A munkáltatók szerint is elkerülhetetlen a fizetésemelés

2022. június 07. 09:23
Szinte minden munkaadó – a válaszadók 94  százaléka – tisztában van az infláció jelentette kihívással, vagyis azzal, hogy a munkavállalók a bőrükön érzik az árak emelkedését. A dolgozók reáljövedelme jelentősen csökken a válaszadók 71 százaléka szerint, és közel ugyanennyien vélik úgy, hogy az alacsonyabb jövedelműeket jobban sújtja az infláció – összegezte saját kutatásának eredményeit az Edenred Magyarország Kft.
A munkáltatók szerint is elkerülhetetlen a fizetésemelés

Százból 94 vezető arról számolt be, hogy az infláció hatásainak ellensúlyozása érdekében az idei év első négy hónapjában már emeltek bért. 

A megkérdezett vezetők csaknem kétharmada (64 százalék) szerint ugyanakkor az eddig biztosított béremelés csak részben ellensúlyozza az élelmiszerárak drágulását, míg 32 százalék szerint nem beszélhetünk jelentős kompenzációról. A válaszadók túlnyomó többsége – 93 százaléka – érzi úgy, hogy további bérfejlesztésre lenne szükség.

A kérdéshez a nagyvállalatok és a kis- és közepes vállalkozások vezetői is hasonlóan viszonyulnak. Ugyanakkor a válaszadók 35 százaléka úgy látja, bármennyire is szükséges lenne, idén nem tudja fejleszteni a béreket. 

A megkérdezettek 11 százaléka csak az év végén tud adni, míg a vezetők 15 százalékának van konkrét béremelési terve a következő egy-három hónapra. Ők további öt-tíz százalékos bérfejlesztést terveznek.

Jelentős eltérések mutatkoznak ugyanakkor a béremelés mértékét illetően. Az év eddigi részében bért emelő társaságok 

  • csaknem kétharmada öt-tíz százalék között növelte a fizetéseket,
  • míg a vállalkozások 18 százaléka 11 és 15 százalék között emelt.
  • A cégek nyolc százalékánál öt százalék alatti bérfejlesztés történt,
  • de ugyanennyi szervezetnél meghaladta a 15 százalékot a keresetek rendezése.

Az Edenred kutatása kitért a béren kívüli juttatásokra is. A megkérdezettek háromnegyede él a juttatások lehetőségével: 

  • az ötszáz főnél több embert foglalkoztató cégek 92 százaléka,
  • a kkv-k csaknem 70 százaléka kínál valamilyen béren kívüli juttatást.
  • A cégek kétharmada minden dolgozójának ad valamilyen kafetériát.

A felmérés alapján látszik az is, hogy a vállalkozások jellemzően nem a kafetéria emelésével igyekeztek kompenzálni a növekvő infláció hatásait. A béren kívüli juttatások összege a legtöbb cégnél megegyezik a tavalyival.

Dacára annak, hogy ezekkel a megoldásokkal kedvezőbb adózási feltételek mellett növelhető a dolgozók jövedelme, valamint annak felhasználása rugalmasabb is annak köszönhetően, hogy a Szép-kártya idén februártól nemcsak szállásra és szabadidős tevékenységre, valamint melegkonyhás szolgáltatásokra használható fel, hanem élelmiszer-vásárlásra is.

Míg a cégek túlnyomó többsége emelte a fizetéseket, alig több mint negyedük növelte a juttatások összegét, és csupán három százalékuk az, aki idén vezette be a kafetériát.

Ugyanakkor változás körvonalazódik: a cégek 39 százaléka már mérlegeli, hogy béren kívüli juttatás formájában segítse munkavállalói helyzetét. Ez pedig arra enged következtetni, hogy egyre többen ismerik fel, a juttatási csomaggal alacsonyabb költségek mellett tudják támogatni dolgozóikat. 

magyarnemzet.hu / www.liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Minimálbér: nincs egyezség, dönthet a kormány

2018. december 07. 08:24
A szociális partnerek nem tudtak megállapodni a 2019. január 1-jén hatályba lépő minimálbér és garantált bérminimum mértékében, elképzelhető, hogy jövő héten szerdán a kormány határoz a béremelésről – összegezték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői a csütörtöki tárgyaláson történteket az MTI-nek.

Nyugalom a vihar után: mi történt a biztosítási piacon?

2022. február 15. 07:59
A korábbi rekordévekhez képest 2021-ben a biztosítási piacon az M&A-tevékenység a közép- és kelet-európai régióban lecsillapodott. Bár 2020-ban a COVID-19 világjárvány a jelek szerint nem volt közvetlen hatással a régióbeli tranzakciók szintjére, 2021-ben a biztosítási M&A-tevékenység alábbhagyott, ami a lezárt tranzakciók alacsonyabb számában nyilvánult meg. Az alacsonyabb aktivitás az előző évi mega-tranzakciók természetes következménye, melyek során a nagy globális szereplők, mint az Aegon és az AXA befejezték kivonulásukat a régióból, míg a stratégiai vevőknek a vételi oldalon e mérföldkőnek számító ügyletek sikeres lebonyolítására kellett összpontosítaniuk erőforrásaikat.