A magyar mezőgazdaság kibocsátása 55 százalékkal bővült 2010 és 2016 között

2017. január 27. 08:07
A magyar mezőgazdaság kibocsátása 55 százalékkal bővült 2010 és 2016 között – mondta az agrárgazdaságért felelős államtitkár a Békés és Somogy megyei agrárvezetőknek tartott szakmai továbbképzésen, Harkányban.

Czerván György előadásában kiemelte: az agrártámogatásoknak köszönhetően a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt években érdemben javult, a forrásokkal stabilabbá vált a gazdák helyzete.

2014-2020 között a Magyarországnak jutó összes uniós forráson belül a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásainak részaránya 36,1 százalék. Ezen időszak alatt a közvetlen agrártámogatások és a vidékfejlesztési támogatások keretében összesen mintegy 12,4 milliárd euró forrás áll rendelkezésre. Hazánk részaránya a teljes KAP költségvetésében 3,19 százalék.

Czerván György megjegyezte: Magyarország pozíciója az uniós támogatások tekintetében, fajlagosan az egyik legjobb az Európai Unió országait tekintve, fontos célkitűzésünk, hogy ez az arány ne romoljon. 

Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy a 2020 utáni KAP felépítését már egyéb, korábban még nem aktuális tényezők is befolyásolhatják, mint a BREXIT, vagy az új kihívások okozta nyomás, például a migrációs válság, továbbá a társadalom irányából érkező folyamatos elvárás a KAP gazdasági, környezeti és éghajlati értelemben vett fenntarthatósága erősítésének igényével – fogalmazott az államtitkár. 

A környezeti és éghajlati kihívásokra már a jelenlegi KAP-on belül is nagy hangsúlyt fektet Brüsszel, ennek megfelelően a gazdák az alaptámogatás egy hektárra viszonyított összegén - mintegy 45 ezer forinton - felül pluszforráshoz juthatnak, amennyiben betartják a zöldítés feltételit. Így összesen több mint 70 ezer forintos támogatást érhetnek el a termelők hektáronként.

Czerván György felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdák életének megkönnyítése érdekében, a korábbi tapasztalatokat felhasználva, több ponton is módosította a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a zöldítés előírásait, amelyekre a 2017. évi egységes kérelemben már ügyelniük kell a termelőknek. 

Az államtitkár kitért arra is, hogy a KAP keretén belül működő termeléshez kötött támogatások 2015 és 2020 közötti szakaszát az FM felülvizsgálta. Ennek eredményeképpen a tárca - a szakmai szervezetekkel összhangban - főleg technikai korrekciókat hajtott végre, melyek közül a legfontosabbak: 

A 2017. évi egységes kérelemben a tejhasznú tehenek esetében csak a március 31-én már leellett, legalább 23 hónapos egyed lesz jogosult, amely március 31-én a kérelmező tenyészetében van. 

A rizstermelőknek legalább 2,5 tonna hektáronkénti hozamot kell igazolniuk. További előírások változnak a zöldségnek minősülő fűszernövények esetében: támogatható válik például a menta, a bazsalikom, a tárkony, a rozmaring, ugyanakkor kizárásra kerül az olajretek. Az ipari zöldségeknél az étkezési burgonya válik támogathatóvá. Módosul a spenót és a borsó, illetve a szemes és szálas fehérjenövények vetőmagnormája. Gyümölcsök esetében is módosulnak egyes előírások, ezek értelmében új kultúrák válnak támogathatóvá, mint például az áfonya, a berkenye és a csipkebogyó. A gyümölcsösöknél újabb változás, hogy intenzív és extenzív/tradicionális gyümölcsösöket is megkülönböztetünk.

kormany.hu

Kapcsolódó cikkek

Hamis növényvédő szereket foglalt a NÉBIH

2016. szeptember 30. 08:25
Közérdekű bejelentés alapján tartott ellenőrzést egy Pest megyei nagykereskedő raktárában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) még májusban. Az akció során feltárt információk alapján országszerte további 24 helyszínen vizsgálódtak a szakemberek. Az ellenőrzéssorozat eredményeként több mint 2600 kg hamis növényvédő szert foglaltak le és további 3000 kg visszahívását rendelték el a NÉBIH ellenőrei. A hamisított termékek forgalmazói több millió forintos bírságra számíthatnak.

Kell-e türelmi időt adni a szükséges képesítés megszerzésére?

2018. augusztus 21. 08:35
A munkáltató eljárása nem felel meg az Mt. 6. §-ában foglalt követelményeknek, ha az általa utóbb kizárólag a saját döntésen alapuló, jogszabály által elő nem írt képzettség megszerzéséhez kötött munkakört hosszabb ideje enélkül betöltő közalkalmazottnak (munkavállalónak) a képesítés megszerzésére nem biztosít türelmi időt. A képesítés hiányára alapított felmentés (felmondás) ebben az esetben nem okszerű – mondta ki a Kúria.