A mezőgazdaság legfontosabb mutatói 2016-ban

2017. május 31. 09:21
A KSH előzetes adatai szerint a mezőgazdaság 3,8 százalékos aránnyal járult hozzá a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 2016-ban; a teljes bruttó kibocsátás folyó alapáron 2619 milliárd forint volt; a munkaerő-ráfordítás nagysága 440 ezer ember teljes munkaidős tevékenységének felelt meg.

Az alábbiakban a KSH „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2016” című átfogó elemzésének összefoglalójából idézünk.

2016-ban az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának értéke 401 milliárd euró volt, az egy évvel korábbi szinttől 3,2 százalékkal maradt el. A növénytermesztés és az állattenyésztés kibocsátása sem változott jelentősen, előbbi 1,8 százalékkal csökkent, utóbbi 1,4 százalékkal nőtt. Magyarország az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 2,1 százalékát állította elő, 0,2 százalékponttal növelte a részesedését 2015-höz képest.

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,8 százalékos aránnyal járult hozzá 2016-ban. A hazai bruttó hozzáadott értékből 4,5 százalékot adott az agrárium, a beruházásokban 5,5, a foglalkoztatásban 5,0 százalék volt az aránya.

2016-ban a mezőgazdaság külkereskedelmi egyenlegének többlete elmaradt az előző évi szinttől. A termékcsoport aktívuma 2007 és 2012 között erőteljesen emelkedett, azóta évről évre mérséklődik az import erőteljesebb emelkedése miatt, legutóbb 816 milliárd forint volt. Az import 1594 milliárd forintot, az export 2410 milliárd forintot tett ki.

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron 2619 milliárd forint volt 2016-ban, az előző évinél 5,3 százalékkal több. A növényi termékek aránya 60, az állatok és állati termékeké 33, a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységeké 7,0 százalék volt.

2016-ban a munkaerő-ráfordítás nagysága 440 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felelt meg. Az előző évhez képest nem volt jelentős változás.

A nemzetgazdaság összes beruházási értékéből a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ág 5,5, az élelmiszeripar 3,7 százalékkal részesedett. A teljes nemzetgazdaság beruházási volumene az előző évi szinttől 20, a mezőgazdaságé 7,5 százalékkal elmaradt, az élelmiszeriparé azonban 32 százalékkal nőtt.

A 2016-os gazdaságszerkezeti összeírás előzetes adatai szerint 9 ezer gazdasági szervezet és 416 ezer egyéni gazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet, előbbiek száma 11 százalékkal emelkedett, utóbbiaké 12 százalékkal csökkent az előző, 2013-as összeíráshoz viszonyítva.
2016-ban a mezőgazdasági termelőiár-index 3,8 százalékkal mérséklődött, az élő állatokon kívül mindegyik főbb termékcsoport ára csökkent, a növényi termékek ára 5,7, az állatok és állati termékeké 0,6 százalékkal.

A 2015-ös adatok szerint a mezőgazdasági termőföld évek óta tartó drágulása tovább folytatódott, az átlagár 14 százalékkal magasabb volt az előző évhez képest. A szántó 13 százalékkal többe került, 1 hektár átlagára 2015-ben több mint 1 millió forint volt.

Kukoricából 33, búzából 4,9 százalékkal többet takarítottak be, mint 2015-ben, a termés mennyisége 8,8, illetve 5,6 millió tonna volt. Mindkét növény termésátlaga kiemelkedő volt, a kukoricáé csúcsot döntött.

Napraforgóból és repcéből egyaránt rekordmennyiség termett, 1,9, valamint 0,9 millió tonna.

A szarvasmarha-állomány folyamatosan bővül 2011 óta, 2016-ban 2,1 százalékkal több jószágot (838 ezer darabot) tartottak a gazdák, mint 2015-ben. A sertésállomány 2,9 millió, a juhállomány 1,2 millió, a baromfiállomány 40,1 millió volt, mindhárom csökkent az előző évhez hasonlítva.

2016-ban 4,5 százalékkal nőtt a vágóállat-termelés. Az előzetes adatok szerint közel 1,6 millió tonna volt a termelt mennyiség

elelmiszer.hu

Kapcsolódó cikkek

Ha Gyes idejére fizetés nélküli szabit kérek járhat-e gyermekem óvodába?

2018. április 03. 07:18
Tartósan beteg gyermekem most 3 éves, elkezdte az óvodát, mivel én dolgozom. A 2018/19-es nevelési évtől már 3 és fél évesen járna tovább óvodába. Kérdésem, hogy járathatom-e továbbra is (a kötelező óvodáztatás alapján), ha én a tartós betegségre való tekintettel a GYES idejére fizetés nélküli szabadságot kérnék a munkáltatómtól. Ezt az időt olyan tanulmányra szeretném fordítani, amely új, a tartósan beteg gyermek életmódjához jobban alkalmazkodni tudó munkakört tenne lehetővé számomra a munkahelyemen. Van időbeli korlátja az óvodai tartózkodásnak így?

Jár -e betegszabadság vagy táppénz munkavállalónak, ha beosztás szerint nem dolgozott?

2017. június 22. 10:09
Az utóbbi időben egymásnak ellentmondó írások jelentek meg annak kapcsán, hogy jár-e betegszabadság/táppénz azokra a napokra, amikor a munkavállalónak beosztás szerint nem is kellett volna dolgoznia, és ha jár ez keletkeztet-e utólag „túlórát”. Példák: 1, Általános munkarendben a munkavállaló hétfőtől péntekig dolgozik és a hétvégén beteg lesz, de hétfőn már újra dolgozik. 2, Hathavi munkaidő-keretben a munkavállaló az ötödik hónap végén ledolgozza a teljes (hathavi keret) óraszámát, ezért a munkáltató a hatodik hónapban már nem osztja be munkára a munkavállalót. A munkavállaló viszont a hatodik hónapban beteg lesz. Jár -e betegszabadság vagy táppénz ezekre az időkre, keletkezhet-e „túlóra” utólag emiatt?