A mezőgazdaság legfontosabb mutatói 2016-ban
Az alábbiakban a KSH „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2016” című átfogó elemzésének összefoglalójából idézünk.
2016-ban az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának értéke 401 milliárd euró volt, az egy évvel korábbi szinttől 3,2 százalékkal maradt el. A növénytermesztés és az állattenyésztés kibocsátása sem változott jelentősen, előbbi 1,8 százalékkal csökkent, utóbbi 1,4 százalékkal nőtt. Magyarország az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 2,1 százalékát állította elő, 0,2 százalékponttal növelte a részesedését 2015-höz képest.
Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,8 százalékos aránnyal járult hozzá 2016-ban. A hazai bruttó hozzáadott értékből 4,5 százalékot adott az agrárium, a beruházásokban 5,5, a foglalkoztatásban 5,0 százalék volt az aránya.
2016-ban a mezőgazdaság külkereskedelmi egyenlegének többlete elmaradt az előző évi szinttől. A termékcsoport aktívuma 2007 és 2012 között erőteljesen emelkedett, azóta évről évre mérséklődik az import erőteljesebb emelkedése miatt, legutóbb 816 milliárd forint volt. Az import 1594 milliárd forintot, az export 2410 milliárd forintot tett ki.
Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron 2619 milliárd forint volt 2016-ban, az előző évinél 5,3 százalékkal több. A növényi termékek aránya 60, az állatok és állati termékeké 33, a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységeké 7,0 százalék volt.
2016-ban a munkaerő-ráfordítás nagysága 440 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felelt meg. Az előző évhez képest nem volt jelentős változás.
A nemzetgazdaság összes beruházási értékéből a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ág 5,5, az élelmiszeripar 3,7 százalékkal részesedett. A teljes nemzetgazdaság beruházási volumene az előző évi szinttől 20, a mezőgazdaságé 7,5 százalékkal elmaradt, az élelmiszeriparé azonban 32 százalékkal nőtt.
A 2016-os gazdaságszerkezeti összeírás előzetes adatai szerint 9 ezer gazdasági szervezet és 416 ezer egyéni gazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet, előbbiek száma 11 százalékkal emelkedett, utóbbiaké 12 százalékkal csökkent az előző, 2013-as összeíráshoz viszonyítva.
2016-ban a mezőgazdasági termelőiár-index 3,8 százalékkal mérséklődött, az élő állatokon kívül mindegyik főbb termékcsoport ára csökkent, a növényi termékek ára 5,7, az állatok és állati termékeké 0,6 százalékkal.
A 2015-ös adatok szerint a mezőgazdasági termőföld évek óta tartó drágulása tovább folytatódott, az átlagár 14 százalékkal magasabb volt az előző évhez képest. A szántó 13 százalékkal többe került, 1 hektár átlagára 2015-ben több mint 1 millió forint volt.
Kukoricából 33, búzából 4,9 százalékkal többet takarítottak be, mint 2015-ben, a termés mennyisége 8,8, illetve 5,6 millió tonna volt. Mindkét növény termésátlaga kiemelkedő volt, a kukoricáé csúcsot döntött.
Napraforgóból és repcéből egyaránt rekordmennyiség termett, 1,9, valamint 0,9 millió tonna.
A szarvasmarha-állomány folyamatosan bővül 2011 óta, 2016-ban 2,1 százalékkal több jószágot (838 ezer darabot) tartottak a gazdák, mint 2015-ben. A sertésállomány 2,9 millió, a juhállomány 1,2 millió, a baromfiállomány 40,1 millió volt, mindhárom csökkent az előző évhez hasonlítva.
2016-ban 4,5 százalékkal nőtt a vágóállat-termelés. Az előzetes adatok szerint közel 1,6 millió tonna volt a termelt mennyiség
elelmiszer.hu
Kapcsolódó cikkek
Megállíthatatlan a munkabalesetek számának növekedése?
Fontos feladata volt korábban a Szakszervezeteknek a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek felügyelete, azonban a 2012 évi I. tv. (Munka törvénykönyve) a Szakszervezetek ezen jogosítványát már nem biztosította. A baleseti statisztika egyértelműen igazolja, hogy a Mt. változása utáni időszakban folyamatosan növekszik a munkabalesetek, azon belül is a halálos balesetek száma. A törvény alkotóknak el kellene gondolkodni ezen a tényen.