A mezőgazdaságban a foglalkoztatásra csak szóbeli ígérete van a kormánynak
A 2013. áprilisában meghirdetett „Földet a gazdáknak” programban a birtokpolitika átalakítása fogalmazódott meg, amely szerint a jelenleg közel 50-50%-ról a nagybirtok rovására a kis- és családi vállalkozások 80%-ra fognak növekedni. Szakszervezetünk már ekkor felhívta a figyelmet, hogy ez az átalakítás hozzávetőlegesen 10 ezer ember munkahelyvesztésével fog járni. Tiltakoztunk a program ellen, mert olyan vidéki munkahelyeket vesztünk el, ahol rendezett munkaügyi kapcsolatok vannak. A társaságoknál majdnem teljes egészében Ágazati Kollektív Szerződés, de meghatározó számban helyi Kollektív Szerződés is szabályozza a mezőgazdaság sajátságos foglalkoztatásának kérdéseit. A kormány által preferált tulajdonosi körre sajnos ez nem jellemző.
A médiákban megszokott, tömegeket befolyásoló, hangulatkeltő megnyilvánulások kiküszöbölése érdekében, tisztázni szeretnénk, hogy Szakszervezetünk nem oligarchákat, vagy nagybirtokosokat kíván támogatni, hanem azon munkavállalók érdekében tiltakozik, akik a halálra ítélt cégekben keresik meg saját és családjuk megélhetésére való jövedelmet! Vidéken folyamatosan csökken a munkalehetőség, a közmunkaprogramot pedig szükséges rossznak kell tekinteni, nem gondolkodhatunk róla úgy, mint megnyugtató megoldásról.
Ha vidéken nincs munka, tovább sorvadnak a falvak, öregszenek, elnéptelenednek a mezővárosok.
A kormány meg akarja szüntetni a mezőgazdasági munkavállalók életterét! Ez mára teljesen világossá vált. Helyette a családi gazdaságot kínálja!
A kormány állítása szerint a foglalkoztató mezőgazdasági társaságoktól elvett támogatásokat más úton kompenzálja. Állítja, hogy tanulmányok vannak arra, miszerint 50-70 ezer fővel nő a vidék foglalkoztatása. Azonban tényszerűen nem tárta fel elképzeléseit, csak sejtelemes utalásokat tett. A MÉDOSZ ezt a kommunikációt felháborítónak tartja és elutasítja. Amikor tömeges elbocsájtásokat érintő kérdésekről van szó nem etikus ködös, kétértelmű megfogalmazásokkal előállni. Szakszervezetünk sürgeti, hogy a mezőgazdaságot érintő teljes támogatási rendszer ismerté váljon. Tudni akarjuk, hogy az állattenyésztésre, az integrációra, a kertészetre, a foglakoztatásra milyen többlettámogatások vehetők igénybe. A kormány nem tarthatja bizonytalanságban az ország húzó ágazatát.
Nem elégít ki bennünket az az információ, hogy lesznek, akik jobban járnak és lesznek olyanok is akik nem annyira járnak jól?
Miért borúlátó a szakszervezet?
1.) Az előző kormányciklus kampányában 1 millió új munkahelyet ígért a kormány, ennek jelentős részét a mezőgazdaságban kívánta megvalósítani! Mit kaptunk? A közmunkaprogramba kényszerítettekből átszámolt statisztikai létszámot, amely csak papíron mutat jól.
2.) Az egy kulcsos adórendszerrel senki sem jár rosszul. Mit kaptunk? A támogatás elvonásának szankciójától tartó mezőgazdasági üzemek felbruttósították ugyan a dolgozók bérét, amelynek következtében a bértömeg 10-15%-kal növekedett, következésképpen 3 évre elvitte a bérfejlesztést, úgy hogy a munkavállaló egy fillérrel sem vitt haza több pénzt. Ráadásul a 200 ezer Ft/hó alatt keresők bére nivellálódott, a teljesítmény alapú bérezést felülírta a személyenkénti megfeleltetés kényszere.
3.) Ígéretet kaptunk a széleskörű konszenzusra. Mit kaptunk? A kormány önállóan, úgy döntött az agrártámogatás átalakításáról, amely közvetlen kihat a foglalkoztatásra, hogy a szakszervezetünk erről semmi tájékoztatást nem kapott, véleményünket nem fejthettük ki. Korábban a miniszter úrhoz e tárgyban küldött levelünk válasz nélkül maradt.
4.) Szakmai alapon történő támogatási rendszert jelentett be a kormány. Mit hallottunk? Két jogi végzettségű ember diskurzusát arról, hogy a támogatásoknál ki milyen pénzek felett fog diszponálni, majd megegyezetek abban, hogy jó barátságban lévén majd csak lesz valahogy.
Már megfigyelhető, hogy a jó információval rendelkező mezőgazdasági üzemek több kft-re osztották gazdálkodásukat, ezzel a területeiket a 100%-kos támogatási sávba mentették át. A jelenlegi támogatási rendszer ezt a folyamatot szorgalmazza, nem a foglalkoztatást erősíti.
Éppen ezért a MÉDOSZ egyetlen megoldást tud elfogadni a támogatások odaítélésénél. Aki 100 hektáronként 7-8 fő teljes munkaidős munkavállalót foglakoztat éves szinten abban a térségben, ahol a földet műveli, az kap támogatást, aki erre képtelen az nem kap támogatást. Ennek a megoldásnak több előnye van a kormány álláspontjával szemben, egyszerű, átlátható, jól ellenőrizhető, támogatja a vidéken történő foglalkoztatást és egyben eszköz az illegális foglalkoztatás visszaszorítására is.
Budapest, 2014. július 24.
Asztalos Sándor
MÉDOSZ elnök