán-kormány bebizonyította, hogy megszorítások nélkül is, jó adópolitikával, megfelelő költségvetéssel – a visegrádi országokkal együtt – Európa gazdasági motorjává válhattunk. Mint fogalmazott, a magyar gazdaság fejlődésének egyik fontos alapja a magyar nagytőkés réteg kiépülése és megerősödése, ezzel párhuzamosan a családi gazdaságok és vállalkozások minél nagyobb támogatása.

 

Bitay Márton szerint Magyarország jövő évi költségvetése tovább kedvez a vállalkozásoknak: pénzügyi stabilitással, csökkenő hiánnyal és csökkenő államadóssággal biztonságos növekedési lehetőségeket teremt számukra. Az államtitkár az eddigi eredményeket sorolva úgy fogalmazott: a mezőgazdaság a magyar nemzetgazdaság meghatározó jelentőségű, stratégiai ágazata, amely a nemzeti jövedelem 25 százalékát adja. 2010 óta 50 ezerrel többen dolgoznak a mezőgazdaságban, míg ez idő alatt jövedelmük 50 százalékkal nőtt.

Az államtitkár emlékeztetett: mezőgazdasági termelésünk alapja a magyar termőföld. 2010-2014 között sikerült magyar kézben tartani, 2018- ig pedig - az állami földértékesítés nyomán – további területeket a magyar gazdák kezébe adni. Bitay Márton utalt arra, hogy a „Földet a gazdáknak!” program keretében megtízszereződött az állami mezőgazdasági földek haszonbérlőinek száma, majd a földértékesítés során 200 ezer hektár állami termőföld került magyar családok tulajdonába.

 

A magyar mezőgazdaság a leggyorsabban növekvő gazdaság volt 2010-és 2017 között az Európai Unión belül. 2010- és 2014 között az uniós és hazai források sokat jelentettek a gazdák talpra állásában, fejlődésében. Még ebben az évben további 1300 milliárd forintot fizetünk ki számukra – mondta a földügyekért felelős államtitkár.

Az agrárkormányzat előtt álló időszak legfontosabb kérdésének Bitay Márton a hatékony, modern, vízgazdálkodásra és innovációra épülő mezőgazdaság mielőbbi megteremtését tartja. Véleménye szerint ehhez - további források bevonása mellett – megfelelő jogi környezet kialakítására van szükség. A másik igen fontos feladat, mint fogalmazott, az osztatlan közös földtulajdoni viszonyok felszámolásának gyorsítása. A mezőgazdaság fejlődését lassító, jelenleg mintegy 4 millió hektárnyi osztatlan közös földtulajdon 2,4 millió tulajdonost érint.

(AM Sajtóiroda)

Kapcsolódó cikkek

Agrár Széchenyi Kártya: támogatás a sertés- és a tejtermelőknek

2016. október 20. 08:20
Az Agrár Széchenyi Kártyán keresztül a tejhasznú tehén-, illetve sertéstartással foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak is kiterjesztette a kamat- és költségmentes hitelt a Földművelésügyi Minisztérium (FM). A kedvezményt a december 31-ig benyújtott hiteligényléseknél lehet igénybe venni

Nagy földrablás? - Így cáfolják Ángyán állításait

2016. április 12. 07:25
Nem fordulhatott elő, hogy bárki jogosulatlanul vett részt az állami földárveréseken – állította az agrárszektor.hu-nak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Ángyán József, korábbi földművelésügyi államtitkár új tanulmánya szerint viszont jogsértések történtek, mert olyanok is licitálhattak, akik nem minősültek helyben lakónak. A kormány csak azoknak a földműveseknek engedte meg a liciteket, akik lakóhelye vagy üzemközpontja legfeljebb 20 kilométerre volt egy-egy elárverezett területtől, de Ángyán József Fejér megyében például 100 kilométeres távolságokról is tud. Nem ugyanaz a lakcím és az életvitelszerű lakóhely – szögezi le ugyanakkor az NFA.